„Határtalanul!” pályázat – Együtt Budapesten. A Leövey Klára Gimnázium vendégei voltunk

budapesten_xa_sav

Április 25-én 18 izgatott X. A osztályos diák várakozott a vasútállomás várócsarnokában, cseppet sem álmosan, egyre csak azt várva, hogy beérkezzen a vonat és elindulhassanak a már régóta tervezett budapesti kirándulásra, Ruja lldikó osztályfőnök és Hevesi Éva tanárnő kíséretében. 

   Tovább…

Körbejártuk a Balatont

balatonon_9a_sav

Április 26–30. között a IX. A osztály a Határtalanul! pályázatnak köszönhetően, a Bethlen Alap támogatásával öt napra Balatonfüredre utazott, hogy meglátogassa a Lóczy Lajos Gimnázium tanulóit, Hadnagy Éva osztályfőnök, Olasz Angéla történelem- és Spier Tünde matematikatanár kíséretében. 

   Tovább…

Hétvége barátokkal: Arad–Gyula 3.0

arad_gyula_savMár három éve tart ez a kapcsolat: a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és az aradi Csiky Gergely Főgimnázium között, a Határtalan Pályázat keretén belül. S ha a megálmodójától és motorjától, Fodor György gyulai tanár úrtól függ, akkor még sokáig fog tartani. Ezért van a pályázat polóján a ∞.0 beszédes jel. 

   Tovább…

Toldi nyomában – Határtalanul. Aradi diákok látogatása Szegedre

toldi_nyomaban_kisebbA Csiky Gergely Főgimnázium IX. B osztálya április 13-án, pénteken reggel 8:30-kor indult el Aradról autóbusszal. Az út Szeged felé nagyon jó hangulatban telt. Sokat nevettünk és beszélgettünk. Körülbelül fél órát utaztunk, amíg a nagylaki határátkelőhöz értünk. Nagyjából egy-másfél óra várakozás után átléptük a határt, és végre teljes sebességgel elindultunk Szeged felé.

Megérkezésünk után leraktuk csomagjainkat a City Hotelben, és Krämmer Erika tanárnő vezetésével városnézésre indultunk. Először az Arany-buszhoz mentünk el, amely Arany János életét és munkásságát mutatta be, interaktív játékok segítségével. Az interaktív tábláknál egy-egy hangoskönyv és egy olyan alkalmazás volt, ahol ki kellett találjuk, mit jelentenek bizonyos szavak, amelyeket Arany János a verseiben használt. Miután leszálltunk a buszról egy malomkövet lehetett felemelni, valamint kipróbálhattuk, milyen nehéz egy petrencerudat egyenesen tartani. Csoportkép készült, majd a Fogadalmi templomba látogattunk. Erről megtudtuk, hogy Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, 1913–1930 között épült és 5000 ember fér el benne. Később a Dóm téren lévő nagy Szeged-feliratnál is készítettünk egy csoportképet, majd egy üdítő fagyizás után elindultunk az iskolába.

A kimerítő városnézés után megérkeztünk a Szegedi SZC Móravárosi Szakgimnázium és Szakközépiskolába, ahol az iskola IX. B osztálya sok finomsággal és hűsítővel fogadott bennünket. Minden aradi diák kapott egy-egy süteményt, amely a Fogadalmi templomot ábrázolta. A munka nagy része azonban csak ezután következett. Közös erőfeszítéssel elkészítettünk két Szeged környéki népviseletet, annak minden kellékével együtt. Mind az aradi, mind a szegedi diákok közül kiválasztottak egy-egy önként jelentkezőt, aki felpróbálhatta a népviseletet, és végigvonulhatott az iskolán, bemutatva azt. Délután 6 órától kezdetét vette a Szakmák éjszakája, amelyre az iskola diákjai különböző produkciókkal készültek. Volt modern tánc, és rögtönzött koncert, amelynek keretén belül diákok vödrök segítségével fergeteges dobszólót mutattak be.

A tornateremben folytatódott a program, ahol a diákok bemutatták harcművészeti tudásukat, különböző önvédelmi taktikákat mutatva be a nézőknek. Az iskola udvarán tűzoltó autók segítségével ki lehetett próbálni a tűzoltást, emellett a bátrabbak felmehettek akár 12 méter magasra egy daru segítségével. A fárasztó nap után elköszöntünk a szegedi tanároktól és diákoktól, majd hazaindultunk szálláshelyünkre a City Holtelbe.

Április 14-én, szombaton osztályunk az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba látogatott a szegedi diákokkal és kísérő tanáraikkal együtt. Ott először a Feszty-körképet tekintettük meg. Lélegzetelállító a magyarok bejövetelének ábrázolása, a hang- és fényhatások élethűvé varázsolják a lélegzetelállító festményt. A körképet körülbelül 30 percig csodáltuk, majd mikor mindenki kijött szabad program alatt szétnéztünk az épületen belül és kívül. Néhányan osztályfőnökünkkel és Krämmer Erika tanárnővel felfedeztük az épület mindhárom emeletét. A harmadik emeleten panoptikum várt ránk, sőt fegyvereket is fel lehetett próbálni. Persze kaptunk az alkalmon, és felpróbáltuk a páncélt, a kardot, sisakot és a láncinget is, ami rettentő nehéz volt. Tanúi voltunk a koponyalékelés maradványainak és megfigyelhettük, hogyan torzította el a lepra egy beteg ember koponyáját. Sajnos, letelt az idő, így a parkhoz közel eső Szeri Csárdába mentünk ebédelni.

Ebéd után lovasbemutatóban gyönyörködtünk, majd az íjászatban próbálhattuk ki magunkat. A délután további részében az emlékparkban barangoltunk, ki négy keréken, ki gyalog. Megcsodáltuk a tájházakat és a gyógynövény-ültetvényt, de főleg a száz évvel ezelőtti iskola tetszett mindenkinek. A kimerítő nap után busszal tértünk vissza szálláshelyünkre.

Április 15-én verőfényes vasárnapra ébredtünk. A nap csúcspontja a Dóm téren megrendezett Futótűz elnevezésű nagyszabású rendezvényen való részvétel volt. Ez a program a Szegedi Gyerekklinika sebészeti osztályát hivatott támogatni. Számos kategóriában indultak, futóversenyen. Büszkén elmondhatjuk, hogy Krämmer Erika szegedi tanárnő és Bogosi Erika csikys tanuló sikeresen lefutotta a 3500 méteres távot. Színes programokon vehetett részt a csapat: harcművészeti bemutatóban és akrobatikus kosárlabdában gyönyörködhettünk, újraélesztési technikát tanulhattunk, illetve a katasztrófavédelem járműveit szemlélhettük meg közelebbről. A csapat tagjai együtt izgulták végig a jótékonysági tombolahúzást, egyik diákunkat a szerencse is kísérte. Ezzel a jó hangulattal búcsúztunk Szegedtől, köszönetet mondva a szíves vendéglátásért.

[Fotó: Krämmer Erika]

« A 2 »

Határtalanul, Miskolcon

miskolc_hatartalanul_sav

A IX. C és a X. C osztály néhány tagja március 13–17. között Miskolcon jártunk, a Határtalanul pályázat keretében. Ott tartózkodásunkról számolunk be alább, röviden.

1. nap: Debrecen, majd megérkezés

Utunk során az első megálló Debrecen volt. Először a Debreceni Református Nagytemplomot látogattuk meg, amely gyönyörű beltérrel és érdekes előtörténettel rendelkezik. Ezután kaptunk egy kis szabadidőt, hogy sétálhassunk a városban, és kedvünkre fotózhassunk. A következő megállónk a Debreceni Egyetem volt, amely kívül-belül impozáns látványt nyújt. Elég azt megemlíteni, hogy a könyvtár három emeletnyi magas. Tovább indultunk, s hamarosan elértük Miskolctapolcát, ahol mindenkit elszállásoltak.

2. nap: Miskolc felfedezése

A csipet csapat másnap reggelre friss és üde volt, megreggelizett és készülődött, hiszen a diósgyőri Vár meglátogatása következett. Rövid buszozás után ott is voltunk, és egy hatalmas, gyönyörű kastélyt láttunk magunk előtt. A központi udvaráról amerre néztünk, ajtókat láttunk. Nem tudtuk visszafogni magunkat, szinte mindenhová benyitottunk. Az egyik ajtó mögött egy idős úr állt, páncélban, aki a teremben lévő fegyverekről mesélt. Máshol egy sáfár régies módon kezdett verselt.

A Miskolci Egyetemre is bejutottunk (mármint egy látogatás erejéig), majd a város sétáló utcáját és más turisztikai látványosságait fedeztük fel, mint például a Miskolci Nemzeti Színházat, vagy a deszkatemplomot.

3. nap: Március 15.

Ünnepi megemlékezésen vettünk részt Tiszaújvároson, a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában. Az ottani diákok barátságosan fogadtak és üdvözöltek, új barátságok alakultak ki. Ötfős csoportokban órákra mehettünk be. Én egy biológiaórát választottam, és nagyon élveztem. Később, az ünnepi koszorúzáson az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztünk. Jutott még idő a Lillafüredi függőkert meglátogatására és egy kis testedzésre DVTK játszóterén.

4. nap: A hab a tortán

Korán keltünk, hiszen utolsó miskolci napunkat töltöttük el, és egyben a legemlékezetesebbet is. A miskolctapolcai barlangfürdőben voltunk, jó pár órán keresztül, hiszen az maga volt a paradicsom, senki sem szeretett volna kiszállni a vízből. De végül mégis ki kellett szállnunk…

5. nap: Emlékpark

Búcsút vettünk Miskolctól, s hazafelé indultunk, de még mindig volt egy megállónk, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Csoportos tevékenységen vettünk részt, megtekintettük a meseszép Feszty-körképet, majd Arad felé vettük az irányt.

[Fotó: Nagy Dorottya]

« A 2 »

„Határtalanul” tapasztalatcserén a turizmus szakos diákok

gff_bekes_hatartalanul_sav

Turizmus szakos diákjainkegy része (a X. és XI. osztályosok) február 19–22. között a novemberben elkezdett „Határtalanul” pályázat folytatásaként Békésre utazott. A GFF Békési Szakképző Iskolát meglátogató 17 fős csoportot két pedagógus, Hasas Paul, szaktanár és osztályfőnök, illetve Nyári Melinda, osztályfőnök kísérte el a látogatásra. 

   Tovább…