Tizennégy előadót jelölt díjára a Time magazin, mely a tavalyi nyertes Blurred Lines (Robin Thicke, T. I. és Pharrell Williams előadásában, ki ne emlékeznék rá?…) után az idei nyár legnagyobb slágerét is megkereste. A körülbelül másfél hétnyi szavazási idő alatt több tízezer voks érkezett, melyek alapján egyértelműen kiderült, melyik dal a legközkedveltebb 2014-ben, avagy ahogy ők fogalmaztak: melyik szám fog a legtöbbet harsogni a sütögetős és medencés bulikon, illetve bömbölni a leghangosabban az egyik strand partjától a másikéig. Az idei nyárra szánt legkedveltebb sláger a szavazás alapján a Paramore Ain’t It Fun című száma lett. A következő napokban, hetekben a jelöltek listájának néhány további számát is lejátszuk majd. Elsőként azonban itt a Paramore!
Zene címkével jelölt bejegyzések
A zene a világ legegyetemesebb nyelve
Június 12-én, déli 1 órakor az Aradi Filharmónia lecke-hangversenyére gyülekeztek iskolánk V–VII., illetve IX–XI. osztályos diákjai a Kultúrpalota díszes nagytermében. Neagu George Cristian karmester röviden, jól követhető, egyszerű stílusban vezetett fel valamennyi bemutatott darabot, melyek közös témája A tánc a komolyzenében volt.
Az első darab egy, a barokk korszakból való Mozart-menüett volt, utána pedig Beethoven lendületes 1. szimfóniájának egy tételét hallgattuk meg. Az idősebb, illetve a fiatalabb Johann Strauss művei következtek: a Kék Duna keringő, illetve az Anna polka, amelyet ifj. Johann Strauss valószínűleg szerelméhez írt. Csajkovszkij Csipkerózsika című darabjából kaptunk egy kis ízelítőt, majd Johannes Brahmstól az I. magyar tánc volt soron. Nem felejtette el megemlíteni a karmester, hogy Brahms nagyon szerette a magyar népdalokat, sokszor azokból is inspirálódott, és Aradon is előadott.
A koncert Csajkovszkij Hattyúk tavának egy részletével végződött. Neagu George Cristian megköszönte hogy jó közönség voltunk (a koncert közben folyamatosan mobiltelefonozó, beszélgető, ki-bejárkáló diáktársainkat valószínűleg nem látta…), és elárulta hogy Radu Barbu, Románia legjobb trombitása is a zenekar tagjai között játszott. (Barbu az alábbi fényképsorozat 23. képén narancssárga trikóban, rövidnadrágban látszik.) Az aradi magyarok számára jól ismert hegedűművész, Miskovits Tibor is a Filharmónia tagjai között szerepelt a lecke-koncerten. (A 18., 19., 20., 22., 23. fotón látszik szürke trikóban, a csíkos inges hegedűs mögött.)
[Fotó: Ilona János]
Hang-, illetve videofelvétel ugyan nem készült a koncerten, ízelítőként mégis idelinkeljük Brahms I. magyar táncát. A felvétel érdekessége, hogy Magyarország legrégebbi, ma is működő komolyzenei társulata, az 1853-ban Erkel Ferenc által alapított Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara szerepel rajta, a zenekart pedig egy világhírű japán karmesternő, Tomomi Nishimoto vezényel. Érdemes meghallgatni!
Hogyha már a nagyi is táncol…
„She can, all people can!” (Ha ő tudja, akkor mindenki tudja!) – mondta büszkén Nico a táncpartneréről, Sarah Paddy Jonesról, az idén 80 éves nagyiról, több ezer, a tévénézőkkel együtt talán több millió ember szeme láttára.
Nem gondoltam volna soha, hogy ilyesmi lehetséges. Miről is beszélek?! Hát a 80 éves nagyi és partnere, Nico, egy salsa táncot mutattak be, amely lenyűgözte nemcsak a közönséget, hanem a zsűrit is olyannyira, hogy bekerültek egyenest az élő showba. Eleinte a közönség semmi esélyt nem adott kettőjüknek, de amikor látták, hogy mire képesek, állva tapsoltak. Még most sem tudom eldönteni, hogy ez számukra csak egy társastánc által adott kikapcsolódás vagy esetleg extrém sport.
Elejétől végéig minden csodálatos, lenyűgöző, illetve néhányszor szívszorongató. Egy dolgot megtanultam tőlük: nem a kor az, amely akadályozza, hogy azt csináljuk, amit szeretünk, hanem a félelem. Hogyha félelmünket sikerül legyőzni, akkor mindenre képesek vagyunk. „She can, all people can!”. Ha ő tudja, akkor mindenki tudja! Tartsd észben!
Iskolai erőszak? NEM!
Az elmúlt időszakban több országban is megnőtt az olyan feljelentések száma, ahol fiatalok kortársaikat jelentették fel az iskola falain belül elkövetett erőszak miatt. Hogyan eshet valaki ennek a borzalmas cselekedetnek áldozatául? Illetve hogyan válhat valaki agresszorrá? A válasz egyszerű (s tényszerű). Azok a gyermekek válhatnak erőszakossá, akik túlságosan „elkényelmesednek”. Ehhez az ülő életmód, a rendszeres sportolás hiánya, a gyermek túlzott óvása vezethet, vagy esetleg az, hogy a szülő nem fordítanak elég időt rá.
Az iskolai erőszak olyan szándékos vagy gondatlan negatív cselekedet, amely a tanulók egymás közötti erőszakos, vulgáris viselkedését jelenti. Három típusa ismert: szóbeli (csúnya beszéd, fenyegetés), fizikai (testi bántalmazás), illetve pszichikai (zaklatás). (Két hete a Netkurkász rovatban már közöltünk e témával kapcsolatos írást, ugye, emlékeztek?) A szóbeli erőszak célpontjai általában az elkövetőnél gyengébb fizikumú tanulók, olyan magányos gyermekek, akiknek nem tudják magukat megvédeni. A fizikai erőszaknál az elkövető ugyancsak a nála gyengébbet válassza célpontjául. Ezt a féle erőszakot általában csoportosan és eldugott helyeken követik el. Talán a három közül a pszichikai erőszak a legrémisztőbb. Az elkövetők társukat hosszú időn át szóban nyíltan támadják. Szándékosan kellemetlenséget okoznak a célpontnak, például kiközösítik az osztályközösségből, baráti körből, más csoportból.
Az erőszakos cselekményeknek, sajnos, rettenetes következménye is lehet. Nem egyszer történt meg, hogy a zaklatott gyermekek az öngyilkosságot választották végső megoldásul. Épp ezért érdemes lenne többször is átgondolni azt, hogy szabad-e, értelmes-e kortársunk vagy akárki más életét keservessé tenni!
Az alábbi videóban Bars and Melody (Charlie 15 és Leondre 13) a gyermekkori, pontosabban iskolai erőszakról énekelnek, épp ezért választottam ezt a videót ehhez a cikkhez. Még a Britains’s Got Talent hideg lelkű sárkánya, Simon Cowell is elérzékenyült a dal hallatán. Nem hiába küldte őket a zsűri egyenesen az élő showba. Gratula, Bars and Melody!
Betöltés ...RUNNING – meddig szalad szombaton?… /Az ötödik helyig!/ [FRISSÍTVE!]
„She keeps on running, running, running „Most már csak rohan, rohan, rohan
From this crazy life Őrült élettől,
She keeps on running, running, running Míg tud, csak rohan, rohan, rohan
Never sees the light Messze édentől.
I can see the angels standing by your side Hol van már egy őrangyal, ki óvná Őt,
It’ll be alright” Hova szaladnál.”
(A Running c. dal refrénje angolul) (A Running c. dal refrénje magyarul)
Oké, most tegyünk félre minden fenntartást és ellenérzést az Eurovíziós Dalfesztivál nevű enyhén (enyhén?) giccses dalparádéval szemben. És Kállay-Saunders Andrással szemben is, aki ugyan az erőszakról, mégpedig a családon belüli erőszakról énekel Koppenhágában, miközben őt magát is egy tavaly nyári erőszakos cselekmény miatt vizsgálja a rendőrség. (Az énekes és barátai komoly sérüléseket okoztak egy testvérpárnak a Hajógyári-szigeten, miután szórakozásból hazafelé menet verekedésbe keveredtek.)
Mondom, tegyünk félre mindent és nézzük, azaz hallgassuk csak a dalokat. Abban a nézők és kritikusok is egyetértenek, hogy a Running című dal, amelyet Kállay-Saunders énekel, izgalmas, lendületes, fogós refrénje van stb. stb. De hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy a szakállas osztrák nőt (jaj!!…), a nem túl visszafogott (hm!) lengyel leányzenekart, illetve a rettenetes fellépőruhában (brrr!) díszelgő izlandi popzenekart legyűrje, és Bayer Friderikánál, Rúzsa Magdinál, vagy ByeAlexnél (ööö…) is jobb helyezést érjen el – na ez az, amit senki nem tud most tutira megjósolni. (És akkor még nem szóltunk az idei dalfesztiválon fellépő valóban „minőségi” ellenfelekről, az örmény Aram MP3-ról, a holland Common Linnets country-rock duóról, a svéd Sanna Nielsenről, illetve a fifikás hangú német Elaizáról.)
Szóval, kíváncsian várjuk a szombat estét. És, hát igen, drukkolunk Andrásnak. Aki a döntőben az alábbi dallal fog Dánia fővárosában szombaton fellépni.
———————————————————————-
…És eldőlt. Kállay-Saunders András ötödik lett a Running-gal. Ez eddig a második legjobb magyar helyezés. (1994-ben Dublinban Bayer Friderika negyedik lett a Kinek mondjam el vétkeimet? című dallal.) Szépen potyogtak a pontok több országból is (sőt, a pontozás elején több fordulón át vezette is a mezőnyt), de a „toleráns” és még toleránsabb Európa sokkal inkább Conchita Wurstra kacsingatott. Igen, a szakállas osztrák nőre. Aki férfi. No comment. Vagyis de. Egy vicc (az Indexről):
– Miért sír az osztrák nő?
– …
– Mert férfi.
Hát ennyi. (Különben egész jól szavaztak, akik szavaztak! 🙂 )
Szerinted hogy végez majd Kállay-Saunders András Running című dala?
- Az első öt között! (67%, 8 szavazat)
- Hátrébb... (33%, 4 szavazat)
- Az első helyen!!! (0%, 0 szavazat)
Szavazók száma: 12
Betöltés ...Örökké fiatalon!
Még egy pici és elkezdődik a fiatalság által kedvelt fesztiválok szezonja. Kaszoja Fesztivál (https://www.facebook.com/events/1399605360311953/), Sziget Fesztivál (http://sziget.hu/fesztival), Stuck! Fesztivál (http://www.rockhouse.at/), Tomorrowland (http://www.tomorrowland.com/) stb. Csütörtökön itthon is indul a szezon, mégpedig a Kaszoja Fesztivállal. De miért is érdemes ennyire „bezsongani”?
Néhány éve bukkantam rá a Tomorrowland nevű fesztiválra a YouTube-on. Szeretek utazni, megismerni új helyeket, új embereket és azoknak szokásait, így már néhány videó megtekintése után eldöntöttem, hogy valamikor én is eljutok oda, Belgiumba, a Tomorrowland Fesztiválra. Ami egy elektronikus zenei fesztivál, egy delíriumos álom. Aki ezt megtapasztalja, minden évben vissza akar majd térni ide, Boom városába.
Az első Tomorrowland-et a belga ID&T rendezte meg 2005-ben. Ekkor még csak Push, Armin Van Buuren, Cor Fijneman, Yves Deruyter, Technoboy and CooneCheck lépett fel. 2011-ben 5 nap alatt már 150 000 jegy kelt el, nem kisebb nevek miatt, mint Afrojack, Above & Beyond, Carl Cox, De Jeugd van Tegenwoordig, Fedde le Grand, Ferry Corsten, Sander van Doorn, Swedish House Mafia, Cosmic Gate, Avicii, Faithless, Tiësto, Laidback Luke, David Guetta, Steve Aoki, Kaskade és 2 Many DJ’s. 2012-ben a jegyek egy óra alatt keltek el, 2013-ban pedig ez a rekord is megdőlt, mert bármennyire is furcsa elhinni, de 1 (egy!) másodperc kellett csak hozzá, mert több mint 2 millió ember szeretett volna eljutni a fesztiválok Királyára / Királynőjére, azaz a Tomorrowland-re!
Épp ezért nem is kérdés, hogy minden fiatal egyszer el szeretne oda jutni. 🙂 Lássuk csak az elmúlt három év krónikáját!
2011.
2012.
2013.
Betöltés ...Egy kis „Dernière Danse”
Szerintem sokan ismerik már Indilát, születési nevén Adila Sedraia francia énekesnőt, aki rövid időn alatt „elcsábította” a(z internetes) közönséget.
Az első kislemeze 2013 novemberében látott napvilágot Dernière danse (Utolsó tánc) címmel, bemutatkozó albumát pedig 2014. február 24-én dobták piacra. Franciországban a harmadik helyen található a legtöbbször letöltött zeneszámok között. Ha azt hittük, ennél nem lehet tehetségesebb, akkor tévedtünk, mivel hangja franciául, angolul, sőt hindi nyelven is megcsendül.
Amikor kiejtjük az énekesnő nevét, akkor az emberek többségének a Dernière Danse című szám jut eszébe (jelenleg 50 milliónál több megtekintés a YouTube-on!), épp ezért ezt a számot választottam most a Szünetbe.
Halleluja
Szerintem mindenki ismeri a Hallelujah című számot. Számos énekestől hallhattuk már, olyanoktól mint John Cale, Jeff Buckley, Allison Crowe, Alexandra Burke stb. Hallhattuk már filmekben, számos tehetségkutató műsorban, az utcán, bevásárló központokban, templomban papok által énekelve… Upsz! Igen. Jól látta(d): templomban papok által énekelve, pontosabban egy pap által énekelve. 🙂
Ray Kelly atya, egy ír pap, nagy meglepetéssel szolgált egy fiatal párnak és szeretteiknek az esküvői szertartáson. A laza pap a szertartás közepén váratlanul elénekelte Leonard Cohen Hallelujah című slágerét, méghozzá úgy, hogy a szöveg személyre szabottan a fiatal párnak szólt. A gyönyörűen elénekelt dal után pedig folytatta a ceremóniát, mintha mi sem (avagy mise) történt volna.
A YouTube-on néhány nap alatt (április 7. óta) a tisztelendő atya több mint 29 millió megtekintést gyűjtött össze. A BBC is megkereste őt egy interjúval, amiből kiderült, hogy szabadidejét énekléssel tölti, s már három lemeze is megjelent, nem véletlen tehát, hogy ilyen bátran vállalta be ezt a rendkívül nehéz dalt. Ha minden pap ilyen „jófej” lenne, biztos, hogy népszerűbbek lennének a templomi esküvők, és a templomba járás is. 🙂