Hagyományos volt és mégis egyedi az idei Alma Mater Véndiák-találkozó. A hagyományos jelleget a már jól megszokott programok – ökumenikus istentisztelet, a véndiákok üdvözlése, osztály- és évfolyamtalálkozók, emlékezés a neves tanárokra, kötetlen beszélgetések – biztosították. Friss színt jelentett azonban az egészen fiatalok, azaz a mostani diákok felé való nyitás a szombati találkozót megelőző két napon. De különleges hangulatot teremtett az aradi magyar középiskola legidősebb véndiákjának, Karczagi Sándor ny. református lelkésznek a jelenléte is. A véndiák-találkozó a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre. 
Tovább…
Október 25-én gyulai diákokkal és tanárokkal találkozhattunk újra, ám ezúttal nem az ismerkedés volt a fő téma. Ezen a keddi napon M. Szabó András, Gyula város 1956-os polgármestere, Bagyinszki Zoltán, az Október 23. Alapítvány kuratóriumának elnöke, Fodor György, az Erkel Ferenc Gimnázium magyartanára, dr. Dávid Péter irodalomtörténész (mindketten a kuratórium tagjai) kíséretében 25 diák és 10 diákszínjátszó érkezett Aradra.
Tovább…
Szomorkás őszi időben, szemerkélő esőben került sor Aradon az idei október 6-i megemlékezésre a Szabadság-szobornál, illetve a Vesztőhelyen. Mindkét helyszínen csikys diákok közreműködésével zajlott a koszorúzás. Iskolánk diákjai, pedagógusai, valamint a jelenleg itt tartózkodó magyarországi vendégek testületileg vettek részt az ünnepségeken.
Tovább…
1986. április 26-án, szombaton, hajnali 1:23:58-kor az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Lenin atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt. Robbanások sorozata után nukleáris olvadás következett be, a reaktortető egy része lerepült, nagy mennyiségű radioaktív anyag hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Amerikai Egyesült Államok keleti részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, körülbelül 200 000 embert kellett kitelepíteni.
Tovább…
Március 11-től Aradon is vetítik a Saul fia című Oscar-díjas magyar filmet. Nemes Jeles László sokszorosan díjazott alkotása a náci koncentrációs lágereket nem kívülről, „biztonságos” távolságból, hanem közvetlen közelről, a főszereplő Röhrig Géza szemén és alakján keresztül mutatja meg. S a halálgyárak nyomasztó világába mi, a nézők is elkísérhetjük. Vele együtt próbáljuk meg túlélni a túlélhetetlent, elviselni az elviselhetetlent. Vele együtt próbálunk meg embernek maradni az embertelen körülmények között is…
Pénteken kora délután, a Saul fia első aradi vetítésén 12 csikys diák, egy tanár, és rajtuk kívül még egy idősebb aradi filmbarát ült az Atrium bevásárlóközpont 7-es számú mozitermében. Az alábbiakban a diákok véleményéből idézünk.
Tovább…
