Egykori tanítványai, kollégái számára Kovách Géza személye felejthetetlen. Egy személyben volt kiváló pedagógus és komoly tudományos kutató. Diákként lehetetlen volt nem figyelni magyarázataira. Amikor lankadt a figyelem, egy-egy tréfával, szellemes bemondással azonnal felrázta a lankadtakat. Az iskolai kirándulásokon pedig ki nem fogyott a viccelődésből, két lábon járó enciklopédiaként mesélt templomokról, várromokról, csatahelyekről, avagy történelmi személyiségekről mondott el ismeretlen, a tananyagban nem szereplő, sokszor humoros történeteket.
Tovább…
A Honismereti Szövetség immár XXI. alkalommal rendezte meg az Országos Ifjúsági Honismereti Akadémiát Lakitelken, az ottani Népfőiskolán. Olasz Angéla nyug. történelemtanár felkészítésével és kíséretében Bíró Endre és Godó Ákos (X. C) képviselte iskolánkat a rendezvényen.
November 2-án, szerda reggel indultunk útnak Lakitelek felé, a kárpát-medencei régiókból érkező más diákokkal együtt. Az első napon érdekfeszítő előadásokat hallgattunk meg a magyar mondavilággal és mondagyűjtéssel kapcsolatban, vacsora után pedig egy nem mindennapi ismerkedési játékban vehettünk részt, amelyhez felkészítő tanáraink is csatlakoztak.
Tovább…
Az idei Csiky-napok keretén belül december 11-én, péntek délelőtt rendezték meg az Arad a történelem viharában című történelmi vetélkedőt V–VIII. osztályos diákok számára. Iskolánk Tóth Árpád termében 12 három fős csapat, tehát 36 történelemet szerető diák gyűlt össze összesen 10 iskolából.
Muntean Tibor történelemtanár üdvözölte a csapatokat, amelyek az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola, az ágyai Olosz Lajos Általános Iskola, az Erdőhegyi Általános Iskola, a kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola, a Nagyiratosi Általános Iskola, a simonyifalvi Simonyi Imre Általános Iskola, a szegedi Gedói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, a zerindi Tabajdi Károly Általános Iskola, valamint a Csiky Gergely Főgimnázium diákjaiból tevődtek össze.
A csapatok sorszámának kisorsolása után megkezdődőtt a vetélkedő, amely összesen hat versenyszámból állt. Helytörténeti kérdőívet kellett hogy kitöltsenek a diákok, majd egy-egy aradi épület képét kellett több darabból kirakniuk, de úgy, hogy még minden darabért is egy-egy kérdésre kellett helyesen felelniük. Talán a Lőszer című versenyszám volt a legérdekesebb a versenyzők számára. Minél több, előre kézzel lemért, majd emlékezetből felidézett súlyú, sóval töltött lőszercsomagocskát kellett készíteniük a csapatoknak, s pontot csak azok kaptak, akik +/- 1-2 gramm különbséggel eltalálták a súlyt.
A Torpedó című közismert játék élő változatát is lejátszhatták a csapatok Muntean Tibor tanár úrral, majd az aradi Ioan Slavici Színház félig megkapott képét kellett rajzban kiegészíteniük a diákoknak. A mindent eldöntő utolsó feladat, a Szobor valóban a Szabadság-szobornál, tehát kint, a szabadban zajlott le.
A díjkiosztóra ebéd után került sor, ekkor derült fény a legtöbb pontszámot begyűjtő négy csapat kilétére:
I. díj: Pikó Dorina (VI. o.), Csóti Renáta, Télessy Péter (VII. o.) – Gedói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Szeged
II. díj: Csák Péter Szilveszter, Szabó Viktória, Köteles Tamara Petra (VII. o.) – simonyifalvi Simonyi Imre Általános Iskola
III. díj: Bedő Andrea, Lévai Karola, Sáfár Emese (VII. o.) – aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola
Dicséret: Mészár Anna Orsolya, Tóth Tibor Richárd, Tóthpál Eszter (VII. A) – Csiky Gergely Főgimnázium, Arad; Andó Nándor Örs, Lacsán Zsófia, Szatmári Martin (V. o.) – Páter Godó Mihály Általános Iskola, Kisiratos.
Részvételi oklevél és ajándékcsomag nélkül azonban senki nem maradt, így a verseny után valamennyi résztvevő csapat örömmel indulhatott haza.
[Fotó: Bacsilla Sándor, Ilona János, Zsámbok Zoltán]
Idén 2015. október 24–27 között rendezték meg a XX. Országos Ifjúsági Honismereti Akadémiát. A honismeret és a hagyományok iránt érdeklődő ifjúsági találkozó idei helyszíne a magyarországi, Borsod-Abaúj Zemplén megyei Mezőkövesd volt.
Az idei téma az iskolatörténet volt, így a résztvevő 33 anyaországi és határon túli (Erdély, Vajdaság) diák Iskolám története vagy Kiemelkedő tanáregyéniségek címmel mutatott be dolgozatot.
A találkozón iskolánkat Sisa Rihárd és Tóthpál Béla XII. A osztályos tanulók képviselték, felkészítő tanáruk Olasz Angéla nyugalmazott történelemtanár volt. Iskolánk A Csiky Gergely Főgimnázium történetét néhány vetített kép kíséretében Tóthpál Béla mutatta be, majd a komoly hangnemű iskolatörténet után egy mai vidám iskolahangulatot érzékeltető kisfilmet nézhettek meg a jelenlévők.
A résztvevő diákok közül sokan már visszajáró vendégek, így a találkozó remek alkalom volt a régi barátságok felelevenítésére is. Az élménydús program keretén belül, az érdekes iskolatörténetek és színvonalas előadások mellett kirándulásokon is részt vettünk. Megismerkedtünk Mezőkövesd és környéke matyó néphagyományaival, motívumaival és a környék domboldalában található barlanglakások között barangoltunk. Örök emlék marad Takács István festőművész képkiállítása és a Matyó Múzeum is. Nagy sikere volt a drámapedagógiai játékoknak és a matyó vendégtáncosok által szervezett esti táncháznak is.
Mint minden évben, a találkozó a diák korreferátumok kiértékelésével és a jövőbeli tervek, javaslatok megbeszélésével zárult. A színvonalas együttlétért, a sok élményért köszönettel tartozunk a Honismereti Szövetségnek, valamint a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Honismereti Egyesületnek. Mivel mi ebben a tanévben elballagunk, jövőre már nem lesz lehetőségünk részt venni a Honismereti Akadémián, de szívből reméljük, hogy akadnak majd olyan vállalkozó szellemű csikys diákok, akik átveszik a stafétát és képviselni fogják iskolánkat ezen a rangos rendezvényen. Higyjétek el, megéri!
A Pedagógusok világnapja alkalmából október 5-én Nagy István fizikatanár érkezett iskolánk dísztermébe, hogy a diákok kezébe adhassa az általa szerkesztett Ficzay-könyvet, melyet két nappal korábban, az idei Véndiák-találkozón mutattak be. A könyvbemutatón a IX. C, X. A, XI. A, XI. B, XI. C, XII. A és XII. C osztályos diákok vettek részt, akik érdeklődve hallgatták a Ficzay Dénesről szóló történeteket, iskolánk egykori diákjainak tollából.
Középiskolás évei alatt Nagy István osztályfőnöke éppen Ficzay Dénes volt, s elmondása szerint Ficzay nagyon jól ismerte Aradot, igazi aradológus volt. Jó humorú, de szigorú és éles nyelvű pedagógusként ismerték, aki következetesen osztogatta a minősítéseket. Egyszerű tanár volt, akinek nem számítottak a külsőségek, viszont hatalmas tudással rendelkezett.
A rendhagyó irodalomórára keresztelt könyvbemutató felolvasással folytatódott, mégpedig interaktív módon. A diákok olvastak fel a kötetből egy-egy régi iskolás élményt, anekdotát, melyet Ficzay egykori tanítványai írtak. Ezekből a visszaemlékezésekből is kiderült, hogy a Tanár úr sosem fogadott el ajándékokat, s nem szerette, ha valamelyik diákja helytelenül írt vagy beszélt.
A nosztalgikus történetek után jutott még idő a kötet másik részét is bemutatni, mely a Ficzay-cikksorozatot adja közre. A neves magyar irodalmi személyiségekről írott cikkek 1970–1971-ben jelentek meg a Brassói Lapokban.
[Fotó: Bortoș Júlia, Ilona János]
Az Arad megyei általános iskolások számára 2015. október 2-án helytörténeti találkozót szerveztek a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében. Az immár második alkalommal megrendezésre került találkozó témája az iskolatörténet, illetve településeink híres szülöttei voltak. Az esemény ötletgazdája és támogatója a Szabadság-szobor Egyesület, amelynek elnöke, Király András oktatási államtitkár tartott rövid bevezetőt a rendezvény elején. Iskolánk részéről Lehoczky Attila történelemtanár volt a szervező.
A találkozón a résztvevő iskolák küldöttségei betűrendi sorrendben mutatták be dolgozatukat:
– az ágyai Olosz Lajos Általános Iskola diákjai az iskola névadójáról, Olosz Lajosról tartottak bemutatót;
– a házigazda Csiky Gergely Főgimnázium diákjai Iskolánk és a háború címmel tartottak előadást;
– az Erdőhegyi Általános Iskola küldöttsége Kerekes Ferencet mutatta be;
– a kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola diákjai Páter Godó Mihály címmel mutattak be dolgozatot a legendás jezsuita szerzetesről, iskolájuk névadójáról;
– a Pécskai 2-es Számú Általános Iskola küldöttsége Magyar népdalgyűjtők címmel tartott előadást;
– a Simonyifalvi Általános Iskola diákjai is névadójukról, Simonyi Imre költőről értekeztek;
– hasonlóképpen, a zerindi Tabajdi Károly Általános Iskola diákjai Tabajdi Károly főispánról tartottak bemutatót.
A hét dolgozatot nyomtatott formában, egy kis kötetben is ajándékba kapták a találkozón résztvevő iskolák diákjai, így maradandóvá vált munkájuk.
Hasznos volt ez a találkozó, hiszen a diákok megoszthatták tudásukat a velük egykorúakkal, tapasztalatot cserélhettek, beszédkészségüket is fejleszthették, illetve a Csikyvel, (remélhetőleg) jövendő iskolájukkal is ismerkedhettek. Kulturális és a nemzeti tudatot építő jellege miatt szervesen illeszkedett az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozatába is.
[Fotó: Ilona János, Tóthpál Béla]
Szinte napra pontosan egy évvel a tavalyi Kovách Géza-emléknap után idén, október 2-án a rangos történész, néprajzkutató, közíró, tanár szakmai munkásságát feldolgozó kötetet mutatta be a Szabadság-szobor Egyesület. Az apropót Kovách Géza születésének 90. évfordulója adja, amelynek pontos dátuma december 22-re esik.
„A madárnak (…) szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.” Ezzel a Tamási Áron-idézettel nyitotta meg a rendezvényt Király András oktatási államtitkár, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke, s a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád termében összegyűlt hallgatóságot üdvözölve külön is köszöntötte a Békés Megyei Levéltár munkatársait (az est előadóit), illetve dr. Kovách Géza leányát és két unokáját. Az egykori történész kollégára emlékezve megjegyezte: Kovách Gézától akarva akaratlanul is tanult mindenki. S bár végig fájó seb maradt a számára, hogy nem lehetett egyetemi oktató, kutató, de életének utolsó másfél évtizedében, a rendszerváltás után mégis alkalma volt kutatni, cikkeket és könyveket megjelentetni.
Dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója is kapcsolódott ehhez a gondolathoz, jelezvén, Kovách Géza az egyetemről való igazságtalan eltávolítása után is megfutotta tudományos pályáját, de úgy, mintha malomköveket akasztottak volna a nyakába. Gazdaságtörténeti, ipartörténeti, jobbágytörténeti, néprajzi munkái mellett a Bánság történetének témájában is ő tette le a legtöbb nóvumot az utóbbi 20 évben. A gyulai Dürer Nyomda kiadásában Válogatott tanulmányok címmel most megjelentett kötet épp e tudományos sokoldalúság méltó metszetét kívánja az érdeklődő olvasók elé tárni. De Kovách Géza „a levelesládák kutatója” is volt, komoly erőfeszítéseket tett Márki Sándor, Fábián Gábor, Salacz Gyula és mások hagyatékának feldolgozására. Mintegy 40, a levelezéssel kapcsolatos publikációja közül kiemelkedik a viszonylag kevesek által ismert Magyar élet a régi Bukarestben – levelestár a XIX. század második feléből című önálló kötet, amely az ELTE kiadásában 1996-ban jelent meg.
Czégé Petra levéltáros a betegség miatt távol maradó dr. Blazovich László üzenetét tolmácsolta, dr. Héjja Julianna Erika, a Békés Megyei Levéltár főlevéltárosa pedig dr. Kovách Géza néprajzi témáiról, útkereséséről tartott részletes, hivatkozásokkal, utalásokkal és idézetekkel gazdagított bemutatót. A Miltaller-Miskovits duó (Miltaller Lajos és Miskovits Tibor) klasszikus darabok részleteiből összeállított zenei intermezzóval örvendeztette meg a hallgatóságot.
