2023. március 15-én, szerda délután, hűvös,
szeles időben, a szokott helyen, a Megbékélés terén, a Szabadság-szobor
talapzatánál gyülekeztek az Arad megyei magyarok az 1848–49-es forradalom és szabadságharc
kitörésének 175. évfordulójára szervezett aradi ünnepségen.
Amintarról korábban beszámoltunk, március első napjaiban a negyedikesek az Arad Megyei Múzeumban az írás kialakulásáról és fejlődéséről szóló tevékenységen vettek részt. Erről az eseményről a Magyar Televízió is beszámolt a március 10-i Partium ma című adásában. A felvételen az eseményre vonatkozó rész 4:39 percnél kezdődik.
Tiszteld
a múltat, és éltesd tovább! (Kőrösi
Csoma Sándor) – ezzel a jelmondattal indult Pécskán, 2023. március 4-én, a
harmadik osztályosok számára a Regemondó és a negyedikesek részére a Képrege
vetélkedő Arad megyei fordulója.
Március első
napjaiban iskolánk negyedikes tanulói a Megyei Múzeumot látogatták meg. Az Arad
Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ (CJRAE Arad) szervezésében
kisdiákjaink egy rendhagyó órán vehettek részt, megismerhették az írás
kialakulását és fejlődését a legrégibb időktől napjainkig. A projekt címe: Scrisul pe axa timpului.
Ha Aradi Magyar Napok, akkor Október 6. Ha
Október 6., akkor a Csiky Gergely Főgimnázium elemi osztályos tanulói és
tanítói ünneplőbe öltöznek. Ünneplünk, mert megemlékezünk. Megemlékezünk, hogy a
hősök emlékét soha ne feledjük.
Ez évben október 6-án délelőtt igazán melegen és hívogatón sütött a nap,
így aztán a Kincskereső óvoda nagycsoportosai felkerekedtek, és elzarándokoltak
Zala György remekbe szabott alkotásához, a Szabadság-szoborhoz.
Az Aradi Magyar Napok idei
rendezvénysorozatának záró momentumaként került sor október 6-án, csütörtökön a
vesztőhelyi obeliszknél a koszorúzásra, az arad-belvárosi római katolikus
templomban a kivégzett szabadságharcosok emlékének szentelt gyászszertartásra,
este pedig a Szabadság-szobornál szervezett megemlékezésre és koszorúzásra. Iskolánk
pedagógusai és diákjai tevékenyen vettek részt a megemlékező ünnepségeken.
Az 1923-as
év sem indult túl jól. Januárban a francia és belga csapatok elfoglalják a Ruhr-vidéket,
hogy a háborús jóvátétel kifizetésére kényszerítsék Németországot. Márciusban a
román hatóságok kitoloncolják Glattfelder Gyula csanádi püspököt, augusztusban
váratlanul meghal Warren G. Harding amerikai elnök, szeptemberben Primo de
Rivera katonai diktatúrát vezet be Spanyolországban, lázadást robbantanak ki a
bolgár kommunisták, és még az iskola is elkezdődik Romániában szeptember 22-én.
Egy napra rá, 23-án, vasárnap, Pacha Ágoston temesvári apostoli kormányzó
részvételével felszentelik az Aradi Római Katolikus Főgimnázium épületét. Tehát
pár évvel a „nagy háborúnak” nevezett első világháború, a pusztító spanyolnátha
járvány és Magyarország 1920-as feldarabolása után az aradi magyarság képes
volt arra, hogy önerőből egy új iskolát építsen fel. De miért is volt erre
szükség?