2015. október 10-én Szovátán, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Teleki Oktatási Központjában adták át 46 erdélyi magyar oktatónak az Ezüstgyopár-díjat. Ezt a kitüntetést kétévenként ítéli oda az RMPSZ Országos Elnöksége olyan aktív vagy nyugdíjas pedagógusnak, aki napi, kötelező munkáján túlmenően, hozzájárul a rábízott kis- vagy nagyközösség oktatásához, magyar identitásának őrzéséhez, az erdélyi szellemiség kiteljesedéséhez.

Az Arad megyei RMPSZ javaslatára, megyénkből ez alkalommal három pedagógus kapta meg az Ezüstgyopár-díjat: Szívós Helén, nyugalmazott simonyifalvi tanítónő, leánya, Péter Dalma, a simonyifalvi Simonyi Imre Általános Iskola tanítónője és Ilona János, az aradi Csiky Gergely Főgimnázium számítástechnika szakos tanára. Az idős tanítónő betegsége miatt nem tudott jelen lenni az ünnepségen, neki a megyei Szövetség vezetői otthon adják át a díjat.

[Fotó: Ilona János, Ilona Judit]

A teljesség igénye nélkül, tallózás a (kötetben is kiadott) laudációkból.

„Van Arad megyében egy falu, Simonyifalva, melyben 1954-től (két év kihagyással) napjainkig, a helység egyik tanítója a Szívós névre hallgat.

Szívós (Dornbach) Helén az Aradi Magyar Pedagógiai Leányiskolában végzett 1954-ben, és nyugdíjazásáig (1990) tanított, amikor átadta helyét leányának, aki akkor kezdte pályafutását és napjainkban is ott tanít, immár 25 éve. A környéken mindenki úgy emlegeti őket, hogy a tanító dinasztia, hisz a bátyja felesége is tanító, sőt, Dalma nagyobb lánya is jelenleg helyettesként, két éve tanít. Meghatározó egyéniségei a falunak, ők a falu »izzig-vérig pedagógusai« – ilyenné formálta Őket a család és Ők a családjukat. Mi a titka annak, hogy a 25 éve nyugdíjas tanítónéni még mindig közismert személy maradt? Fáradhatatlan, mindenütt felbukkan ma is, ahol szükség van rá, és mindenütt tisztelet és szeretet övezi. 

Péterné (Szívós) Dalma munkája egyfajta folytatása szülei munkájának. Mindenhol, ahol megfordul, a magyar népdal és a néptánc virágzik nyomában. Szüleitől örökölte a kultúra iránti szeretetet, hisz telente minden este néptánc vagy színjátszópróba volt a kultúrházban, az ő vezetésükkel. Tíz évig néptáncolt a helyi Leveles tánccsoportban, majd édesapja halála után, 2004-ben felkérték a Simonyi Imre Kultúrház igazgatására, a néptánccsoport vezetésére. Azóta szervezi a községben folyó rendezvényeket. A munkájában segíti férje és két lánya is.

A két tanító nem csak két pedagógus generációt képvisel, hanem a magyar terminológiában századok óta meghonosult lámpást, aki hajdan gyertyával, ma internettel világít kitartóan, magyarságunk gödrös útjain.” (Kiss Anna laudációjából)

„Néptáncgála – június első napjaiban hagyományos ünnepség az aradi Csiky Gergely Főgimnázium rendezésében. Másfélszáznál több tanuló a színpadon, közel tíz tánccsoport ropja, többségükben városi gyermekek. Az, hogy egy tanár is tagja a nagyok csapatának, csak a hajszínről tűnik fel, mert Ilona János fizika-informatika szakos tanár évek óta diákjaival táncol, fegyelmezetten, pontosan.

21 éve tanára Arad megye egyetlen magyar tannyelvű középiskolájának, tanít, karbantartja a számítógépeket, előbb egy, majd két, most három infolaborban. Létrehozta és szerkeszti a Főgimnázium weblapját, pillanatnyilag 19 diákszerkesztővel együtt. Másfél évtizeden át tördelte, majd öt évig főszerkesztője, mindenese volt a Szövétnek – Aradi Kulturális Szemle lapnak, az aradi Alma Mater Iskolaalapítvány kiadványának.

Egy mondat saját vallomásából: a tanítás a diákokkal közös rácsodálkozás arra, ami bennünket körülvesz, vagy ami bennünk van.” (Matekovits Mihály laudációjából)

Pedagógustársak, diákok, szülők és ismerősök nevében gratulálunk a három kitüntetett oktatónak!

[A Mákvirág-táborról szóló beszámolót, illetve további képeket az eseményről ITT találunk.]