Messziről érkezett vendégeket fogadott november 6-án a Csiky Gergely Főgimnázium. Kolozsvárról érkezett egy négytagú küldöttség a Babeș–Bolyai Tudományegyetem képviseletében. Mind a négyen egyetemi hallgatók, akik azért jöttek Aradra, hogy megismertessék az érettségi előtt álló végzős, illetve a tizenegyedikes diákokkal a kolozsvári egyetemet. A Tóth Árpád teremben került sor a rendezvényre, amelyen a XI. A, B és C, illetve a XII. A osztály vett részt.
Tovább…
4, 19, 11, 10 és folytathatnám továbbra is ezt a sort a végtelenségig, de nekünk, egyszerű, földi halandóknak, a fenti számok nem biztos, hogy nagy jelentőséggel bírnak. Annál inkább az idei gólyáknak, akik nem az ijesztőbbnél ijesztőbb matematikát látják bennük, hanem dátumot, időpontot, illetve a párok sorszámozását. Hisz tényleg! November 4, méghozzá 2014-ben, 19 órakor, ezen felül is az Aradi Nagyszínházban, számukra egy emlék marad, amit egy meghitt, családi délutánon, amikor már hajuk hófehér lesz, elmesélhetnek dédunokáiknak, akik csillogó szemekkel fogják majd hallgatni őket. Azaz a volt gólyákat.
Tovább…
2014. november 4., este 7 óra, Párizs utcái. A gólyalányok matrózruhában (vagy pantomim-jelmezben?), a gólyafiúk ingben, rúzsfolttal arcukon táncolnak. Hátul padok, asztal és egy villanyoszlop.
Az este a gólyák és a szervezők közös táncával indult, mely egyből meghozta a közönség kedvét. A nagyszínház majdnem teljesen megtelt, ezért a táncvégi tapsból sem volt hiány. Érkezett a bemondó, Szabó Mihály, aki először Bognár Levente alpolgármestert, Hadnagy Évát, iskolánk igazgatóját, Spier Tünde aligazgatót, illetve Ruja Ildikó nevelési igazgatót köszöntötte, utána pedig a közönség és a gólyák is üdvözölve lettek.
Tovább…
Ez a mai utolsó gólyahír*. És nem is lesz több holnaputánig, azaz szerdáig, amikor a holnapi, azaz keddi gólyabálról szóló beszámolókkal, fotókkal fogunk jelentkezni.
_______________________________________
* Nem a virág, persze, hogy nem! 🙂
A suliban egyelőre még minden a gólyahétről és a gólyabálról szól. Mindenki izgatottan várja már, bár különböző okokból. Van, aki bulizni akar egy jót, van, aki látni akarja már a „munkája gyümölcsét”, és van, aki azt várja, hogy felléphessen gólyaként. A tanárok is várják… hogy vége legyen… 🙂 Nézzük néhány szervező és gólya véleményét a rendezvényről.
– Hogyan esett a választás Párizsra, mint téma?
Pálfi Kinga (XII. C): – Több témát is felvetettünk mi, szervezők, és úgy gondoltuk, hogy ezt lehet a legjobban kivitelezni anyagilag (hogy ne igényeljen túl költséges jelmezt) s az ötletek szintjén is.
Tovább…
A szervezők biztosan azt gondolták, hogy a gólyák szívesen perdülnek táncra a gólyahét utolsó napján is a Csiky folyosóin. Hisz nem volt elég számukra a rengeteg, véget nem érő táncpróba és gyakorlás, szükségük volt egy gólyabál előtti bemutatásra, amelyen be tudták bizonyítani, hogy ők született táncoslábú gilicék.
Ezért a 20 perces nagyszünetben és természetesen a két iskolarészt összekötő hídon először mindenki a párjával, majd táncpartnert keresve keringőzött, lassúzott, ugrált, a gangnam style-ra ropta, vagy éppenséggel a pingvintáncot járta végig több-kevesebb sikerrel.
Tovább…
Picit részletesebben: november 6-án, este 7 órakor, 1000 lépés. Ezer lépés, vagyis Mil pasos!
És ez nem egy futóverseny reklámja, hanem egy új tánctanfolyamé. Mégpedig kubai salsa táncé. Amelyet Murvai Dávid tart majd a csikys érdeklődőknek, illetve akár szüleiknek is, heti két alkalommal. Ahogy az a mellékelt plakáton is olvasható. A tánckurzus teljesen kezdőknek szól, akik valóban az alapoktól szeretnék elsajátítani a salsát. Ráadásul a csütörtöki bemutató órán a részvétel ingyenes. Ahogy az a mellékelt plakáton is olvasható.
Ha tehát még nincs programotok csütörtökön (se C++ programozás pénteken, ha-ha), akkor legyetek a Tóth Árpád-teremben este 7 órakor és máris kezdhetitek az első ezer salsa-lépést! Olé! (Vagy nem így mondják salsául?…)
Igen, az a bizonyos aradi autóbusz, amely Segesváron át Hargita megye székhelyére jut el. Azaz már eljutott és szép tájakat látott (nem a busz, hanem utasai!), hiszen október 29-én, szerda reggel, nagy zötykölődések közepette elindultunk. 42 diák Hevesi Éva, Puskel Emese, Sipos Gabriella és Siska-Szabó Hajnalka kíséretében.
Segesváron kellemes 2-3 órát töltöttünk el. A nevezetességek közül majdnem mindent megnéztünk, bejártunk, szájtátva csodáltunk, hiszen a színek, a hangulat, az épületek és a kanyargó utcák magukért beszéltek. Az óratornyot csak kívülről tekintettük meg, de annál több időnk volt szétnézni a Hegyi templomban, ahol egy helyi lakos elmesélte a vár történetét és a szász lakosok életét. Azt is megtudtuk, hogy a várnak 14 tornyából 9 még most is áll, illetve hogy a Hegyi templomhoz a fedett lépcsőn, más néven a diáklépcsőn át vezetett az út.
Tovább…