Ma (pénteken) délelőtt az udvarra tévedtünk (fejedelmi többes), és érdekeset láttunk. Egy osztálynyi diák (a nyolcadikosok) plusz egy tanár (Spier Tünde) ült (állt) az odavitt székeken (székek mellett). Aztán (tanári parancsszóra) felugrottak, picit szaladgáltak ide-oda, majd megint leültek. Aztán megint felálltak, megint szaladgáltak, megint leültek. Mindezt igen-igen vidáman és felszabadultan, ahogy az a mellékelt fotókon is jól látszik. A helyfoglalós futkosás részleteit ugyan nem nyomoztuk le, de annyit sikerült kideríteni, hogy a tanárnő vezetésével csapatépítő, közösségerősítő jellegű játékot folytattak, a szép idő okán kint, az udvaron. Miért is ne?
2013. október hónap bejegyzései
Aradról a Himalájára
Török Zsolt hegymászóval az Alma Mater Alapítvány által szervezett idei Véndiák-találkozón már találkozhattak az egykori diákok. A mai csikysekkel pedig október 24-én, csütörtökön, 13–15 óra között fog találkozni az aradi hegymászó (aki maga is egykori csikys!).
Török Zsolt vetítettképes, filmes élménybeszámolóval készül betekintést adni a Föld legmagasabb hegycsúcsait ostromló hegymászók világába, az expedíciók során adódó feledhetetlen pillanatokba, akárcsak a kihívásokba, veszélyekbe is.
Szó lesz Zsolt hegymászó karrierjének kezdeteiről, a későbbi nagy sikerekről, és, természetesen, a legutóbbi világsikerről, a sikeres Nanga Parbat-expedícióról, amelynek ő volt az ötletadója és a vezetője is.
Megjelenés az előre összeállított listák alapján, 13 órakor, a díszteremben. Kérdéseket is hozhatunk magunkkal, lehetőség lesz azokat is feltenni.
Itt vannak, megjöttek!
Tizenegyen vannak (de nem focicsapat!), összesen négy osztályból. Ők a Csiky-weblap új diákszerkesztői, akik az idei iskolaévben egy sokszínű, változatos, dinamikus honlap fejlesztéséhez fognak majd hozzájárulni. Alább be is mutatkoznak, ahogy illik. Fogadjátok őket szeretettel! Ja, és ne lepődjetek meg, ha az iskolai rendezvényeken felbukkannak, fényképeznek, kérdezgetnek, jegyezgetnek. Ez az ő munkájuk, és nem is kevés!…
Bacsilla Sándor vagyok, a IX. A tanulója. Hobbim a fotózás, ezért jelentkeztem a web-szerkesztőség egyik fotósának. Idén én is fogok fotózni az eseményeken, és, remélem, helytállok ebben a magam választotta feladatban.
Bakai Kittinek hívnak, XI. C osztályos vagyok. És most már „Száguldó riporter” is. Nagyon szeretek sci-fit, thrillert, detektív regényeket olvasni… mindent, ami érdekes és érdekel. Kedvenc tantárgyaim az angol, a magyar és a történelem. Nagyon tetszik a svéd és a japán nyelv, remélem a jövőben lehetőségem lesz megtanulni legalább az egyiket. Szabadidőmben a cukrászdába szeretek menni vagy vásárolni a barátnőmmel. Hobbim a rajzolás és a főzés.
Bognár Tünde vagyok, a XI. C osztályba járok és „Netkurkászként” érdekes netes híreket fogok közölni a Csiky weblapján. Szeretem a filmeket, a zenét, egyszóval a művészetet, a természetet, éééés a Hollywood Hírügynökséget… (Fogtok hallani róla). Helyesírái hibákra lehet számítani.
Bortoş Júlia vagyok, a X. C (közgazdaság) osztály tanulója. Imádok fotózni és ezzel szeretnék foglalkozni a jövőben is. Kezdetnek a Csiky Gergely Főgimnázium weblapjának a szerkesztésében veszek részt, mint fotós. Úgy érzem, meg tudok örökíteni olyan pillanatokat, amiket az emberek többsége észre sem vesz. „Sólyomszem” leszek.
A nevem Cara Alessio, és a X. A osztály matematika–informatika–intenzív angol nyelv szak tanulója vagyok. A kedvenc tantárgyaim a matematika, az informatika, a biológia és a kémia. Az idei évtől iskolánk honlapjának egyik „Építésze”, vagyis a honlap szerkezetével foglalkozó diákja vagyok.
A nevem Csomós Roland, IX. A osztályos tanuló. Hobbijaim közé sorolhatom a röplabdázást, kosárlabdázást és mostantól a weblapszerkesztést is. Cara Alessióval fogjuk megpróbálni az iskolai weblap szerkezetének frissítését, minél érdekesebbé, látványosabbá tételét. Tehát „Építész” leszek.
Nevem Păcurar Ariana és a X. A-ba járok… Imádok mindenféle érdekes, jópofa videókat nézni az interneten, ezért gondoltam úgy, kipróbálom a „Médium” feladatot. Hetente (vagy sűrűbben) frissítem majd a Kilátó és a Szünet rovatokat. Kedves diákok (is!), remélem, hogy mostantól nem csak megnézni fogjátok a videókat, hanem esetleg hozzá is szóltok. Igazán nem ártana, mivel kíváncsi vagyok a ti véleményetekre is… És persze a megszokott módon szavazni is lehet majd.
Sziasztok! Papp Anabellának hívnak, 15 éves vagyok és a X. A-ban tanulok. A weblapra mint „Sólyomszem”, vagyis fényképész jelentkeztem. Nagyon szeretek fényképezni bármit. Remélem, tetszeni fognak a képeim. 🙂
Pop Sorina-Reghina vagyok, Kisperegen lakok és a XI. C osztályba járok. Nagyon szeretek a természetben sétálni a barátaimmal, szeretek táncolni és rajzolni. Sokszor hallgatok zenét, a kedvemtől függ, hogy milyet. Jó érzéssel tölt el, ha másokon segithetek. A bentlakók életéről szóló kollégiumi híreket fogom szállítani, tehát én leszek a „Lakótárs”.
Sipos Szilárdnak hívnak, a X. C osztályban tanulok és mostantól „Száguldó riporterként” én is részt veszek az iskola honlapjának szerkesztésében. Nagyon kíváncsi típus vagyok, ezért magamhoz illőnek érzem a riporteri posztot. Szeretek sokat beszélni, néha értelmetlen dolgokról is, van viszont egy komolyabb oldalam is. Előrelátó vagyok, sosem bízok semmit sem a véletlenre. Alapos vagyok, a dolgoknak utána szoktam nézni (kivéve, ha nem). No, de elég az önfényezésből. Örülök, hogy mostantól én is a szerkesztők közé tartozom.
Tóthpál Béla vagyok a X. A (matematika–informatika–intenzív angol) osztályból. Egyik „Száguldó riportere” vagyok a weblapunknak. Eredetileg nem erre a feladatra jelentkeztem, de ez lett belőle J. Mindig is érdekeltek az új kihívások. Azt szeretném ha munkám által közelebb hozhatnám az iskola eseményeit elsősorban a diáktársak, de mindazok felé, akik elolvassák honlapunkat és ezáltal néhány pillanatra újból diákok lehetnek.
Stresszkezelés és táblajátékok Temesváron
Az elmúlt hétvégén, néhány csikys kollégámmal együtt két, nagyon gyakorlatias, jó hangulatú képzésen vehettünk részt Temesváron, a Bartók Béla Elméleti Líceum szervezésében.
A Kincskereső óvoda három pedagógusa, valamint iskolánk két tanítója megismerkedhetett a logikai és táblajátékok sokszínűségével, valamint ezek alkalmazásának lehetőségeivel az értelmi képességek fejlesztésében. Ők a Gondolkodásfejlesztés táblajátékokkal című képzésen vettek részt, melyet Kovácsné dr. Nagy Emese, a Hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola igazgatója, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége tehetséggondozó továbbképzéseinek szerzője és oktatója vezetett.
Jómagam, valamint Hadnagy Éva igazgató és három tanár kollégám A stressz és a stresszhelyzetek hatékony kezelése című műhelymunkán vettünk részt. Abban biztosak lehetünk, hogy nem vagyunk mentesek a stressztől, mindenki életében jelen van, és mindenkiben más és más helyzetek válthatnak ki stresszt. Mi, pedagógusok, a külső, ránk ható tényezők hatására próbálunk megfelelni a sok elvárásnak, de a jó hír az, hogy a stresszkezelés megtanulható.
Dr. Habil. Dávid Imre pszichológus, tanszékvezető egyetemi adjunktus (Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet) segítségével a páros és kiscsoportos szituációs játékok, gyakorlatok során azonosítottuk, megfogalmaztuk a stresszhelyzetek hatékony kezeléséhez szükséges technikákat, módszereket, valamint próbáltuk tudatosítani saját konfliktusmegoldó stratégiáinkat.
A továbbképzés mintegy záró, összegző gondolataként hangzott el, hogy a sűrű és stresszes élet ellenére ne engedjük, hogy a mindenféle probléma felnőjjön hozzánk, hanem keressük a mindennapokban az igazi örömöket, a pozitív élményeket.
Mindkét képzés az Erdélyi Tehetségsegítő Tanács és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége együttműködésével, a Nemzeti Tehetség program keretében valósult meg.
Temesvári kollégáink a szabadidő tartalmas eltöltéséről is gondoskodtak: Erdei Ildikó igazgató és Kiss Ferenc földrajztanár vezetésével szombat este emlékezetes és tartalmas városnéző sétára kalauzolták az érdeklődőket. Köszönjük a szíves vendéglátást! [Fotó: Ilona János]
„A rút kiskacsa…”
Biztosan ismeritek Andersentől A rút kiskacsa című mesét. A csúnya, rút kiskacsa csodálatos módon gyönyörű hattyúvá lesz, s ezen jócskán meglepődnek a társai.
Danie Geimer, egy Northridgeből (Los Angeles, Kalifornia) érkező 15 éves lány sok millió ember szeme láttára bebizonyította, hogy nem csak a mesékben léteznek ilyen „átalakulások’’. Mikor a félénk, nem túlságosan sztár alkatú leány elkezdte énekelni a The White Buffalo zenekartól a The House of The Rising Sun című dalt… hát, mindenkit lenyűgözött. Egyetlen másodperc alatt változott át sok-sok ember előtt „a rút kiskacsa” gyönyörű hattyúvá.
Vasember a valóságban
A BBC híradása szerint az amerikai hadsereg különleges alakulatai tudósokkal és fejlesztő cégekkel együttműködve dolgoznak Vasember ruhájának kifejlesztésén. Ehhez rengeteg kutató együttműködésére lesz szükség, de ha megvalósul a terv, akkor az amerikai katonák rendelkeznek majd a legkorszerűbb harcászati páncéllal/fegyverrel. A Vasember-ruha, azaz a TALOS (Tactical Assault Light Operator Suit, magyarul „könnyű taktikai támadóruházat”) erősebbé és gyorsabbá teszi a viselőjét, valamint védi azt az ellenséges golyóktól. Azt még nem lehet tudni, hogy repülni is tud-e majd a ruha viselője. Ha tehát megvalósul ez a terv, Vasember lehúzhatja a rolót, mert a páncélja a fejünk fölött fog repkedni, nem csak a mozik vásznain. Részletesebben a TALOS-tervről ITT olvashattok.
Kolozsvári kiruccanás
Idén október 11–13. között rendezték meg a Középiskolások hosszú hétvégéjét a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen Kolozsváron, és ezen a rendezvényen öt tizenkettedikes diáktársunk is részt vehetett: Higyed Arnold Attila, Kirch Roland Norbert, Molnár Melinda (XII. A), Simon Tímea (XII. C), illetve Tar János Adolf (XII. B). Kísérő tanárunk Sipos Gabriella volt.
Első nap megismerhettük az egyetemet kívülről-belülről, és kaphattunk egy kis ízelítőt egyes szakokról és karokról, mint például a környezettudományi, az antropológia, a szociológia, a közgazdaság, a pedagógia, s a biológia, ami segített mindenkinek eldönteni, hogy másnap milyen tanulmányi csomagot választ, miről szeretne hallani. A nap végén pedig egy finom vacsora mellett meghallgathattuk az egyik egyetemi diákot zongorakíséret mellett énekelni. Nekem személy szerint ez nagyon tetszett, és a többiektől is pozitív visszajelzést hallottam.
Másnap mindenki a kiválasztott órák helyszínére ment, és egy teljes napig egyetemistáknak érezhettük magunkat, hiszen az egyetemi tanár leadott egy kurzust a tantárgyából, amit mi végighallgattunk, és kérdéseket tehettünk fel a témával kapcsolatosan. Volt, hogy feladatot is kaptunk, amit csoportosan meg kellett oldanunk. Én úgy éreztem magam, mintha már egyetemista volnék, és ez igazán jó érzés volt. Sok mindenbe betekintést nyertem, ami a jövőben sokat fog majd segíteni! Este pedig megtekintettünk egy színdarabot, ami egyszerűen fantasztikus volt: a színészek kis jelenetekben mutatták be nekünk az egyetemista élet veszélyeit, illetve szépségeit. Társaimnak és nekem is nagyon tetszett ez.
Utolsó nap meghallgattunk még egy előadást, ki-ki az általa választott területről, majd megismerhettük az egyetem diákszövetségét, a KMDSZ-t, és láthattuk, mennyi mindent szerveztek a diákoknak, diákokért. Mindezek után könnyes búcsút kellett vennünk az egyetemtől (remélhetőleg van, aki csak egy kis időre) és a rendezvényen újonnan megismert barátainktól, majd indultunk haza.
Mi a kedvenc hangod?
A mindennapi életben nem figyelünk oda, de egy hang is elég ahhoz, hogy kellemes érzést keltsen bennünk. Elég meghallanunk a tücskök ciripelését és tudjuk, hogy kellemes, szép esténk van. A meggyújtott gyufa és a fa recsegése, amikor ég, a tűz melegét sugallja. Mindenki találhat egy számára kedves hangot, ami jó érzéssel tölti el. Erre ébreszt rá minket az alábbi videó.