Mit csinál egy tudós? Mi a sikeres kutató öt legfontosabb „összetevője”? Miből áll egy tudós munkája, a napi gyakorlat szintjén? Hogyan épül fel egy tudományos karrier? Hol találhatók Magyarországon csillagászokat, asztrofizikusokat alkalmazó intézmények? Hogyan dolgozik egy XXI. századi csillagász? A tudományos munka hogyanjába és mikéntjébe egy igazi tudós, az asztrofizika területén rendkívül sikeres és népszerű prof. dr. Kiss László, fizikus, csillagász avatta be a Csiky Gergely Főgimnázium IX. A, X. A és XI. A osztályos diákjait 2024. április 3-án, szerdán egy alaposan fejtágító találkozás során.
Az internet
színes, lüktető világához szokott nyüzsgő tizenévesek számára érdekes lehet-e
egy nyugalmazott fizikatanár beszámolója a Holdról? Igen, ha alapos tudást és
szenvedélyt sugároz – fogalmazódott meg bennem a válasz az Iskola másként
hetében.
Szerdán, február 21-én, az Iskola másként hét harmadik napján a Kincskereső óvoda közép- és nagycsoportosai egy csodás utazáson vehettek részt az űrben, a csillagok között. Kezükben foghattak meteoritdarabkát és kőzetdarabokat a Holdról, illetve a Marsról.
A NASA február 22-I sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a Spitzer űrtávcső összesen 7 (hét) Föld-szerű bolygót talált, amelyek a tőlünk 40 fényévnyire található Trappist–1 csillag körül keringenek, egymáshoz egész közel.
Nagy megtiszteltetésben és felejthetetlen élményben részesültek iskolánk reál tagozatos diákjai október 14-én, pénteken. Prof. Dr. Eric Barrett brit természettudós és klímakutató, a NASA, az ESA, a WMO, a FAO, az UNEP, az UNESCO és más nemzetközi szervezetek egykori munkatársa, tanácsadója Küldetések a Föld bolygóra címmel különleges, angol nyelvű előadást tartott a természettudomány és a hit kapcsolatáról.
Október 14-én, pénteken 12 órakor Prof. Dr. Eric Barrett brit természettudós, klímakutató fog előadást tartani a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád termében. Az angol nyelvű előadás címe: Küldetésünk a Föld bolygón.
Eric Barrett tudományos karrierje szerteágazó és elismert. Pályafutása során az angliai Sheffieldi és Leicesteri Egyetemeken adott elő rendszeresen, emellett a Bristoli Egyetem nyugalmazott tanszékvezetője is. Szaktanácsadóként dolgozott angliai és külföldi kormányszervezeteknél, nemzetközi testületeknél, mint az Európai Parlament Vizsgálóbizottsága, ENSZ, illetve különböző ügynökségeknél, mint például a NASA, ESA, WMO, FAO, UNDP, UNEP, UNESCO is. 20 tudományos könyv és disszertáció szerzője, ezenkívül több mint 250 tudományos publikációja jelent meg. 2001-ben a Nemzetközi Hidrológiai Társulat elnökének választották.
Több előadással járja a világot, személye közvetlenségével és mondandója mélységével mindenhol leköti a hallgatóság figyelmét. (Forrás: www.korosi.hu; www.ujremeny.hu)
Hogy mit? Hát a gravitációs hullámokat, tudjátok! Amiket Einstein éppen száz évvel ezelőtt, 1916-ban jósolt meg, miután közzétette az általános relativitáselméletről szóló dolgozatát. Stop, stop, ne meneküljetek olyan pánikszerűen, mert tényleg érdekes. És lényegében egyszerű is. Mármint leglényegében, mert amúgy elég bonyolult…
Szóval. Mik azok a gravitációs hullámok? A téridő hullámszerű megnyúlásai és összehúzódásai. Mint amikor egy rugalmas lepedőt rázogatunk, csak nem lepedőről, hanem a téridőről van szó. Mármint a térről és az időről együttvéve, mert ezek Albert Einstein óta összefüggenek. (Jó, már előtte is összefüggtek, csak nem tudtunk róla.) A rázogatás rezgéseket okoz, a rezgések tovaterjednek, s a tovaterjedő rezgés a hullám.
És ki/mi rázza a téridőt, hogy gravitációs hullám legyen? Bármilyen test, ami mozog. Akár Cristiano Ronaldo is, miközben fut a labdáért? Igen, csakhogy ő nagyon-nagyon-nagyon pici hullámot fog kelteni, amit most még nem lehet kimutatni. De ha, mondjuk, két nagyon nagy csillag, például két fekete lyuk kering egymás körül, majd összeütközik, akkor az már eléggé nagy gravitációs hullámot fog kelteni ahhoz, hogy még itt, a Földön is kimutassák. Olyat, mint ezen a kis animáción itt, a szöveg mellett.
És miért csak most mutatták ki ezeket az izéket, gravitációs hullámokat? Mert még a böhöm nagy fekete lyukak által keltett téridő-hullámzás is olyan gyöngécske hatással jár (részben a nagy messzeség miatt), hogy nagyon-nagyon-nagyon bonyolult mérőműszerekkel és módszerekkel lehet csak a nyomukra bukkanni. Több mint ezer tudós (köztük magyarok is), egymilliárd dollár, húsz év, és egy (pontosabban két) lézer-interferométer (LIGO) kellett ahhoz, hogy ma, 2016. február 11-én Washingtonban boldogan jelentsék be, hogy egy tavaly őszi észlelést BIZTOSAN gravitációs hullám okozott.
Oké, hullámzik a téridő, most már látjuk is, na és mire jó ez? (A csillagászok, fizikusok erre a kérdésre néznének ránk úgy, mint a gyengeelméjűekre…) Nos, főként arra, hogy egy vadonatúj eszközzel és módszerrel nézhessünk a világegyetembe. Idáig csak a fény (és más hullámhosszú elektromágneses hullámok) közvetítésével láttuk a bolygókat, csillagokat, galaxisokat. Mostantól viszont a fénytől teljesen függetlenül is „láthatjuk” azt, hogy mi zajlik a világegyetem távoli régióiban, vagy akár a csillagok, galaxisok belsejében is. „Kicsit olyan, mintha eddig csak szemünk lett volna az univerzumhoz, mostantól viszont van hozzá fülünk is.” – mondja Raffai Péter, az ELTE adjunktusa, az Eötvös Gravity Research Group fizikusa. A ma bejelentett gravitációs hullám mérései alapján ki tudták számolni, például, hogy az őt létrehozó két fekete lyuk ütközésekor, most figyeljetek!, 4500-szor annyi energia szabadult fel, mint amit a Nap teljes élettartama (kb. 10 milliárd év) alatt kibocsát. Hoppá.
És akinek mindez, és az alábbi (magyar felirattal megnézhető!) kisfilm nem elég, az bátran kattintson az Index cikkére, nem fogja megbánni! (A magyar feliratot a filmablakban jobbra lent lehet bekapcsolni, a fogaskerék alakú gombra kattintva. Jó, lehet, hogy tudtátok, bocsánat.)
És ki/mi rázza a téridőt, hogy gravitációs hullám legyen? Bármilyen test, ami mozog. Akár Cristiano Ronaldo is, miközben fut a labdáért? Igen, csakhogy ő nagyon-nagyon-nagyon pici hullámot fog kelteni, amit most még nem lehet kimutatni. De ha, mondjuk, két nagyon nagy csillag, például két fekete lyuk kering egymás körül, majd összeütközik, akkor az már eléggé nagy gravitációs hullámot fog kelteni ahhoz, hogy még itt, a Földön is kimutassák. Olyat, mint ezen a kis animáción itt, a szöveg mellett.