Mit csinál egy tudós? Mi a sikeres kutató öt legfontosabb „összetevője”? Miből áll egy tudós munkája, a napi gyakorlat szintjén? Hogyan épül fel egy tudományos karrier? Hol találhatók Magyarországon csillagászokat, asztrofizikusokat alkalmazó intézmények? Hogyan dolgozik egy XXI. századi csillagász? A tudományos munka hogyanjába és mikéntjébe egy igazi tudós, az asztrofizika területén rendkívül sikeres és népszerű prof. dr. Kiss László, fizikus, csillagász avatta be a Csiky Gergely Főgimnázium IX. A, X. A és XI. A osztályos diákjait 2024. április 3-án, szerdán egy alaposan fejtágító találkozás során.
A találkozás apropóját az a 4 állomásos ismeretterjesztő körút adta, amelyet az MCC szervezett Mi újság a Világegyetemben? címmel, s amelynek aradi napján, kezdeményezésünkre, Kiss László készségesen vállalta az iskolai kitérőt is a délutáni előadás előtt.
Vendégünk már a szakmai bemutatkozás során utalt a tudomány műveléséhez szükséges végzettség lépcsőfokaira, az általa feltett kérdésekre pedig előbb a diákoktól kért gyors választ a mentimeter nevű online alkalmazás felületén. A tőle megszokott lelkesedéssel és energiával részletezte a tudományos kutatás szépségeit és buktatóit is, megemlítve, például, hogy sikeresnek tarthatja magát az a tudós, aki évente legalább egyszer részesül az „aha-élményben” (vagy „hűha-élményben”), amikor valami gyökeresen újat figyel meg, vagy mutat ki. Ehhez kitartás, munka, tehetség, és némi szerencse is szükséges, de jó tudni, hogy ha a szerb-magyar határhoz közeli kis faluból, Horgosról is elindulhatott kiemelkedő szakmai karriert elérő csillagász, akkor akár a Csiky dísztermében is már ott ülhetett április 3-án a jövő Einsteinje. (Több szempár is megvillant ennél a mondatnál.) (Mert hát miért is ne?)
A jelenlévő diákok saját kérdéseket is feltehettek, illetve tématippeket is beküldhettek telefonjukról a mentimeteren keresztül, amelyek egy részére igyekezett röviden, érthetően reflektálni Kiss László. Fekete lyukakról, Fermi-paradoxonról, rakétaindításokról, no meg a földönkívüliekről folyt a diskurzus a valamivel több, mint egy órás találkozó végén, amelynek sikerét jelzi, hogy a délutáni előadásra (Bolygók más csillagok körül) is számos csikys látogatott el. Sőt, még a másnapi, nagyváradi előadásra (A földönkívüli élet lehetőségei) is elautózott iskolánk két képviselője. Mert hát miért is ne?
Köszönjük dr. Kiss Lászlónak a tartalmas iskolai találkozást, illetve az MCC-nek a szervezésben nyújtott segítséget!
Akit a csillagászat mai kihívásai érdekelnek, látogassák meg dr. Kiss László YouTube-csatornáját és Facebook-oldalát, illetve kövessék a vele készített interjúkat. Linkek, a teljesség igénye nélkül:
- https://www.youtube.com/@Kiss.Laszlo.csillagasz
- https://www.facebook.com/kiss.laszlo.csillagasz
- https://www.youtube.com/watch?v=gbuNyumMybI
- https://www.youtube.com/watch?v=i_MNtZcMqQ8
- https://www.youtube.com/watch?v=P4SHkLPXLbU&t=23s
Dr. Kiss László (Szabadka, 1972. augusztus 8.)
Széchenyi-díjas (2019), Prima Primissima-díjas (2023) fizikus, csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója (2019-től), a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke (2020-tól).
2020. december 17-én a Tudományos Újságírók Klubja egyhangúlag neki adományozta Az év ismeretterjesztő tudósa címet kiemelkedő ismeretterjesztő munkájáért.
Szerb–magyar–ausztrál állampolgár, három gyermek édesapja.
Sárneczky Krisztián egy, 2002. szeptember 7-én felfedezett aszteroidát róla, felfedezőtársáról 113202 Kisslászló névre nevezett el.
A Szegedi Tudományegyetem Asteroid Survey kisbolygó-kutató programjának alapítója, a program keretében kisbolygók felfedezője. Első kisbolygóját (melyet Sárneczky Krisztiánnal együtt fedezett fel), szülőfalujáról Horgosnak nevezte el.