„Az irodalom tágasabb a versenynél” – Mikes-megnyitó Aradon

Mikes2016_megnyito_sav

Pontosan kezdődött és pontosan is végződött ma délután a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny idei országos szakaszának megnyitó ünnepsége. Az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház nagytermében 17 megye 144 versenyző diákja gyűlt össze 21 kísérő tanár és a versenybizottság 22 tagja társaságában, hogy a Csiky Gergely Főgimnázium által rendezett rövid, de hangulatos műsort megtekintse. 

Elsőként Khell Jolán elsősei, a Kispacsirták daloltak a közönségnek, majd Szabó Csilla, a kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola magyartanára műsorvezetőként köszöntötte az egybegyűlteket. Claudius Lucian Mladin, Arad megye főtanfelügyelője rövid beszéde elején és végén is magyarul szólt a közönségnek. Király András, a Tanügyminisztérium kisebbségi oktatási államtitkára meghívottként, ugyanakkor házigazdaként is üdvözölte a versenyzőket, illetve a kísérő pedagógusokat.

Bognár Levente, Arad alpolgármestere a város magyar kulturális örökségének megtartásának szükségességét emelte ki, Pellegrini Miklós, Arad megye főtanfelügyelő-helyettese pedig arra figyelmeztetett, hogy bár a génjeinkben van a versenyszellem, de a magyar olimpián (is) a legnagyobb ellenfél nem a másik ember, hanem önmagunk kell hogy legyen. „A szervezők is versenybe szálltak önmagukkal!” – jelezte, és külön megköszönte Hadnagy Évának, a Csiky Gergely Főgimnázium igazgatójának a szervezésben elvégzett hatalmas munkáját. Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség országos elnöke Kosztolányi Dezsőt parafrazálva a nyelv kifejező erejéről és a rá leselkedő veszélyekről beszélt: „A nyelvet, amely eleven, folyton változó és fejlődő folyamat,sohasem lehet véglegesen »rendbe hozni«, kisöpörni és fényesre kefélni, de annyit igenis elérhetünk, hogy az öntudat résen álljon, és csöndben, rejtetten munkálkodjék.”

Az országos versenybizottság tagjainak ismertetése után dr. Berszán István, a bizottság elnöke szólt a versenyzőkhöz. Egy, a fizikusok számára jól ismert elmélet, az elemi részecskék világát kutató kvantummechanika és az általános relativitáselmélet makrofizikájának összeférhetetlensége feloldását ígérő húrelmélet példájából kiindulva jutott el a felismeréshez: a művészi gyakorlatok figyelemgesztusai (mint kiegészítő ritmikai dimenziók, a húrelméletben feltételezett kiegészítő, felcsavarodott dimenziókhoz hasonlóan) teszik tágasabbá az irodalmat a versenynél. „Azért kell művészi gyakorlatokat, például irodalmi írást és olvasást tanítanunk, hogy a versennyel szemben is fenntartsuk a tágasság igényét.”

Hogy a vendégek az első percektől otthonosan érezzék magukat nálunk, egy kisfilmmel mutatkoztunk be. Az iskolánkat és Aradot bemutató kisfilm, László Ferenc operatőr munkájának előzetesét néhány napja bemutattuk már, hétfőtől pedig a teljes verzió is elérhető az iskola weblapján (illetve YouTube-on).

Ezután a Csiky Gergely Főgimnázium kórusa, Szabó Csilla karnagy vezetésével népdalokat adott elő Kodály Zoltán feldolgozásában, majd az első osztályos Tapasztó-Gujdár Péter, a Kányádi Sándor szavalóverseny Arad megyei győztese szavalt. A műsor csattanós befejezését az iskola néptánccsoportjának fellépése jelentette. A táncosok magyarpalatkai táncokat mutattak be Sztankó Károly néprajzkutató, néptánc- és drámapedagógus koreográfiájában.

A versenyzőknek sok sikert, a bizottság tagjainak jó munkát, és minden vendégünknek szép élményekben gazdag aradi tartózkodást kívánunk!

[Fotó: Csomós Roland, Ilona János]

« A 2 »

Egy hozzászólás a(z) “„Az irodalom tágasabb a versenynél” – Mikes-megnyitó Aradon” bejegyzéshez

  1. Ez a mondat sántít:
    Egy, a fizikusok számára jól ismert elmélet, az elemi részecskék világát kutató kvantummechanika és az általános relativitáselmélet makrofizikájának összeférhetetlensége feloldását ígérő húrelmélet példájából kiindulva jutott el a felismeréshez: a művészi gyakorlatok figyelemgesztusai (mint kiegészítő ritmikai dimenziók, a húrelméletben feltételezett kiegészítő, felcsavarodott dimenziókhoz hasonlóan) teszik tágasabbá az irodalmat a versenynél.

    Így jó:
    Egy, a fizikusok számára jól ismert elmélet, az elemi részecskék világát kutató kvantummechanikának valamint az általános relativitáselméletnek és a makrofizikának az összeférhetetlenségét feloldani ígérő húrelmélet példájából kiindulva jutott el a felismeréshez: a művészi gyakorlatok figyelemgesztusai (mint kiegészítő ritmikai dimenziók, a húrelméletben feltételezett kiegészítő, felcsavarodott dimenziókhoz hasonlóan) teszik tágasabbá az irodalmat a versenynél.

    Ugyan miért nem a nyelvből és az irodalomból vette a felszólaló a példát?
    Csak nem azért, mert abban bizonytalanabb, mint a fizikában?

Hozzászólások lezárva.