Iskola a 100 éves épületben – Az aradi magyarság kitartásának, életképességének a jelképe

A Csiky Gergely Főgimnázium 100 éves épülete [Fotó: Siska-Szabó Zoltán]

Az 1923-as év sem indult túl jól. Januárban a francia és belga csapatok elfoglalják a Ruhr-vidéket, hogy a háborús jóvátétel kifizetésére kényszerítsék Németországot. Márciusban a román hatóságok kitoloncolják Glattfelder Gyula csanádi püspököt, augusztusban váratlanul meghal Warren G. Harding amerikai elnök, szeptemberben Primo de Rivera katonai diktatúrát vezet be Spanyolországban, lázadást robbantanak ki a bolgár kommunisták, és még az iskola is elkezdődik Romániában szeptember 22-én. Egy napra rá, 23-án, vasárnap, Pacha Ágoston temesvári apostoli kormányzó részvételével felszentelik az Aradi Római Katolikus Főgimnázium épületét. Tehát pár évvel a „nagy háborúnak” nevezett első világháború, a pusztító spanyolnátha járvány és Magyarország 1920-as feldarabolása után az aradi magyarság képes volt arra, hogy önerőből egy új iskolát építsen fel. De miért is volt erre szükség?

Az aradi középiskolai oktatás alapjait a minorita atyák tették le a XVIII. század első évtizedeiben. Több mint 100 évig, az osztrák hatóságokkal hol szembenállva, hol kiegyezve, de mindig a magyarság érdekeit képviselve irányították iskolájukat. A kiegyezés után a Bibich Alapítvány pénzéből épül fel a Királyi Főgimnázium monumentális épülete a Maros-parton. Az új intézmény/intézmények (a királyi főgimnázium és a reáliskola) a vidék egyik legjelentősebb iskolájává válik, olyan pedagógusok oktatnak itt, mint a fizikus Antolik Károly, aki a heidelbergi egyetemen R.W. Bunsen tanítványa volt, a botanikus Simonkai Lajos, a történész Márki Sándor, vagy a szótárszerkesztő Burián János.

Majd jött 1918–1919 fordulója. Az Osztrák–Magyar Monarchia elveszti a világháborút, darabokra hullik és magával rántja Magyarországot is, melynek kétbalkezes vezetői képtelenek úrrá lenni a káoszon. 1919 májusában a román hadsereg bevonul Aradra, július 16-án a hatóságok „átveszik” a főgimnázium épületét. Burián János, az igazgató csak tiltakozni tud, a megyei prefektus fullajtárait nem érdeklik az olyan „semmiségek”, hogy a békeszerződés még alá sincs írva, tehát hivatalosan Arad még nem Románia része, és az épület költségeit nem is a magyar állam, hanem egy magánalapítvány állta. Ez utóbbi annyira szembeszökő volt, hogy végül a bukaresti hatóságok a jobb később, mint soha elv alapján 1935-ben 465 375 lejjel kárpótolták az aradi magyarságot, az alapítványt. Ennyiért kb. két Opel limuzint lehetett venni akkoriban.

Visszatérve 1919-re, a Moise Nicoară Líceum új vezetősége felajánlotta, hogy néhány magyar osztály maradhat az épületben, de ebből Burián János nem kért, mert nem tűnt hosszú távú megoldásnak. Augusztusban Lőcs Rezső volt polgármester és Lakatos Ottó, minorita rendfőnök a nagyszebeni Kormányzótanácsnál legalább annyit elér, hogy a hatóságok engedélyezik egy római katolikus felekezeti középiskola alapítását. Így jön létre az Aradi Katolikus Főgimnázium, melynek első tanéve október 15-én azzal kezdődik, hogy az ünnepélyes szentmise után az ügybuzgó prefektus parancsára a csendőrök letartóztatják és kihallgatják a hitközség vezetőit, a tanári kart. Szerencséjükre dr. Valeriu Braniște, a Kormányzótanács vallás- és kultuszügyi osztályának vezetője közbelép az érdekükben. A következő tanévben veszi át Fischer Aladár az intézmény igazgatását, miután elődje nyugalomba vonult és elhagyta az országot.

Mivel az oktatás más iskoláktól bérelt tantermekben történik, az Aradi Római Katolikus Egyházközség felhívást tesz közzé, adakozásra szólítva fel a híveket egy új iskola felépítésére. A Kálvin János utcában két, a mögötte húzódó utcában egy telket vásárol meg.

Iskolánk jelenlegi felújítási munkálatainak az ütemét figyelembe véve kicsit furcsa leírni, de 100 évvel ezelőtt egyetlen év alatt sikerült felépíteni a főgimnáziumot. Az iskola eredetileg 9 tanteremmel, egy díszteremmel és egy (akkoriban) modern tornateremmel rendelkezett. A nulláról indultak, hiszen az intézmény bútorai, könyvtára, szertára, gyűjteményei, szemléltető eszközei a régi épületben maradtak. De sikerült! A két világháború közötti államhatalom, majd a kommunista rendszer mindent megtett, hogy elsorvassza, felszámolja az aradi magyar középiskolai oktatást, mindezek ellenére a mi iskolánk a Szabadság-szobor mellett az aradi magyarság kitartásának, életképességének a jelképévé vált.

« A 2 »

Sajtóvisszhang:

Századik tanév az iskola épületében – Nyugati Jelen https://www.nyugatijelen.com/jelenido/szazadik_tanev_az_iskola_epuleteben.php

Megkezdődött a 100. tanév a Csiky Gergely Főgimnáziumban [AUDIO] – Aradi Hírek

https://www.aradihirek.ro/itt-hon/megkezdodott-a-100-tanev-a-csiky-gergely-fogimnaziumban-audio

Összefogásból eredő folytonosság: immár a 100. tanév rajtolt el az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban – Krónika online

https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/elindult-a-100-tanev-az-aradi-csiky-gergely-iskolaban

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy + tizenegy =

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .