HATÁRTALANUL pályázat a turizmus szakon

hatartalanul_2016_okt_sav

Október 3–5. között a Szegedi Szakképzési Centrum Móravárosi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája részéről Krämmer Erika projektkoordinátor, Bánszki Edit osztályfőnök és Telek János történelemtanár vezetésével 21 rendészeti szakon tanuló diák látogatta meg iskolánk turizmus szakosztályos diákjait. 

   Tovább…

Erdőtakarítás a Föld napján

Szemetszedes_sav

Április 22-én, a Föld napján Drasztyl Andrea, Hasas Paul és Tóthpál Renáta tanárok vezetésével 7 osztály tanulói (ugyan nem teljes létszámban) a Csálai-erdőbe látogattak. A IX. A, IX. B, IX. C, IX. SP, X. A, XI. A és a XII. B diákjai ezúttal nem kirándulni, hanem szemetet gyűjteni voltak ott. 

   Tovább…

A Föld napja

earthday

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” – ez a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. Éltető otthonunk, anyabolygónk napját április 22-én ünneplik világszerte, már több mint 40 éve. Ebből az alkalomból sokféle eseményt is szerveznek a Föld természeti környezetének megóvása érdekében: kerékpáros felvonulások (Critical Mass), faültetések (az idei célkitűzés 1 milliárd fa, vagy növény ültetése!), rajzpályázatok, környezeti vetélkedők, takarítási akciók stb.

Olyan ünnep tehát ez, amikor tenni is kell valamit, mégpedig a környezetünk érdekében. Amilyen gondosan a házunkat takarítjuk, úgy kellene a bolygónkat is, hisz ez az igazi otthonunk, még ha meg is feledkezünk róla a rohanó hétköznapokban. Próbáljunk tehát… kevesebb vizet használni, kevesebbet szemetelni, kevesebb energiát használni stb.

Az alábbi videó a pazarlásról, illetve a pazarlásról való lemondásról szól, helyenként viccesen, de alapvetően komolyan. Érdemes csekély 3 percet rászánni.

Zene, vulkánok és fás legelők a Csikyben

Tudomany_muveszet_sav

Az Iskola másként hét egyik kiemelt csikys rendezvényeként április 8-án, szerdán a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Kara Környezettudomány Tanszékének három munkatársa tartott érdekfeszítő bemutatót a matematika–informatika és a természettudományok szakos diákoknak. A témához illő, találó címe is volt a rendezvénynek: Művészet a tudományban – tudomány a művészetben

   Tovább…

Környezetvédelmi cikk

kornyezetvedelem1Nem tudom eléggé hangsúlyozni, milyen fontos a környezetünk védelme, úgyhogy szánok neki egy jó hosszú cikket.

Mint tudjátok a bolygó döglődik, de valamiért mindenki csak kenegeti a másikra, hogy igen, mert az a cég meg azok az emberek teszik tönkre a bolygót, holott ehhez mindenki egyformán járul hozzá. Mert most gondoljatok bele: valaki azt mondja, hogy ő, tegyük fel, napenergiát használ a háztartásában. Elmegy a boltba, beszerez napelemeket, otthon felszereli és vígan elvan, megnyugtatta a lelkiismeretét, hogy jót tett, védi a környezetet. De ahogy egy nagyon intelligens ember mondta annó nekem, „ha nem ott szennyez, ahol használod, ott szennyez, ahol előállították”, mert előállításkor is egy csomó szennyező anyagot termelünk. Szóval szépen lassan kinyírjuk a bolygót, ami a hátsónkat stabilan megtartja és ennek már vannak jócskán jelei. A legközelebbi lakható bolygót meg még mindig nem térképeztük fel, hogy egyáltalán legyen esélye a csodás emberi fajnak a fentmaradásra, ha beüt a krach… Lásd itt. Királyság!

A környezetünk védelmekor azonban nemcsak arról kell beszélnünk, hogy szemetelés, megújuló energiahasználat, spray-ek káros hatása az ózonra stb., hanem, például, a vadon élő állatok védelméről is. Mert ahogy egy háziállat bántalmazása bűncselekmény, úgy a vadon élő állatok lelövése is annak számít. Össze se tudnánk számolni, hány faj áll a kihalás küszöbén, de a vadászok mégis előszeretettel vadászgatnak rájuk, mert szép és el akarnak a haveroknak dicsekedni vele, hogy ni, mit lőttem. (Vagy mert jó sok pénzt lehet nyerni az értékesítéséből.) A WorldWideLife (WWF) környezetvédelmi szervezet ezen felbuzdulva egy videóban mutatja be, hogy mennyi közös dolog van az ember és az állatok viselkedésében. A videó rövid, mégis elgondolkodtató. Nézzétek meg és védjétek a környezeteteket, mert egy fecske lehet hogy nem csinál nyarat, de ha akár csak 10-en véditek a környezetet valamilyen módon, azzal már tettetek valamit azért, hogy az elkövetkező generáció is még tiszta, friss levegőt tudjon szívni egy nagyobbacska városban, tiszta vízben fürödhessen, ha a tengerre megy nyaralni stb. 😉

A módszerről többet itt olvashatunk. Zöld tippek itt:
http://www.eea.europa.eu/hu/green-tips
https://www.youtube.com/watch?v=yNisq75AGbY

kornyezetvedelem2

Együtt a jobb jövőért!

Kialtvany_Fold_egeszseg_sav

„Manifest pentru sănătatea Pământului” – Zona liberă de indiferență (Kiáltvány a Föld egészségéért – Közönymentes zóna) – erre a természetvédelmi pályázatra jelentkezett iskolánk a közelmúltban, amelynek célja az Arad megyei diákok bíztatása a jobb, tisztább jövő kialakítása érdekében, valamint az aradiak összekovácsolása, ösztönözve őket arra, hogy jobban odafigyeljenek a környezetükre.

A pályázat fináléja június 12–15. között zajlott le a G. Bariţiu utcai Megyei Kulturális Központban. Az öko-kulturális megmozdulás létrejöttét az Arad Megyei Kulturális Központ, az Európai Környezetvédő Kezdeményezés, a Pro Familia Egyesület, az Arad Megyei Tanfelügyelőség, a Nemzeti Oktatási Minisztérium, illetve a Realitatea TV és a Realitatea.net.

A pályázat kiírása szerint az iskolák egy-egy kisfilm, számítógépes vetítés vagy videóklipp mellett valamilyen szellemi termékkel (tánc, ének stb.) együtt jelentkezhetett. Mi a néptáncot választottuk, s a táncsoport vezetője Khell Levente volt, a tagok pedig Balogh Fábián, Bella Edith, Bitai Vivien, Kecskés Lóránt, Kurjatkó Dóra Rebeka, Kurunczi Viktória, Nagy Tamás, Naschauer Kinga, Polanek Eszter, Spier Szilvia és Szabó Beatrix. Rogoz Marianna kémiatanár bíztatására, aki ezt a pályamunkát vezette és irányította, megalakult a három fős öko-csapat is, amelynek tagjai: Bacsilla Sándor (IX. A), Bortoş Júlia (X. C) és Kis Zsuzsanna (XI. A). A csapat úgy döntött, hogy egy filmmel pályázik, melynek címe Önpusztítás, s amelyben felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Föld nagyon szennyezett, de ha összefogunk, képesek vagyunk egy jobb jövőt kialakítani.

Miután június 11-én megjelentünk a Megyei Kulturális Központban és a zsűri előtt bemutattuk kisfilmünket, valamint a néptáncosok is kitettek magukért, nagy örömünkre a döntőbe jutottunk, tehát kiérdemeltük azt, hogy június 15-én, 19:00 órától ugyanazon a helyszínen, de már a nagyközönség előtt is bizonyítsunk. Mivel a zsűri szerint (és nem csak szerintük) a filmünk nagyon jól sikerült, azt mindenki előtt le is vetítették. Igen, csak a miénket! A produkciókat Lavinia Şandru, a Realitatea TV riportere konferálta fel. A résztvevő iskolák között volt a Dimitrie Ţichindeal Pedagógiai Líceum, a Vasile Goldiş Főgimnázium stb. A kisfilm és a táncos produkció előtt e sorok írója a csikys csapat nevében közvetített néhány gondolatot a közönség felé: „Tudjuk, hogy egyedül nem érhetünk el túl sokat, de ha mindnyájan együtt cselekszünk, akkor már van lehetősége a változásnak. Ezzel a kisfilmmel azt kívántuk bemutatni, hogy milyen most és milyen lehetne az a bolygó, ahol én, te, mi élünk, azaz mindnyájan, akik egy tisztább világot akarunk!”

A filmet a közönség nagy tapssal fogadta, és a műsorvezető is dicsérő szavakkal illette öko-csapatunkat. Utána a tánccsoport is színpadra lépett a szakácsasszonyok táncával és egy székely forgatóssal.

Nagy izgalommal vártuk az eredményhirdetést, mindenki találgatta, hogy vajon ki nyeri a fődíjat. Végül Lavinia Şandru hirdette ki a zsűri döntését. Kicsit meglepődtünk, amikor azt hallottuk, hogy a fődíjat mindenki elnyerte, minden csapat, amelyik jelentkezett. A döntést azzal indokolta, hogy a zsűri mindegyik pályázatot a legjobbnak találta, és azokon mindenki nagyon sokat dolgozott. Az iskolák csapatai tehát egy-egy trófeával és egy-egy részvételi oklevéllel tértek haza.

Reméljük, hogy a később is részt vehetünk majd hasonló pályázatokon, ezzel jobbá téve legalább egy kicsit a környezetünket! 

Csernobil, járjuk körül!

Csernobil1Csernobil, 1986. április 26… Az ukrajnai atomerőműben 28 évvel ezelőtt történt robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófája volt. A környéken sok hely még mindig sugárfertőzött, emiatt oda tilos egyedül belépni. Sok terület még ma is lakatlan, ráadásul a reaktorrobbanásnak kései következményei is vannak.

Egy amerikai kutatócsoport megállapította, hogy a Csernobil környéki elhalt fák és növények alig bomlanak le. A majdnem három évtized alatt felhalmozódott, épségben maradt erdei avar mennyisége azért aggasztó, mert katasztrofális méretű erdőtűz keletkezhet belőle, amelynek füstje a sugárszennyezést terjesztheti. Ha erdőtűz ütne ki, 28 év lebomlatlan avarja ideális táplálékul szolgálna neki. A füst messzire szállítaná a balesetből származó szennyező anyagokat.

Magam sem tudom megszámolni, hogy a történtekről hány dokumentumfilmet láttam, de hadd dobjunk be még egyet a közösbe.

Akit érdekel a téma, annak egy akkor-és-most videót is ajánlok, és néhány betiltott kép gyűjteményét. Let’s check it out!