Karácsonyfa-díszítő verseny az Atrium Mallban

Karacsonyfadiszito_versenyen_sav

A IX. C osztály két csoportja, Tóthpál Renáta osztályfőnök kíséretében december 9-én részt vett és nagyon jó helyezést ért el az Atrium Mall által rendezett karácsonyfa-díszítő versenyen.

Az 1. számú csoport újrahasznosított anyagokból (pl. használt villanykörte, CD-lemez, papír, fa stb.) készített díszeket használt és ezzel a kb. 30 versenyző karácsonyfa közül a 7. helyezést érte el. A 2. számú csoport ehető díszeket (pl. mézeskalács, pattogatott kukorica, szárított gyümölcs) készített és ezzel az ötlettel dobogós 3. helyezést ért el. Az eredményhirdetésen a résztvevők tartalmas ajándékot is kaptak a bevásárlóközpont részéről.

Amíg a díszeket készítettük az osztályfőnöki órán, illetve amikor a fát díszítettük, nagyon jól éreztük magunkat, remekül szórakoztunk és igazi karácsonyi hangulatban volt részünk. Nagyon örülünk, hogy részt vehettünk ezen a versenyen és reméljük, hogy jövőre is megrendezik, mert akkor mi ismét ott leszünk!

Alapkövek nélkül nincs mire építeni

Szilvagyi_Zsolt_konyvbemutato_sav

„Kell-e a mai világban egy ilyen könyv? Érdekli-e egyáltalán a mai embert Isten, a vallásos élet, a keresztény értékeken alapuló élet?” Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi plébános fogalmazott így az Alapkövek című könyvének tegnapi bemutatóján. S a tény, hogy a hétvége és a karácsonyi előkészületek dacára nagyon sokan voltak jelen az eseményen, egyértelmű választ jelentett a feltett kérdésekre.

December 19-én, szombaton a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében előbb Hadnagy Éva igazgató, Szilvágyi Zsolt egykori osztályfőnöke üdvözölte a jelenlévőket, majd Ft. Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébános mutatta be a szerzőt és a kötetet. Szilvágyi Zsolt 1977-ben született Aradon, általános iskoláit Zimándújfalun, a középiskolát a Csiky Gergely Iskolacsoportban, teológiai tanulmányait pedig Gyulafehérváron, Fuldában és Münsterben végezte. 2001. október 6-án szentelték pappá Temesváron, ahol püspöki titkárként, ifjúsági lelkészként, spirituálisként, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum tanárként, püspöki helynökként tevékenykedett, jelenleg a józsefvárosi római katolikus templom plébánosa. „Ebben a könyvben minden szó a helyén van!” – vélekedett Király Árpád, miután a kötet három fejezetét – A szentségek, A tízparancsolat, A hét főbűn – értékelte, azokból rövid részleteket is felolvasva.

A folytatásban Szilvágyi Zsolt avatta be a jelenlévőket a kötet megszületésének körülményeibe, illetve a fő szerkesztési szempontokba. Mint elmondta, a közérthetőségre törekedett, a szeretetteljes magyarázásra a kritika és a bírálat helyett, illetve arra, hogy valódi, létező kérdésekre válaszoljon. „Miért vetünk keresztet, amikor belépünk a templomba? Miért kereszteljük meg a gyermekeket már nagyon fiatalon? Mit üzen egy-egy parancs, egy-egy főbűn? Mit tegyek, amikor irigy vagyok? Hogy küzdjem meg a lelki harcokat?…” Pilinszkyt idézve jelezte, hogy egy olyan világban élünk, amelyben minden, ami evidens volt, meghasadt. Egy olyan korban élünk, amelyben az alapigazságokat is újra el kell magyarázni. A posztmodern korra jellemző relativizmus éppen az alapértékek, az alapkövek zűrzavarából fakad, s ez leginkább a fiatalok értékítéletét befolyásolja. „Segíteni kell a fiataloknak, hogy újra felfedezzék azokat az értékeket, amelyekért érdemes élni, érdemes a jövőt várni!” A hitet nem lehet tálcán adni, vélekedett a szerző, a hitet nem lehet könyvben sem átadni. A hit egy út, az Istennel való élet útja, amely egy szép élet és egy nagy kaland. Az Alapkövek című könyv csupán bátorítani, biztatni szeretne arra, hogy a keresztény értékeken alapuló élet egy szép élet, még ma is, a XXI. században is.

Szilvágyi Zsolt végül megköszönte mindazoknak, akik a szerdai temesvári és a szombati aradi könyvbemutató lehetővé tették és meghitt, békés ünnepet kívánt valamennyi résztvevőnek. Miltaller Lajos és Miskovits Tibor zenei intermezzókkal emelte a rendezvény hangulatát.

Szilvágyi Zsolt könyvismertetőjét az alábbi hangfelvételen is meghallgathatjuk. Szilvágyi Zsolt: Alapkövek. A szerzõ könyvajánlója. Helyszín: a Csiky Gergely Fõgimnázium díszterme

„Mindig vágytam rá, de nem gondoltam, hogy sikerülhet…” – Interjú az idei Csiky-díjasokkal

Csiky_dijasok_2015_sav

Úgy van jól és úgy van rendjén, ha a Csiky-díjat elnyerő diák vagy diákok kiléte csak a díjátadási ünnepségen derül ki. Erre idén is gondosan ügyelt az iskola vezetősége. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a 2015-ös Csiky-díjat Sipos Szilárd (XII. C), Sisa Rihárd (XII. A) és Tóthpál Béla (XII. A) vehette át.

December 11-én, pénteken, a Csiky-napi ünnepségen a díjazottak laudációját Spier Tünde aligazgató olvasta fel. Mint elmondta, mindhármójukra jellemző a szorgalom, a kitartás, a megbízhatóság, segítőkészség, kreativitás, a tisztelettudó magaviselet, az alázat és a szerénység. Sipos Szilárd a szakmai versenyeken való eredményes szereplés mellett évek óta szerkesztője az iskola weblapjának, illetve a Csiky-Csuky diáklapnak, sőt többször jelentek meg írásai, beszámolói a Szövétnek aradi kulturális szemlében is. Sisa Rihárd sokoldalúsága és rendkívüli ambíciója a néptánc-gálákon való fellépéseken és a tantárgyversenyeken való eredményes részvételben nyilvánul meg, de eddig háromszor érdemelte ki az RMPSZ Mákvirág-díját, illetve szülővárosa, Pécska hagyományőrző tevékenységében is aktív szerepet vállal. Tóthpál Béla még kilencedikes korában vállalta fel a Csiky-Csuky tördelését, amelyben szerkesztőként és szerzőként is közreműködik, emellett az iskolai weblap szerkesztői csoportjának is tagja, díjakat nyert a Bánsági diákok kisfilmfesztiválján, sikerrel szerepelt számítástechnika versenyeken, és évek óta a hangosítói szerepkört is ellátja az iskolai rendezvényeken, ünnepségeken. Az alábbiakban a díjazottakkal készített interjú hallható, olvasható. Interjú a 2015-ös Csiky-díjasokkal: Sipos Szilárd (XII. C), Sisa Rihárd (XII. A), Tóthpál Béla (XII. A)

– Standard kérdés, de nehezen megkerülhető: számítottatok erre a díjra?
Sipos Szilárd: – Megmondom őszintén, egyáltalán nem számítottam rá, de néhány apró jelből kiderülhetett volna a számomra. Például, előző nap az osztályfőnököm megkérdezte, hogy pontosan mikortól vagyok a Csiky-Csuky szerkesztője, s amikor visszakérdeztem, hogy miért fontos ez, azt mondta, hogy hát, a Csiky-Csuky évfordulót ünnepel az idén, csak ezért.
Sisa Rihárd: – Tegnap kezdett csak motoszkálni a fejemben, hogy Csiky-nap következik, és akkor a Csiky-díj kiosztása is lesz. Megmondom őszintén, mindig vágytam rá, de nem gondoltam volna, hogy sikerülhet. És lám, mégis.
Tóthpál Béla: – Én meg voltam győződve róla, hogy az osztályunkból Ricsi fogja kapni a sokféle tevékenysége miatt, és nem számítottam rá, hogy én is kapok díjat.

– Ha tényleg meglepetés volt a számotokra, akkor az úgy van rendjén, mert ez így működik és így működik jól. Mit éreztetek, amikor elhangzott a nevetek, sőt egy szép, részletes laudáció is mindhármótoknál?
S. Sz.: – Nagyon meglepődtem, majd amikor kiálltunk hárman egymás mellé, és az aligazgatónő felolvasta, hogy mivel érdemeltem ki a Csiky-díjat, akkor realizálódott bennem, hogy tényleg, mennyi mindent sikerült elérni, és akkor nagyon örültem. Nagyon örültem.
S. R.: – Felemelő érzés volt, nagyon nagy érzelmek kavarogtak bennem, főleg amikor a laudációt hallottam. Egy pillanatra a torkom is elszorult, de nagyon jó érzés volt.
T. B.: – Először nagyon meglepődtem, aztán örültem, s amikor mondták a laudációt, kezdtem büszke lenni magamra, hogy tényleg, ennyi mindent tudok végezni, s ennek örülök is.

– Ha visszagondoltok a tanuláson kívüli tevékenységeitekre, melyik tűnik a legmeghatározóbbnak, a legfontosabbnak, amire emlékezni fogtok az iskola után is?
S. Sz.: – Nagyon örülök annak, hogy az iskola weblapját s a diákújságot szerkeszthetem, s ezáltal nagyon sokat fejlődött a nyelvi készségem, szebben fogalmazok, s ez mindenképpen előnyömre válhat a jövőben.
S. R.: – A Mákvirág-tevékenység és a néptánc az, amit tovább vihetek magammal. Mákvirág-díjban részesülni nagyon jó érzés, kitüntetés, megtiszteltetés, néptáncolni pedig, a hagyományt tovább vinni mindig nemes feladat volt, s remélem, hogy ezt sokáig végezhetem még.
T. B.: – Én három dologra fogok nagyon emlékezni: a Csiky-Csuky tördelésére, a weblap-szerkesztésre, és a hangosításban betöltött szerepemre.

– Hátravan még néhány hónap ebből a tanévből, az utolsó iskolai évetekből. Mi az, amit még el szeretnétek érni a ballagásig és az érettségiig?
S. Sz.: – Én mindenképpen folytatni szeretném a felsorolt tevékenységeket, amikben jelenleg is benne vagyok, szeretném tovább vinni a Csiky-Csukyt, és a weblapra is beszámolókat írni, hiszen szeretek írni, utána pedig meglátjuk, hogy mi lesz.
S. R.: – Mindenképpen szeretnék jelentkezni a jövő évi Mákvirág-díjra, hiszen ezt visszamenőleg ítélik meg, az előző évben elért teljesítményre. És nagyon szeretnék nyáron egy minél sikeresebb érettségit.
T. B.: – Szeretném az idei utolsó lapszámig tördelni a Csiky-Csukyt, megtervezni a külalakját. Amennyire az időm engedi, a weblapra is írnék még egy-két cikket, és én is szeretnék nyáron egy minél sikeresebb érettségit.

– Köszönjük az interjút és még egyszer gratulálunk az összes csikys nevében mindhármótoknak!

Neked miért fontos a karácsony?

A fenti kérdést a VII. B osztály tanulói válaszolják meg, ki-ki a saját élményei, benyomásai és ízlése szerint. Csomós Roland és Kurunczi Krisztián (XI. A) kisfilmjét tegnap, a VII. és a VIII. osztályos tanulók karácsonyi műsorán vetítettük le a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében. A weblapunkon azonban most már mindenki megnézheti és tovább is gondolhatja. Hiszen tényleg közeledik az ünnep, érdemes elcsöndesedni és feltenni a kérdést: nekünk miért fontos a karácsony?…

Európai Uniós alap- és gazdasági ismeretek az OK Oktatási Központ tréningkínálatában

OTP_Fay_Andras

Új, az Európai Unió gazdaságával, működésével és történetével foglalkozó tréningmodulok kerültek kidolgozásra az OTP Fáy András Alapítvány gondozásában az O.K.+ 2007-2014 című Erasmus+ projekt keretein belül, amelyben iskolánk partnerként vesz részt. Az új fejlesztésekről beszámoló rendezvényeket két helyszínen, a budapesti OK Oktatási Központban és Nyíregyházán rendezték meg 2015. november 25-én és 26-án. További részleteket a rendezvényről IDE kattintva olvashatunk.

 

Mese, vonat, vers és tánc. A VII–VIII. osztályos tanulók karácsonyi műsora

Karacsony_VIIA_VIIB_VIII_sav

Az iskolai hét utolsó napján, ma került sor a VII–VIII. osztályos tanulók karácsonyi műsorára. Bár a karácsonyi előkészületekbe a kicsik-nagyok péntekre már picit belefáradtak, a hetedikesek és a nyolcadikosok töretlen lelkesedéssel adták elő a szeretet ünnepére készített műsorukat.

Az előadást iskolánk kórusa nyitotta meg Szabó Csilla zenetanárnő vezetésével, majd a VII. A osztály lépett színpadra a Mesés karácsony című darabbal. Ezt a Barbie mesés karácsonya című rajzfilm ihlette, de a színpadra való átdolgozását és a táncbetétek koreográfiáját az osztály tanulói készítették, osztályfőnökük, Erdei Emese tanárnő felügyelete alatt.

Adjudeanu Vivienne és Rákóczi Rebeka VII. B osztályos tanulók szavalata után a VIII. A következett egy, az osztályfőnökük, Fekete Karolina angoltanárnő által megírt darabbal. Ebben az osztály tanulói egy vonatot alkottak, amely karácsonyra hazafelé szállította utasait és az egyes állomásokon történtek érdekes dolgok. Lezárásképpen egy „poharas dalt” (Cup Song) is előadtak (I got my ticket for the long way round), hegedű kísérettel (!) és nagy sikerrel.

Hevesi Éva földrajztanár osztálya, a VII. B karácsonyi dalokra táncolt, majd egy kisfilmet is láthattunk, amelyben a diákok sorra elmondják, hogy mit jelent számukra a karácsony.

Tóthpál Eszter (VII. A) szavalata zárta a műsort, majd a Mennyből az angyal közös eléneklése közben ajándékot is kaptak a fellépők: az iskola szülői bizottsága részéről csokoládét, a Kelet-Európa Misszió nevű felekezetközi, nonprofit szervezet részéről pedig egy-egy ifjúsági képes bibliát, amelyet Back Mária vallástanárnő adott át.

Ez az est méltó befejezése volt az egész héten át tartó karácsonyi ünnepségsorozatnak.

Áldott karácsonyt mindenkinek!

[Fotó: Ilona János]

« A 2 »

Szombaton: Alapkövek – Szilvágyi Zsolt könyvének bemutatója

Szilvagyi_konyvDecember 19-én, szombaton, 17.00 órától kezdődik iskolánk volt tanítványa, Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi plébános Alapkövek című könyvének bemutatója a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében.

„A könyv nem a szófordulatok sziporkázásától eredeti, hanem életközelisége adja eredetiségét. A ma emberéhez szól. Napjaink kereső, olykor elbizonytalanodott emberéhez. Soraiból a lelkipásztor szava jut el hozzánk. A szerző elsősorban hívei körében érzi otthon magát. Érzi szívük lüktetését. Osztozik gondjaikban. Érzékeny problémáikra. Nem a mindig mindent jobban tudó egyházfi ujjmutogatását érezzük ki soraiból. A szerző sosem ítél, hanem buzdít, lelkesít. Útnak indít, de nem úgy, hogy önmagát állítja útjelzőként reflektorfénybe, hanem önmagát útitársként kínálja fel.” – írja Roos Márton temesvári megyéspüspök a könyv előszavában.

A kolozsvári Verbum kiadó gondozásában megjelent könyvet Ft. Király Árpád, marosi főesperes, arad-ségai plébános méltatja. A bemutatóra minden érdeklődőt szeretettel hívunk!

Karácsonyi műsor, díjkiosztással

Karacsonyi_musor_V_VI_III_sav

December 17-én délután az V. és a VI. osztályosokra került a sor a karácsony műsorok rendjében. Az ünnepséget iskolánk kórusa nyitotta meg, majd az V. osztály a Három királyok útja című jelenetet mutatta be, melyet Back Mária vallástanár tanított be, Rónai Zoltán pedig villanyorgonán kísért. Ezután Muntean Tibor történelemtanár VI. osztálya következett egy vidám Falusi betlehemessel, illetve a lányok téli táncával.

Az ünnepi műsor keretében ismertették a Bihar megyei Pedagógusok Háza és az Evangélium Hangja Rádió által meghirdetett Velünk az Isten karácsonyi megyeközi fogalmazásverseny csikys díjazottjait: Tapasztó Rebeka (V. o.) harmadik, Back István Levente (VI. o.) pedig első díjat nyert, melyhez egy egyhetes nyári tábor is tartozik.

Közben a kicsik sem tétlenkedtek. Az elsősök és a harmadikosok Khell Jolán, illetve Kurunczi Enikő tanítók irányításával Varázslatos karácsony címmel kézműves foglalkozást szerveztek az osztálytermükben, melyen a szülők és a kisdiákok egyaránt kivették a részüket a munkából. Mindkét helyen családias volt a hangulat, énekek, gyermekek által írt fogalmazások hangzottak el, és persze kreatív kézimunkák készültek. A foglalkozás végén a gyermekek megajándékozása sem maradt el.

[Fotó: Bortoș Júlia, Back Annamária]

« A 2 »