Hétfőn: magyar adás. Benne: Suliriporter a Csikyben

suliriporterek_sav

Az elmúlt héten, október 4–6. között iskolánkban forgattak a Román Televízió bukaresti magyar adásának munkatársai. Schneider Tibor szerkesztő-operatőr és Tárkányi János operatőr a Suliriporter című sorozat következő epizódjának felvételeit készítette el két csikys diák közreműködésével. Őket, mármint a suliriportereket négy jelentkező diák közül választotta ki egy háromtagú zsűri, amelynek döntése alapján Zsámbok Emese (XI. A) és Kecskés Márk (XI. C) feladata lett a Csiky Gergely Főgimnázium, a bentlakás és a Kincskereső Óvoda bemutatása. 

   Tovább…

„Az olimpiát megnyerni minden sportoló álma” – Sportolimpia-interjú

Sportolimpia_dijazottak_sav

A Csiky Gergely Főgimnázium és elődintézményei számos kiváló sportolóval büszkélkedhetett az elmúlt években, évtizedekben. Néhány nappal ezelőtt, a Kolozsváron megrendezett második Erdélyi Magyar Középiskolás Sportolimpián is részt vettünk – eredményesen! Katona Tihamért (XII. A), az aranyérmes férfi röplabda-csapat kapitányát, az úszásban egyéniben és vegyes gyorsváltóban is bronzérmes Kocsis Hedviget (XII. A), illetve Erdei Emese testnevelés tanárnőt, a csapat kísérőjét kérdeztük a sportolimpián szerzett élményekről, tapasztalatokról. [Picinyke időn belül fotókkal és videókkal is jelentkezünk a sportolimpia eseményeiről, tehát legyetek résen!

   Tovább…

Verseny után…

Mikes_2016_verseny_sav

2016. április 17., Arad. A vasárnap esti megnyitó ünnepség után a Csiky Gergely Főgimnáziumban ezen a hétfő reggelen nem tanórára, hanem versenyre gyülekeztek a diákok. Mégpedig nem is (csak) aradiak, hanem az ország 17 megyéjéből, összesen 144-en voltak, akik tételre vártak. A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának tételeire. 

   Tovább…

A Naplementére lehetett jelentkezni

Csuja_Laszlo_sav

Nem akármikor adatik meg, hogy egy Oscar-díj várományos rendező új filmjébe keresnek szereplőket Aradon (is). Volt tehát némi izgalom (igazából elég nagy izgalom!) azon csikys lányok körében, akik a weblapunkon járva elolvasták a szereplőválogatásról szóló cikket, és türelmetlenül várták a február 24-i dátumot. Aznap látogatott el iskolánkba Csuja László, a Sunset (Naplemente) című készülő új film erdélyi szereplőválogatásának vezetője, hogy a X–XII. osztályoknak, egész pontosan a 16. életévüket betöltött lányoknak meghirdesse a délutáni szereplőválogatást.  (Mivel a filmbe 25–35 év közötti férfiakat keresnek, így a csikys fiúk ebből a „buliból” most kimaradtak.) Osztályonként néhány percet vett csak igénybe, hogy Csuja László röviden vázolja Nemes Jeles László, a Saul fia rendezőjének készülő új alkotásával kapcsolatos nyilvános tudnivalókat, majd készséggel vállalt egy rövid interjút is a weblapunk számára.

   Tovább…

Volt csikysek az egyetemi tanulmányokról

Regi_diakok_latogatasa_sav

Régi jó ismerősökkel találkozhattunk az iskolában február 19-én, pénteken. Toth Evelyn, Vámos Tímea és Veres Beáta, a 2012-ben végzett XII. A osztály három diákja egykori osztályfőnökük, Ruja Ildikó tanárnő meghívására a mostani XII. A tanulóit látogatta meg. Tanulmányaikról, egyetemi élményeikről, az egyetemi felvételivel kapcsolatos tudnivalókról beszélgettek a végzősökkel. A rendhagyó osztályfőnöki óra után készséggel álltak (ültek) a weblap rendelkezésére is. 

– Gyors bemutatkozásként áruljátok el, kérlek, hogy hol, milyen egyetemen, illetve milyen szakon tanultok.
Toth Evelyn: – A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, a fogorvosi szakon tanulok, negyedéven.
Vámos Tímea: – Én is a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, a gyógyszerészeti karon tanulok, szintén negyedéven.
Veres Beáta: – A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok karán, a gyógypedagógia szakon tanultam, tavaly végeztem, és valahol majd mesteri képzésre is szeretnék beiratkozni.

– Miről kérdezgettek titeket a diákok?
T. E.: – A diákok eléggé csöndben voltak. Egyikük, aki orvosira készül, a különböző szakok közötti különbségekről kérdezett.
V. T.: – Egy fiú, aki a gyógyszerészetire készül, érdeklődött a próbafelvételi felől. Neki más részleteket is elmondtam a gyakorlati képzéssel, illetve a vizsgákkal kapcsolatban.
V. B.: – Vannak, akik az osztályból Kolozsvárra készülnek, őket igyekeztem hasznos információkkal ellátni a felvételivel, ösztöndíjakkal s magával az egyetemi oktatási rendszerrel kapcsolatban.

– Evelyn, te fél évet Magyarországon tanultál, s a diákoknak is meséltél a két ország egyetemi oktatási rendszere közötti különbségekről.
T. E.: – Igen, a Balassi Intézet által meghirdetett egyik pályázat keretén belül fél évet Szegeden töltöttem. Érdekes volt megtapasztalni, hogy míg a marosvásárhelyi egyetemen belül tesztes rendszer működik, nagyon kevés a szóbeli vizsga, Magyarországon a szóbeli típusú vizsgát részesítik előnyben szinte minden szakon. Elég nehéz volt átállni arra a rendszerre, teljesen másképp kellett felkészülnöm.

– Mindhárman közvetlenül érettségi után jutottatok be az egyetemre. Most, három és fél évvel később mennyire érzitek (vagy éreztétek) jól magatokat azon az egyetemen és azon a szakon, ahová akkor bekerültetek?
T. E.: – Az első év elvégzése után számomra még nem volt teljesen egyértelmű, hogy jó vagy rossz választás volt a fogorvosira menni. Aztán a nyári gyakorlat részeként eltöltöttem három-négy hetet itt, Aradon egy fogorvosi rendelőben, és akkor döbbentem rá, hogy ezt én élvezem és szeretem. Most pedig már kezdünk betegeket is kezelni, tehát egyre jobban látom, hogy miben is áll ez a szakma.
V. T.: – Első évben, az első parciális vizsga után én konkrétan megijedtem, és úgy gondoltam, inkább hazajövök. De aztán kiderült, hogy nagyon jól megy, és nagyon élvezem, következtetésként pedig azt vontam le, hogy nagyon áldásos volt ez a választás és engem lelkesít ez a hivatás.

– Beáta, te már befejezted az alapképzést, tőled tehát azt kérdezzük, hogy hogyan tovább.
V. B.: – Vásárhelyen szeretnék munkahelyet keresni a tanügyben, ezért júliusban versenyvizsgáznom kell majd. Remélem, sikerül majd állást találnom. A közeljövőben egy enyhe értelmi fogyatékos osztályra szeretnék pályázni, de akár alapítványoknál is vállalnék munkát. Leginkább tanulászavarral küszködő gyermekek között fejlesztő pedagógusként szeretnék dolgozni.

Alakulóban a KAMASZK U17

Diakszinpad_kezdemenyezes_sav

Háromfős színházi küldöttség járt iskolánkban január 28-án, csütörtökön, egy új középiskolás diákszínpad tervének bemutatására. Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház művészeti igazgatója, Fekete Réka produkciós és művészeti titkár, illetve Balog József, a Magyarországi Alternatív Színházi Központ (MASZK) elnöke a IX–XI. osztályokat látogatta meg, a leendő tagokat toborozva. Tapasztó Ernő és Balog József a körútjuk végén vázolta az elképzelést.

Tapasztó Ernő: – Igazából nem egy új kezdeményezés, hanem egy nagyon jó dolognak a folytatása ez. Már 1990-ben Pávai Gyula megalapította a Tiniszínpadot, amelyből később Kölcsey Színpad lett. Én is, mások is onnan léptünk a színházi pályára. Ezt a hagyományt szeretnénk most folytatni, talán egy kicsit más léptékben. Fölkértük Balog Józsefet, a szegedi MASZK Egyesület elnökét, a Szegedi Thealter Fesztivál igazgatóját, aki a József Attila Tudományegyetemen is tanít, hogy ezt a kezdeményezést irányítsa, és a gyerekekkel foglalkozzon. A cél az, hogy olyan diákelőadásokat hozzunk létre, amelyekkel az aradi magyar középiskolát, a Kamaraszínházat, a MASZK Egyesületet, tehát ezt a régiót tudjuk képviselni, akár fesztiválokon is. Nagyon fontos a számunkra, hogy a diákokat bevonjuk a színházi életbe. A próbák a Csiky dísztermében folynak majd, viszont a létrejövő előadásokat már a Kamaraszínházban fogják bemutatni. Közben azt is megtanulják a diákok, hogy hogyan jön létre egy előadás, hogyan kell bevilágítani, hangosítani egy darabot, vagyis hogyan működik egy színház.

– Jól értem tehát, hogy ti középiskolás diákokkal szeretnétek foglalkozni, és nem általános iskolásokkal, mint a Százszorszép Diákszínpad?
T. E.: – A Százszorszép Diákszínpad működését ez nem fogja befolyásolni, hiszen mi valóban középiskolásokkal szeretnénk foglalkozni. Fekete Réka lesz az egyik koordinátora ennek a színházi projektnek, amit mi egyelőre úgy hívunk, hogy KAMASZK U17. Azért U17, mert a 18 évesek már érettségiznek, és aki nem megy színművészetire, azt már valószínűleg nem érdekli ez a dolog.

Balog József: – Az Aradi Kamaraszínház és a szegedi MASZK közös célja és programja, a Csiky Gergely Főgimnázium bevonásával, hogy alakuljon egy diákszínjátszó kör. Ennek volt ma az első találkozója, amikor egész egyszerűen elmondtuk csak, hogy mit szeretnénk. Kilenc osztályt lerohanásszerűen, negyven perc alatt végiglátogattunk. A bemutatkozáshoz azt találtam ki, hogy mivel mindenki ismeri A Szépség és a Szörnyeteg meséjét, ez két olyan fogalom lehet, ami a világban nagyon sok mindenhez köthető, a nagyon személyestől a nagyon egyetemesig terjed a jelentése, ezért ezt lehetne megformálni egy színházi helyzetben is egy kezdő csoporttal. Idén tavasszal, tehát az első félévben azt szeretném, hogy egy nagyon laza, karavánszerű bemutatkozási lehetősége legyen azoknak, akik a szereplést vállalják.

– Hogyan fogadták a diákok a kezdeményezést? Körülbelül hány jelentkezőre számít?
B. J.: – A kilenc osztályból hétben azonnal volt jelentkező, aki vállalta, hogy összeírja a jelentkezőket. Én úgy próbálok majd szerepet osztani, hogy körülbelül tíz-tizenkét ember fog majd a színpadon dolgozni, és további tíz-tizenkét ember tudja még ezt a kreativitásával segíteni. Úgy gondolom, hogy körülbelül tíz-tizenkét találkozást tudunk tavasszal megvalósítani, és áprilisban, az Iskola másként héten már valamit meg is tudunk mutatni a közös munkából.

Utóhang: Az elmúlt héten Fekete Réka visszatért a Csikybe a jelentkezési listák összesítésére. Ezek szerint összesen 45 középiskolás diák kíván részt venni az újonnan (azaz újra) induló diákszínpad munkájában. Velük február 17-én és 18-án lesz az első foglalkozás.

[Fotó: Bacsilla Sándor]

Zöld út a csikys beruházásokra!

Csiky_epulet_sav

Az elmúlt héten, a városi önkormányzat október 30-i ülésén jóváhagyták azt a szerződést, amelynek értelmében Arad város polgármesteri hivatala átvette a Csiky Gergely Főgimnázium régi épületrésze ügyintézésének (adminisztrálásának) jogát a római katolikus püspökségtől. Bognár Levente alpolgármestert kérdeztük e fontos lépés hátteréről és jelentőségéről.

DSC_0614– Miért jelentős lépés az adminisztrálási jog átruházása az iskola szempontjából?
– Ahhoz, hogy az iskolának továbbra is fejlesztési lehetőségeket tudjunk biztosítani, szükséges volt az épületet az önkormányzat adminisztrációjába átvenni, a tanügyi törvény ugyanis kimondja, hogy csak ebben az esetben lehet beruházásokat is végezni. Eddig csak kisebb-nagyobb javításokat tudott az önkormányzat támogatni. A tulajdonos továbbra is a Római Katolikus Püspökség marad, amely 2007-ben 49 évre ingyenes használatba adta az épületet az iskolának, s ennek a 49 éves időszaknak a végéig, tehát 2056-ig szól a most megkötött adminisztrációs szerződés is.

– Könnyen vagy nehezen született meg az egyezség a római katolikus püspökség és a városi tanács között? Voltak-e ellenhangok a városi tanácsban való szavazáskor?
– Nyár óta dolgoztunk az adminisztrálási jog átruházásáról szóló szerződés megfogalmazásán és megkötésén. A püspökség egyértelműen pozitívan állt a kérdéshez, természetesnek véve azt, hogy az intézmény a legjobb feltételek között kell hogy biztosítsa az oktatást, s ehhez folyamatos fejlesztésre, új beruházásokra van szükség. A polgármester is támogatta a javaslatot az önkormányzati üléseken, tehát most már csak a szerződés aláírása van hátra az érintett felek – Arad város polgármesteri hivatala, a Római Katolikus Püspökség, és a Csiky Gergely Főgimnázium – között.

– Ezek szerint a közeljövőben az iskolaépületet érintő komolyabb beruházásokra, fejlesztésekre lehet majd számítani? Ön szerint melyek a legsürgősebb munkálatok, amelyeket ezután el lehet már végezni?
– Igen, éppen a komolyabb beruházások lehetősége volt a cél e szerződés megkötésével. Elsősorban az alagsorban kell majd egy komoly szigetelési munkát elvégezni, de a teljes fűtési rendszer cseréjét is végre kell hajtani, illetve a nyílászárókat is ki kell cserélni azokban a termekben, ahol ez még nem került sorra. A korszerűsítésekre vonatkozó tanulmány elkészítésére már jóvá is hagytak 50 000 lejt, az év végéig még elvégezhető állagmegőrző belső javításokra pedig további 30 000 lejt tudunk felhasználni.

„Először azt mondtam: Isten ments, hogy tanár legyek!” – Interjú Czeglédi Csillával

Czegledi_Csilla_interju_savCzeglédi Csilla matematikatanárral beszélgetünk a VII. osztály szinte rémisztően kihalt osztálytermében. (Tanévzárás után milyen is lenne egy osztályterem?…) Iskolaévekről, tanulásról, tanításról, no meg a sokféle kézműves foglalkozásról, amellyel Csilla a diákokat is megörvendezteti.

– „Több mint három évtizedes pedagógusi pályám alatt még soha ilyen jó (kiváló?) képességű osztálynak nem voltam az osztályfőnöke. Ha korábban volt olyan érettségizőm, akinek későbbi sorsa aggódással töltött el, a 2006-ban végzett tanítványaimmal kapcsolatban ilyen kételyeim nincsenek.” Így ír Ujj János, egykori osztályfőnököd egy régebbi iskolai évkönyvben a 2006-ban végzett XII. A-ról. Te is ahhoz az osztályhoz tartoztál. Milyen emlékeid vannak a többiekről s az évfolyamtársakról? Tartod a kapcsolatot velük, illetve egykori osztályfőnököddel?
– Tartom velük a kapcsolatot, sőt igyekszem minél sűrűbben szervezni egy-egy osztálytalálkozót. Múlt karácsonykor, például, a fél osztály összegyűlt, jövőre pedig meglesz a tízéves érettségi találkozó. Az oszival és Ujj Ági nénivel is összefutok néha, és olyankor beszámolok nekik arról, hogy hogyan alakult az életem, a karrierem. 

   Tovább…