[Alig több mint két héttel ezelőtt, 2015. január 7-én két fegyveres behatolt a Charlie Hebdo nevű francia szatirikus lap szerkesztőségébe és tucatnyi embert (köztük két rendőrt) megölt, további két tucatnyit pedig megsebesített. A két napon át tartó üldözést és a rendőrségi akciókat gyakorlatilag élőben lehetett követni az interneten és a televíziós csatornákon. Azóta élénk, sőt szenvedélyes vita zajlik a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságáról, annak határairól. Az alábbiakban Páva Adorján, a kolozsvári Krónika című napilap szerkesztője, webszerkesztője, iskolánk egykori diákja Békeidőben című cikkét vesszük át, a szerző és a lap engedélyével. Ajánljuk mindenki figyelmébe. – Szerkesztő]

————————————————————————————————————

Megdöbbentő, hogy a mi kis világunkban is hány meg hány megfontolandó vélemény és számtalan eszement komment látott napvilágot a franciaországi terrorcselekmények kapcsán, de ebből is látszik, hogy a véres események valóban megrázták a világot.

A drámai események rendszerint kíméletlen módon adják tudtunkra, hogy valami nincs rendben, vagy valaminek vége van. Ugyanakkor a szívszorító történések eleve magukban hordozzák a hogyan tovább, a megoldás, a túlélés felcsillanó lehetőségét is, hiszen a lesújtó hírek megemésztése, a magyarázatok, miértek keresése gondolkodásra, mérlegelésre, értékelésre, önvizsgálatra sarkallnak, ami végeredményben jóval előbbre vihet annál, mint ahol a tragédia előtt tartottunk.