A Wing Tsun kung-fu egy kínai eredetű harcművészeti rendszer, melyet egy apácanő hozott létre több száz évvel ezelőtt. (A kung-fu több száz ága közül ez az egyetlen, melyet nő alapított.) Közelharci technikái révén a Wing Tsun Kung-Fu esélyt ad a gyengébbeknek is egy szabad küzdelem során. Jelenleg ez a legnépszerűbb kung-fu stílus a világon. A Wing Tsun Association szervezet 65 országban van jelen és több, mint 1 millió tagot számlál.

Október 26-án, vasárnap Si-hing Széll Gábor (Si-fu Máday Norbert Kelet-európai főinstruktor helyettese) egy szeminárium erejéig Aradra, a Csiky tornatermébe látogatott, ahol fokozati vizsgákra is sor került. (E cikk megjelenésekor még tart a rendezvény.) Széll Gáborral a szeminárium kezdete előtt beszélgettünk. (Megjegyzés: a Si-hing tiszteletbeli megszólítás idősebb fivért, a Si-fu pedig tanítót, apát jelent.)

« ‹ A 3 › »

– Pontosan milyen tevékenységek zajlanak a mai szemináriumon?
– Minden hónap utolsó vasárnapján Aradon vagyok, itt, a főgimnáziumban, és az aradi és temesvári diákoknak tartok továbbképzést. Ősszel és tavasszal pedig egy-egy napon szemináriumot is tartok. Négyórás gyakorlati, majd kb. félórás-órás elméleti képzés folyik, utána pedig vizsgákat tehetnek le a gyakorlók különböző fokozatokra: a kezdők első fokozatra, a haladók pedig el egészen a tizedik-tizenkettedik fokozatig. Ilyenkor számot adnak a tudásukról, arról, hogy az eltelt fél évben mit sajátítottak el, milyen szinten vannak és mik a hiányosságok. A képzés személyre szabott, hiszen nem ugyanazt várjuk el a vizsgán egy hatéves gyermektől mint egy tizennyolc éves fiatalembertől, vagy egy hatvanéves hölgytől. Mindenkit magához képest tanítunk és vizsgáztatunk.

– Az említett tanulói fokozatok nyilván nem ugyanazok, mint a mesterfokozatok. Ha jól tudom, Ön jelenleg a 8., Si-fu Máday Norbert pedig a 9. mesterfokozattal rendelkezik. Hogyan lehet elérni egy-egy újabb mesterfokozatot, és milyen minőségi változást jelent az a saját harcművész előmenetelében?
– A tanulás elhatározás kérdése. Kevés kivétellel bárki elkezdheti és gyakorolhatja a Wing Tsun kung-fut. Nem az a fontos, hogy valaki milyen erős, milyen gyors, milyen a távolság- és tempóérzéke, sokkal fontosabb, hogy legyen türelmes, kitartó, szorgalmas, és legyen tisztelettudó. Egy küzdősportban az ellenféllel harcolunk. A harcművészetekben azonban mindig saját magunkkal harcolunk. Mi vagyunk a saját legnagyobb ellenfelünk. Tisztelni kell a stílust, a rendszert, a mestereket, egymást, a tanuló társakat, meg kell tanulni elfogadni a másik embert. A győzelem egy relatív dolog. Ha saját magamat le tudom győzni, a saját lustaságomat, trehányságomat, az sokkal többet ér. Éppen ezért nem csak a Wing Tsun önvédelmi értéke, hanem a jellemformáló és közösségfejlesztő ereje is nagyon nagy. Ez nem véletlenül egy kung-fu család, ezt nem csak úgy mondjuk. Ebben a közösségben példa értékű mesterektől és mesterekkel tanulhatunk, összetartunk, segítjük egymást. Tíz mesteri fokozat van, ami elérhető: a Hong Kongban élő nagymesterünknek Leung Tingnek van 10. fokozata, az én nagymesteremnek, Máday Norbertnek van 9., s ezt követően jövök én 8. fokozattal. A 11. fokozatot akkor kaphatja meg valaki, ha visszavonul, a 12.-et pedig csak posztumusz adják ki, ezzel is jelezve, hogy tökéletes tudás nincs, csak tökéletes szándék. Amíg az ember él, mindig tanulhat újabb és újabb dolgokat.

– Az Ön bemutatkozó oldalán olvastam, hogy a szövetségen belül a fegyveres erők képzését is irányítja. Mit jelent ez?
– Én tartalékos katona vagyok, rendészeti iskolán tanítok, és mivel a Wing Tsun kung-fu egy rendkívül egyszerű, gyors és hatékony stílus, már a 90-es évek eleje óta nagyon sok diákom volt, aki katonaként, rendőrként, börtönőrként, vám- és pénzügyőrként, közterületfelügyelőként stb. dolgozik. És mivel a Kelet-európai Wing Tsun Szövetségbe tartozik Magyarországon kívül Lengyelország, Románia, Litvánia, Lettország, Észtország, Oroszország, Horvátország, így lengyel és litván különleges szolgálatoknál is tartottam képzést, de több alkalommal vendégül láttunk már romániai rendőröket is.