Doru Orban, az aradi Filharmónia igazgatójának jóvoltából szecessziós versenyünk 2.0-ás változatának eredményhirdetésére rangos környezetben, a Kultúrpalota előadótermében került sor. Ez az épület is jól példázza a mindenkori aradi helyzetet. Az 1913-as megnyitóra idelátogató bajor küldöttség áradozott szépségéről, elismerően nyilatkozott a városvezetésről, amely ilyen monumentális alkotást szentelt a kultúrának, míg a hazai sajtóorgánumok némelyike arról cikkezett, hogy túl sokba került, meg fákat is ki kellett vágni, és hogy az intézményben helyett kapó könyvtár gyűjteménye igen szegényes, sőt az egyik budapesti újság nemes egyszerűséggel azt állította, hogy Szántay csak szimplán lemásolta a fővárosi Anker palota homlokzatát…

De térjünk vissza a versenyre. Bár nem telt meg az előadóterem, a vetélkedőben résztvevő mintegy 58 diák száma is jelezte, hogy milyen jól döntött több mint egy évvel ezelőtt Bagyinszki Zoltán, amikor meggyőzött minket, hogy ily módon is megemlékezzünk a szecesszió világnapjáról. 2020-ban csak a középiskolások számára hirdettük meg a megmérettetést, 2021-ben már az általános iskola VI–VII. osztályos tanulói is bekapcsolódhattak. Idén a IX–X. kilenc, a VI–VII. osztályos évfolyamok tizennégy csapattal képviseltették magukat.

A rendezvényt Spier Tünde igazgatónő üdvözlő szavai nyitották meg. Bognár Levente, az esemény fővédnöke elmondta, menyire furcsa az, hogy idegeneknek kell felhívni az aradiak figyelmét arra, hogy milyen gyönyörű épületeink vannak, majd bemutatta az Arad történelmi városrészéről készült panorámikus térképet. Végezetül gratulált a résztvevőknek, akiket térképekkel is megajándékozott.

Ujj János helytörténész a szecesszió megjelenésének körülményeit elemezte, azt a folyamatot, amely során a kifulladó eklektikát felváltotta egy új, dinamikus stílus, melynek jegyében oly sok aradi épületet emeltek, illetve alakítottak át.

„A résztvevők – a megadott anyag segítségével – kvízfeladatokat fognak megoldani, szelfifotót készítenek Szántay Lajos szobrával, és sok más kacifántos feladat vár rájuk.” – írtam a verseny beharangozójában. Hogy mennyire sikerültek ezek a feladatok „kacifántosra”, annak eldöntését a diákokra bízom. Tény az, hogy Bagyinszki Zoltán gyulai fotográfus igen elismerő szavakkal méltatta az aradi építész szobráról készült fényképeket. Pontozása alapján első helyet érdemelt ki a Bíró Botond, Csermák Dániel, Szász Dávid Kevin (VII. B) összetételű csapat alkotása, illetve Kátai Zsófia Tímea, Spasnici Izabella, Nagy Rebeka (X. B) fényképe.

A második fordulóban három képet, három különböző szecessziós stílusú épületet vagy épületrészletet kellett megörökíteni a versenyzőknek, a harmadikban pedig egy kis múltidézés következett: négy darab Monarchia korabeli képeslap XXI. századi változatát kellett elkészíteni. Bár nem tűnik túl bonyolultnak, ez cseppet sem volt egyszerű feladat, hiszen például a valamikori MÁV székház környéke olyannyira megváltozott (és szerintem nem előnyére) az elmúlt évtizedekben, hogy alig lehet már ráismerni. A második és harmadik feladatcsoportot Fodor György, gyulai pedagógus értékelte.

A negyedik forduló a gyaloglásról – vagy a „kényelmesebbek” esetében, a Google utcakép böngészéséről – szólt, ugyanis 20 szecessziós vagy szecessziós jellegű díszítésekkel ellátott épületrészletről elkészített képet kellett a versenyzőknek felismerniük. Minden helyes válasz 1 pontot ért. Ha nemcsak az utca mai nevét írták le, hanem a régi, magyar nevét is feltüntették, akkor 2 pontot kaptak. Az ötödik, és egyben utolsó fordulóban inkább a tudásé volt a főszerep: például meg kellett mondani, hogy mi köze volt Rozsnyay Mátyásnak a királynőhöz, különbségeket kellett találni a szecesszió és a Bauhaus stílus között, vagy ki kellett számolni, mennyibe kerülne mai áron az aradi vár felépítése. A negyedik és ötödik fordulóban összesen 65 pontot lehetett kapni, és a Budacsek Tímea, Barta Barbara alkotta csapatnak (VII. B) sikerült a (szinte) lehetetlen – maximális pontszámot értek el.

A fentiek mellett „potya pontokat” is lehetett szerezni, például ilyet kapott az a csapat, amelyik a leggyorsabban kitalálta, miért pont éjjel 2 óra 20 perckor jelent meg a második forduló feladata. Az öt fordulót követően az alábbi sorrend alakult ki.

A VI–VII. osztályos kategória díjazottjai:

1. helyezettek – Bíró Botond, Csermák Dániel, Szász Dávid Kevin (VII. B)
2. helyezettek – Barta Barbara, Budacsek Tímea (VII. B)
3. helyezettek – holtversenyben két csapat: Fehér Márk, Gali Anita, Jakab Lukács (VI. B), valamint Anghel Orsolya (VI. A) és Lészay Sarolta (VII. B)

A IX–X. osztályos kategória díjazottjai:

1. helyezettek – Horváth Jázmin, Kruzslitz Kyra, Ghica Izabella (IX. C)
2. helyezettek – Szanda Antónia, Balogh Adrienn Lilla (IX. A)
3. helyezettek – Kisvárdai-Spier Tamás, Bokor Viktória, Tötös Boglárka (X. B)

A diákok értékes könyvjutalommal, egyedi, szecessziós díszítéssel ellátott bögrével, és természetesen rengeteg tapasztalattal, tudással, élményekkel lettek gazdagabbak. Reményeink szerint ezután ők is már egy kicsit más szemmel nézik, értékelik városunk egyedülálló épített kulturális örökségét. Az esemény záróakkordjaként koszorút helyeztünk el a Kultúrpalota lépcsőjén felállított Szántay-szobornál.

Gratulálunk minden versenyzőnek és köszönjük támogatóinknak – Kiss József, a Gyulai Civil Szervezetek Szövetségének elnöke, Bagyinszki Zoltán, fotográfus, Fodor György, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium tanára –, hogy lehetővé tették e vetélkedő megrendezését, a résztvevők megjutalmazását. Reményeink szerint jövőre folyatjuk e lassan már hagyománnyá váló rendezvényt.