Elérkezett a Gólyahét utolsó napja, a gólyák bánatára és a tanárok nagy örömére. Reggel nyolc óra előtt már zajosak voltak az iskola folyosói, ugyanis a kilencedikes osztályokban az ifjú madárkák izgatottan öltözködtek, sminkelődtek, készülődtek a mai próbatételre, ami kifejezetten érdekes volt számukra és a nézők számára is. 

Csütörtökön a Diáktanács újabb kreatív feladattal rukkolt elő a mi kis hosszú csőrű madárkáink számára. A gólyaheti viadalba páronként egy tollal s egy lappal kellett indulniuk.

Feladatuk az volt, hogy 10 perc alatt egy-egy 8 soros, avagy 2 szakaszos szerelmes verset írjanak a saját mentoruknak. Földre is „leborultak” (leültek), apait-anyait beleadva igyekeztek megfelelő szerelmi vallomást írni. A mentorok pedig türelmetlenül várták a szív legmélyéből felfakadó szerelmetes költeményeket. 

Újabb izgalmas nap virradt gólyáinkra. A tegnapi „szárnyaló” feladat után ma ismét szembe kellett nézniük egy „színes” kihívással. Erre, mint már megszokhattuk, a „hídon” került sor.

A Diáktanács tagjai a „legszínesebb” kártyájukat húzták ma elő: a gólyapároknak ki kellett egymást sminkelni. Feladatuk már tegnap elkezdődött, hiszen az elmúlt évekkel ellentétben, idén a gólyáknak kellett a kellékeket elhozniuk, és természetesen ezek is feltételhez kötöttek voltak. Legalább öt kozmetikai cikk… az ecset nem számít… Maga a próba fejenként öt percet tartott. Ennyi idő alatt kellett minden gólyának a saját párját szédítően széppé varázsolnia.