Ami a kicsengetőlapra már nem fért fel…

Személyes hangulatú visszajelzésre kaptak lehetőséget az idei végzős weblapszerkesztők. Arról írhattak, hogy mit éreznek most, az iskolai éveik lezárásakor, s a felnőttkoruk kezdetekor. S hogy milyen remények, tervek, vagy éppen félelmek kavarognak bennük ezekben a hetekben, hónapokban. De arról is akár, hogy mi maradt ki az iskolai éveikből, mi az, amit a járvány, vagy más okok eltöröltek, s amit hiányoltak, hiányolnak. Írhattak a kedves élményekről, de akár a kellemetlen tapasztalatokról is. Mindarról, ami fontos volt számukra az elmúlt években, amelyeket a Csikyben töltöttek. Mindarról, ami a kicsengetőlapra már nem fért fel.

Alább egy-egy részletet közlünk Csonka Nikolett, Juhász Alexandra, Schifler Patrícia és Tóthpál Eszter írásából. A részletekre kattintva a teljes szöveg is megjelenik.

   Tovább…

Érettségink Antalyában

[Illusztráció: Schifler Patrícia | Kép forrása: concediuinantalya.com]

Kora reggel gyülekezünk az iskola udvarán. Mindenki pontos, vidám, izgatott, naná, az érettségi kirándulásunkra megyünk, nem egy unalmas fizikaórára.

Felcihelődünk a nagy iskolabuszra, kigurulunk a repülőtérre, ott már a kifutópályán vár a lila-fehér Wizz Air-madár. Különgép Antalyába, a Török Riviéra egyik legszebb helyére, Oszi és az igazgatóság intézte, de Bognár is közbenjárt az érdekünkben. Köszönjük, köszönjük, csak jussunk már fel, induljunk végre.

   Tovább…

Elballagtak…

ballagas_elo_sav

Gyermekként érkeztek, ifjú felnőttként távoznak. S már ez is múlt időben, távoztak. Ma, 2017. május 26-án délelőtt elballagtak az idei végzős csikys diákok. Szülők, nagyszülők, testvérek, rokonok, tanárok, barátok búcsúztatták őket szeretettel, talán (nem talán, biztos) pici fájdalommal. Ők pedig, a végzősök kipirultan mosolyogva, vagy néha (nem néha, sűrűn) bepárásodó szemmel hallgatták a búcsúztató beszédeket, szavaltak, énekeltek, megérdemelt ajándékokat vettek át. Aztán lufit eregettek, fotózkodtak és elmentek. És most üres az udvar és az osztályterem. Csönd van… 

   Tovább…

Mindeközben az egyetemisták…

4student-services

Mármint az elsőévesek, akik nemrég még a Csiky asztalait, székeit koptatták (öhm, időnként egész határozottan…), most viszont már új „iskolában”, új környezetben, netán új városban is vannak. Szóval hogy mi is van velük? Melyek az első élmények, benyomások? Hogyan élték meg az első egyetemi napot, hetet, heteket? (Vannak, akik az elmúlt hétfőn, október 3-án, s vannak, akik egy-két-három héttel korábban megkezdték már a tanulást.) 

   Tovább…