Folytatódik a Krókusz Projekt

Csikys diákok látogatása az aradi neológ zsinagógában, a Krókusz Projekt keretén belül
[Fotó: Ujj János]

A Krókusz Projekt keretében 2020. január 30-án a Csiky Gergely Főgimnázium hatodikos és hetedikes diákjai meglátogatták az aradi neológ zsinagógát. A HETI (Holocaust Education Trust Ireland) és a Szembenézés Alapítvány által támogatott mozgalom célja megismertetni a tanulókkal a népirtások szokásos mechanizmusát: az előítélettől a kirekesztésen és üldözésen át a gyilkosságokig vezető út összefüggéseit. Segítségével a résztvevők felfedezhetik és értelmezhetik a történelem és saját életük közötti kapcsolatot, és ha ez a felismerés aktív cselekvésre késztetné őket, befolyásolni is képesek lennének a folyamatokat.

Ujj János helytörténész hozzáértő és figyelemfelkeltő előadásában intézményünk diákjai a zsinagóga bemutatása során megismerkedtek az aradi zsidóság történelmével is. A XIX. század elején, klasszicista stílusban épült nagyméretű, három szintes sarokház tömbjében helyet kapó imaház bejárata az udvarról nyílik. A jelentős méretű, boltíves kapun keresztül juthatunk be a boltozott templomtér impozáns helyiségébe, amely megőrizte eredeti bútorzatát.

Chorin Áron rabbi modernizálni akarta a zsidó vallást, neki köszönhető, hogy az aradi volt az első zsinagóga Magyarországon, ahol megszólalt az orgona. Kilépve a szigorúan vett vallási kérdések köréből azt is szorgalmazta, hogy minél több zsidó térjen át a hagyományos pályákról a földművelésre és a kézművességre. Életútja szép példája annak, hogy két egymástól eleinte idegenkedő közösség hogyan érti meg, hogyan kezdi el értékelni a másikat. Míg az 1920-as évek elején az aradiak is hevesen ellenezték a zsinagóga építését (olyannyira, hogy az éj leple alatt lebontották a nappal felépített falakat), Chorin temetése napján, 1844-ben már megszólaltak a keresztény templomok harangjai, a minoriták pedig misét mondtak a lelki üdvéért. Az már csak térségünk hányatott történelmének egyik érdekes hozadéka, hogy dédunokája, Chorin Ferenc a trianoni Magyarország egyik legismertebb és legbefolyásosabb üzletembereként jó barátja volt annak a Horthy Miklósnak, aki az aradi református templomban esküdött örök hűséget hitvesének. Diákjaink megérthették, hogy az aradi zsinagóga több egy impozáns épületnél, kapocsként köti össze a zsidó, a magyar és az aradi történelmet, kultúrát.

[Fotó: Ujj János]

« 1 A 2 »

Kerekasztal mellett iskolánk múltjáról, a jelenének tükrében

Iskolánk múltja, jelenének tükrében – kerekasztal-beszélgetés a Csiky Gergely Főgimnáziumban. A képen balról jobbra Puskel Péter, helytörténész, Király András, helytörténész, nyug. helyettes államtitkár, Ujj János, nyug. történelemtanár, helytörténész, Olasz Angéla, nyug. történelemtanár, illetve dr. Muntean Tibor, történelemtanár, a beszélgetés moderátora [Fotó: Ilona János]

Akár Szentgyörgyi Albert gondolata is lehetett volna az apropója annak a beszélgetésnek, melyre idén december 5-én a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében került sor, Olasz Angéla, nyug. történelemtanár, Király András, helytörténész, nyug. helyettes államtitkár, Puskel Péter, helytörténész, illetve Ujj János, nyug. történelemtanár, helytörténész valamint dr. Muntean Tibor, a beszélgetés moderátora között. A világhírű tudós szerint „a történelem az a tantárgy, amelynek a legnagyobb hatása volt értékrendszerünk kialakulására, hiszen milyen más alapra lehet a jövőt építeni, mint a múltra?”

Iskolánk múltja még ma is sokak számára kényes téma, hiszen a többségi nemzet számára nem könnyű megemészteni azt a tényt, hogy nem sok köze volt/van sem az 1745-ben megalapított minorita gimnáziumhoz, sem az 1873-ban felállított királyi főgimnáziumhoz. Ez utóbbi intézmény épületét 1919-ben jogtalanul „átvette” a román állam és így jött létre a Moise Nicoară Líceum. A minorita rend, a katolikus egyház és a helyi magyar közösség összefogására volt szükség, hogy az utcára tett tanári kar és diákság új otthonra leljenek. Megalapították a Római Katolikus Főgimnáziumot és 1923-ra elkészült iskolánk épülete is.

Amikor tehát Szent Miklós napjának előestéjén iskolánk történelmének fogas kérdéseit boncolgattuk, arra is igyekeztünk választ keresni, hogy számít-e egyáltalán a múlt. Véleményem szerint – és ezért is lett találkozónk címe Iskolánk múltja, jelenének tükrében – ahogyan egy nemzet, úgy egy iskolai közösség sem létezhet, s nem működhet sikeresen, ha elhanyagolja, semmibe veszi múltját, hagyományait. Nem csak arról van szó, hogy ami 100 éve történt, az még ma is befolyásolja életünket, hanem arról is, hogy helyesen értelmezve az aradi magyar oktatás több mint két évszázados történelmét, felhasználhatjuk elődeink pedagógiai és oktatásszervezési tapasztalatait.

[Fotó: Ilona János]

« 1 A 2 »

„A világ legnagyobb leckéje…”

„A világ legnagyobb leckéje” – tematikus tanóra az ENSZ gyermekjogi egyezményéről
[Fotó: Lévai Ildikó]

30 évvel ezelőtt, 1989. november 20-án fogadták el az ENSZ gyermekjogi egyezményét, amely azóta is a legszélesebb körben nyilvántartott emberi jogi dokumentum. Azon jogok minimumát foglalja össze, amelyek minden gyermeket megilletnek szerte a világon. Ezt az egyezményt Románia is aláírta. Az ENSZ Gyermekalapja, az 1946-ben létrehozott UNICEF az évfordulóra egy nagyszabású programmal készült, mégpedig egy tematikus, interaktív tanórával, amelyet a világ számos országában, egyazon időpontban tartottak meg. Ennek volt a címe „A világ legnagyobb leckéje” (World’s Largest Lesson).

A Csiky Gergely Főgimnázium is részt vett e projektben, s az interaktív tanórát Lévai Ildikó szaktanárnő tartotta a X. B osztályban.

A foglalkozás érdekes és mozgalmas volt. Először az ENSZ legfrissebb jelentését ismertük meg az elmúlt három évtizedben világszerte jelentősen javuló gyermek-helyzetről, de fény derült arra a szomorú tényre is, hogy a legszegényebb, legsebezhetőbb gyermekek jogai még mindig nem érvényesülnek kellőképpen. Sok az egyenlőtlenség, az alacsony és közepes bevételű országok legszegényebb háztartásaiban nevelkedő gyerekek kétszer nagyobb arányban halnak meg öt éves koruk előtt, mint a gazdag országok háztartásaiban élő társaik, ráadásul sokszor viszonylag könnyen megelőzhető okok miatt.

A problémák feltárása után következett a csoportos foglalkozás, amit nagyon élveztünk. Kreativitásunkat kellett latba vetni és rajzban kifejezni a gyermeksorsok javítására felsorakoztatott ötleteinket.

Nagyon örültünk ennek a projektnek, lelkesen vettünk benne részt, abban a reményben, hogy talán véleményeinkkel, ötleteinkkel mi is hozzájárulhattunk a világban élő valamennyi gyermek sorsának javításához.

[Fotó: Lévai Ildikó]

« 1 A 2 »

Krókuszok üzenete

Bekapcsolódtunk a Krókusz Projektbe. Az emlékezés virágainak elültetése iskolánk hátsó udvarán, 2019. november 22-én [Fotó: Tóthpál Renáta]

Iskolánk VI. és VII. osztályos tanulói bekapcsolódtak a Krókusz Projektbe, amelyhez eddig már 12 európai ország csatlakozott. A projekt lényege a holokauszt borzalmainak megismertetése, a gyűlölet, a diszkrimináció veszélyeinek a tudatosítása és az emlékezés fontosságának átérzése.

Csatlakozásunk az európai jelentőségű projekthez lehetőséget nyújt a Csiky Gergely Főgimnázium diákjainak, hogy a tanórák mellett élményszerű tevékenységekben való részvétellel bővítsék ismereteiket a történelem 1933 és 1945 közötti szörnyű időszakáról, amikor a nácik koncentrációs, munka- és haláltáborokban hatmillió zsidót pusztítottak el, és mélyebben raktározzák el emlékezetükben az áldozatok által megélt tragédiát.

Terveink között szerepel a holokauszthoz kapcsolódó szavak jelentésének elmélyítése, a városunk érdekében munkálkodó zsidó személyek tevékenységének, valamint az aradi zsidóság sorsának megismerése is, látogatás az aradi zsinagógába, plakátok, kollázsok készítése, filmrészletek megtekintése és megvitatása, zenés irodalmi műsor bemutatása, s természetesen a projekt nevében szereplő krókuszok elültetése.

A virágok sárga színe a sárga csillagot idézi fel, amelyet a náci uralom alatt a zsidóknak megkülönböztető jelzésként a ruhájukon kellett viselni. A virágokkal a holokauszt áldozataivá vált másfél millió zsidó és további sok ezer nem zsidó, köztük százezer magyar gyermekre emlékezünk. Ennek tudatában 2019. november 22-én, pénteken a résztvevő diákok meghatódva helyezték az iskola hátsó udvarán a földbe a sárga hagymákat, mindannyian átérezve, hogy a gyermekek elvesztése semmihez nem hasonlítható mély fájdalmat és gyászt vált ki. „Jottányit nem veszni, mindig emlékezni / Noha nem bocsátván, gyászban megbékélni / Jottányit nem veszni, mindig emlékezni” – írta Izrael rózsája című versében Jáger László. Az elhurcolt áldozatokra valóban emlékezni és emlékeztetni kell, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg ez a tragédia.

A tavasz közeledtével nyíló gyönyörű sárga krókuszok, az emlékezés virágai a holokauszt emléknapja alkalmával üzenetet is közvetítenek felénk. Azt üzenik, hogy a legszörnyűbb történések után is van új élet, de a szép és jó dolgok megvalósításáért cselekedni kell, mert Váci Mihállyal fogalmazva:

„Nem elég a jóra vágyni:
a jót akarni kell!
és nem elég akarni:
de tenni, tenni kell!”

[Fotó: Tóthpál Renáta]

« 1 A 2 »

Iskola másként – Láthatatlan Színház

lathatatlan_szinhaz_sav

Egy hagyományos színházi előadáson a színészek kisebb vagy nagyobb létszámú közönség előtt mutatnak be egy történetet beszéddel, mozdulatokkal, hanghatásokkal, látványelemekkel, olykor a zene- és táncművészet, illetve a vizuális művészetek eszközeit is felhasználva. A Láthatatlan Színház egészen más. Itt az előadás „nézői”, a vándorok egyenként, bekötött szemmel járnak állomásról állomásra, a saját lelkükből emelt díszletek között. A „színészek” a révészek, akik vezetik, segítik őket, miközben a látáson kívüli többi érzékszerven keresztül dramatizálják a történteket. Az „előadás” sikeréhez annyi szükséges, hogy a vándorok komolyan vegyék a feladatukat. „Mert amíg nyitott szemmel nézve egészen egyszerűnek is tűnhet a világ, a színházunkban járó ember egy láthatatlan ösvényen elindulhat élete mélyebb rétegeihez, végeredményben Isten teremtette önmagához.” (Forrás: http://lathatatlanszinhaz.mlap.hu// Folytatás

Iskola másként – kreatív keresztút a nagyhéten

kreativ_keresztut_sav

A Csiky Gergely Főgimnázium I. emeleti folyosója keresztúttá alakult át az Iskola másként hetére, amely idén épp a nagyhétre esett. Imahelyként és egész heti kiállításként is működött e keresztút. A két vallástanár, Back Mária és Vékony Zsolt József már előtte való héten, péntek délután stációépítéssel foglalatoskodott, hogy hétfő reggelre minden kész legyen.  Folytatás

Jó tett helyébe jót várj! – Látogatás a kisjenői gyermekotthonban

kisjenoi_gyermekotthon_sav

Amint azt az Udvari Kamaraszínház aradi fellépésének beharangozó cikkében jeleztük, az előadás szervezői jótékony célból gyűjtést szerveztek az erdőhegy-kisjenői Gyermekek Biztonságban nevű gyermekotthon javára. Az adományt iskolánk diákjai hittantanáraik kíséretében április 8-án, hétfőn juttatták el az erdőhegy-kisjenői gyermekotthonba, s az ott nevelkedő fiatalokkal találkoztak. A látogatás ötletét a Biblia ihlette, mely szerint a húsvétot megelőző időszakban tegyünk valamit, ami a gyakorlati böjtről szól.  Folytatás