Ha veled történne meg… [Netkurkász]

if_london_were_syria

Karácsony van, szilveszter van, téli vakáció van, együtt vagyunk, örvendezünk… legalábbis mi, Európa e csöndesebb sarkában. És mások, máshol?

2014 tavaszán készült a Save The Children alapítvány megbízásából az alábbi másfél perces kisfilm. Tavaly még nem érdekelt volna különösebben, lehet, megnézem, szomorúnak találom, kicsit meg is hatódom tőle, de… ennyi. Azóta viszont nagyon megváltoztak a dolgok. Még akit nem is érdekel különösebben, hogy mi történik a nagyvilágban, az is hallott a bevándorlókról, az otthonukon dúló öldöklés miatt reménytelen helyzetbe kerülő és hosszú vándorútra induló menekültekről.

Belegondoltunk-e, mi történne, ha itt, a közelünkben törne ki egy háború?! A történelemórákon a háborúk következményéről, nagy fordulópontjairól és végkifejletéről tanulunk, arról viszont keveset hallunk, hogy milyen hatással vannak ezek a hétköznapi emberek életére. Az alábbi videó éppen azt illusztrálja egyszerűen, de hatásosan, hogy miként változik meg egy kislány boldog élete, környezete és végül ő maga is a hirtelen kialakuló háborús helyzet miatt. Nem kell pánikba essünk, de itt az ideje elgondolkozni ezeken a dolgokon, és észrevenni, milyen boldog életünk van most. Mert, ahogy a kisfilm végén megjelenő felirat is üzeni, attól hogy itt nem történik meg, (máshol) mégis megtörténik. [Forrás: index.hu]

Elhunyt Dinyés László

02_Dinyes_LaszloKedd hajnalban, hosszas betegség után elhunyt Dinyés László budapesti festő- és szobrászművész, költő, ’48-as kutató. Ő készítette a Csiky Gergely Főgimnázium első emeleti lépcsőfordulójában álló Kossuth-domborművet, amelyet 2003. március 15-én avattunk fel, illetve iskolánk egykori legendás tanára, dr. Kovách Géza emléktábláját, amely a tanári szoba bejárata mellett látható. (Ez utóbbinak az ünnepélyes felavatása 2005. december 22-én volt.) Dinyés László számos más aradi és Arad megyei szobor, dombormű, plakett alkotója, de több, az aradi vár rabjaival foglalkozó könyv – például az Aradi rabok – 1849–1858 című kötet – is az ő nevéhez fűződik.

Utolsó munkáját, a Haller parki Páli Szent Vince-templom szárnyas oltárát idén, június 14-én avatták fel. Temetése szeptember 18-án, pénteken, délután 4-kor lesz a Magyarok Nagyasszonya templomban, a XV. kerületi Széchenyi téren.

Ismerősei, barátai szeretettel és tisztelettel gondolnak rá. Emlékét őrizzük meg szívünkben!

Jay Asher: Tizenhárom okom volt…

Tizenharom_okom_voltFülszöveg:Mikor Clay Jensen hazaér az iskolából, egy különös csomagot talál a verandán, amit neki címeztek. A csomagban néhány kazettára bukkan, amiket Hannah Baker – osztálytársa és titkos szerelme – készített, aki két héttel korábban öngyilkosságot követett el. Hannah elmondja, hogy tizenhárom oka volt annak, hogy úgy döntött, véget vet az életének. Clay az egyik. Ha meghallgatja a kazettákat, megtudja, miért.

Clay egész éjszaka ide-oda bolyong a városban Hannah szavait hallgatva. Tanúja lesz a lány fájdalmának, és megtudja az igazságot saját magáról – az igazságot, amivel soha nem akart szembenézni.”

2014/09/26, péntek, 16 óra valahány perc: leültem A könyvvel és elkezdtem olvasni és olvasni és még mindig olvasni… És így lett 2014/09/26, még mindig péntek, csak már 23 óra valahány perc, amikor a végére érve becsuktam a könyvet és elaludtam. Mert mit ér az ember, mit tud kezdeni magával egy ilyen történet után? Aludni vagy bámulni a semmibe… a feledést remélvén. 

   Tovább…

Anne Frank naplója

Anne_Frank_konyv

Fülszöveg: „1942. június 12.–1944. augusztus 1.

Anne Frank 1942. június 12. és 1944. augusztus 1. között vezetett naplót. Az volt a terve, hogy később könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a hollandiai német megszállás éveiről. Korai halála – nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt vesztette életét – megakadályozta terve megvalósításában. Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez hasonló gondokkal küzdő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban.

Számomra nem meglepő, hogy Anne Frank naplója egyre nagyobb népszerűségnek örvend, hiszen érzéseiről, családjáról, életükről s nem utolsó sorban a két évig tartó bújkálásról ír. Ezért nem csoda, hogy az akkor 13 éves Anne nem lelt barátokra a Hátsó traktusban, ahol elmondása szerint undok anyja, merev húga, apja, ki nem védte mindig meg anyjával szemben és az idegesítő Pels család laktak. Így utolsó vigasza a naplója maradt, amit Kittynek nevezett el. 

   Tovább…

„Sokszor köszöntem!…” – Kollégiumi búcsúztató

Kollegiumi_bucsuztato_2014_sav

Az idén is, mint minden évben búcsút mondunk végzős diáktársainknak. Nem csak az iskola falai között, hanem a kollégiumban is fájó szívvel válunk el egymástól, remélve, hogy a viszontlátás örömével élhetünk majd! Róluk van szó, az idei végzősökről (a fenti képen balról jobbra): Ujvárosi Renáta, Péter Lídia (XII. D), Simon Krisztián (XII. E), Mészár Klaudia (XII. D), Fórián Csaba, Farkas Emil (XII. B), Man Gabriella (XII. C), Mészár Tamás (XII. E), Palcu Tímea (XII. B), Siklódi Sándor (XII. E), Faragó Barbara, Szabó Máté (XII. B), Futó Zsolt (XII. E). 

   Tovább…

Ledöntött síremlék Mácsán

Damjanics_Lahner_ledontveAlig egy évvel ezelőtt jártam utoljára Mácsán, a dendrológiai parkban. Budapesti testvériskolánk, az Arany János Általános Iskola és Gimnázium küldöttségét kísértük oda, egy esős májusi délelőttön. Természetesen a Csernovics-kastély kertjének egy meglehetősen eldugott zugában található emlékművet, Damjanich János és Láhner György síremlékét is felkerestük, csikys diákok közreműködésével ismertettük a síremlék történetét. Merthogy akkor még állt a síremlék. Ma, 2014. május 2-án viszont egy családi séta alkalmával már a fotókon látható állapotban találtuk.

A síremlék ledöntve hever a sárban. A tettesek (többen kellett hogy legyenek, a nehéz márványtömböket egyedül képtelenség megmozdítani) módszeresen dolgoztak: előbb a feliratos részt döntötték (rúgták?) le, majd a talapzatot alkotó tömböt is elmozdították a helyéről. Hogy miért, nem tudni. Hogy mióta, azt sem. A tény azonban elszomorító, a látvány pedig lehangoló…