Cannes-i filmfesztivál kicsiben – Bánsági diákok II. kisfilmfesztiválja, díjkiosztó

BDK_2014_sav

Immáron második alkalommal került megrendezésre a temesvári Szórvány Alapítvány által meghirdetett Bánsági diákok kisfilmfesztiválja, melynek keretében a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum és a Csiky Gergely Főgimnázium diákjai készítettek kisfilmeket. A fél évvel ezelőtt meghirdetett pályázatra nagy számmal jelentkeztek a diákok (legalábbis innen, a Csikyből), közülük tíz pályázó lett kiválasztva, és szintén tíz a temesvári iskolából. Június 5-én jött el a nagy bemutató ideje, az összes pályamunkát megtekintette a közönség, majd a zsűri is értékelt.

10 órára több osztály és a temesvári küldöttség megtöltötte a Tóth Árpád termet, és kezdődhetett, aminek kezdődnie kellett. Először Hadnagy Éva igazgató asszony köszöntötte a temesvári testvériskolából érkezett vendégeket és az egybegyűlteket, örömét fejezte ki a pályázattal kapcsolatban, és elmondta, hogy e pályázaton belül még sok felvonásban szeretne ugyanígy köszönteni mindenkit. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány elnöke is köszöntötte a résztvevőket, és röviden ismertette a pályázat létrejöttének miértjét. A projekt lényege az volt, hogy megmozgassa a diákokat oly módon, hogy megismerhessék saját magyar értékeiket is.

A rövid köszöntők után a két helyi csoportvezető mesélt az elmúlt félév eseményeiről, élményeiről és a pályaművek elkészítéséről. Fodor Enikő történelemtanár (a temesváriak részéről) három szakaszra osztotta a diákok munkáját. Első lépésben az ötlet született meg, aztán a megvalósítást képzelték el, s végül maga a munka következett, melyben sajnos négyen elvéreztek, így végül 6 pályázó kisfilmet tudtak benyújtani. Aradi részről Ilona János informatikatanár számolt be, akitől megtudtuk, hogy a diákok munkájának megkönnyítésében Ujj János nyugalmazott történelemtanár és László Ferenc operatőr segített, tippeket is adva a kezdő filmkészítőknek. Tőlünk végül 8 kisfilmet küldtek el a zsűrinek. Városom emlékhelyei volt az idei téma, és amiben az idei pályázat a tavalyitól eltért, az az, hogy csakis egyéni munkákkal vehettek részt a pályázók.

Következett a rendezvény azon része, melyben a nézőket rengeteg vizuális és auditív ingerrel bombáztak, azaz megnézhették a féléven át készült kisfilmeket. Bő egy óra után kapcsolták fel újra a világítást, a közönség egy kis ideig még hunyorgó szemmel hallgatta a zsűritagok észrevételeit, kifogásait. Bodó Barna és Keresztes Péter, a Temesvári Televízió operatőre elmondta, hogy a legtöbb gond a technikai kivitelezéssel, illetve egy-egy kisfilmnél a téma nem megfelelő kibontásával volt. Ezután kezdődött az eredményhirdetés, ám előtte azokat a szavazócédulák gyűjtötték össze, melyre a nézők írhatták fel az általuk legjobban kedvelt három kisfilmet. Bodó Barna és Păștean Nathalia (a Szórvány Alapítvány munkatársa) adta át a legjobban sikerült kisfilmek készítőinek a díjakat. Dicséretet kapott Bortoș Júlia (X. C) – Csehország védőszentje Aradon, illetve Ciobanu Jusztina (Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár) – A végvári református templom című kisfilmjéért. III. díjas lett Csomós Roland (IX. A) – Az aradi neológ zsinagóga című filmjével, II. díjat érdemelt Bognár Tünde (XI. C) – Arad és a II. világháború című munkájáért. A zsűri által megítélt I. díjat Tóthpál Béla (X. A) kapta a Barangolás az aradi Felsőtemetőben című pályamunkájáért. (Ahol zárójelben csak az osztályt jelöltük, ott csikys tanulóról van szó.)

A rendezvény végén minden pályázó egy-egy DVD-lemezt kapott, mely az idei összes kisfilmet tartalmazza, aztán csoportképek készültek, és izgalmaktól mentes falatozással zárult a program. Gratuláció jár a nyertes diákoknak, a többiek pedig legyenek résen, mert valószínűleg jövőre is lesz Bánsági diákok kisfilmfesztiválja!

A közönségszavazás eredményét is megnézhetjük, itt: https://www.csikygergelyarad.ro/?p=9527.

Mind a 14 kisfilmet is megnézhetjük, itt: https://www.csikygergelyarad.ro/?p=9532.

[Fotó: Bacsilla Sándor, Bortoș Júlia] 

I. díj: Tóthpál Béla – Barangolás az aradi Felsőtemetőben

II. díj: Bognár Tünde – Arad és a II. világháború

III. díj: Csomós Roland – Az aradi neológ zsinagóga

Kisfilmfesztivál, igen, újra!

Csiky_disk2Igen, már a második bánsági kisfilmfesztivál! Igen, újra itt, a Csikyben! Csütörtökön, délelőtt 10 órakor, a Tóth Árpád-teremben. Nem lehet majd ott mindenki, de aki ott lesz, nem bánja meg. Aki meg nem lehet ott, később a weblapon is megnézheti a pályamunkákat. Igen, ezen a weblapon.

Merthogy a tavalyi sikeren felbuzdulva, a temesvári Szórvány Alapítvány idén is meghirdette a Bánsági diákok kisfilmfesztiválját. Tíz diák az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumból és tíz diák a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumból fél éven keresztül tanulta, gyakorolta a filmezés, vágás, szerkesztés alapműveleteit, műhelytrükkjeit. Munkájukat a helyi programkoordinátorokon kívül televíziós operatőr, szerkesztő, illetve helytörténész segítette. Utóbbi közreműködésére a kisfilmfesztivál témája – Városom emlékhelyei – miatt volt szükség. A program fő célja a térség diákságának a helyi és a magyar emlékhelyekhez, értékekhez való kötődésének erősítése, továbbá a kisebbségi identitásépítés elősegítése volt.

Végső eredményként a résztvevők egy-egy saját készítésű, legfeljebb 5 perces, mobiltelefonnal, fényképezőgéppel vagy videokamerával készült kisfilmmel nevezhettek be. Június 5-én, csütörtökön, délelőtt 10 órakor a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében kerül sor magára a filmfesztiválra, amelyen a szélesebb nyilvánosság előtt vetítjük le az elkészült filmeket, a zsűri pedig értékeli azokat és végül kihirdeti a díjazottakat.

Szeretettel várjuk a már kiválasztott (önként jelenkező) diákokat és az érdeklődő aradiakat is a rendezvényre, amelyen, többek között, a II. világháború aradi vonatkozásairól, a Nepomuki Szent János-szoborról, a pécskai ’56-os emlékműről, az aradi neológ zsinagógáról, a Csiky Gergely Főgimnáziumban található emlékhelyekről, a Fehér Kereszt szállóról, illetve a Felsőtemető magyar vonatkozású síremlékeiről láthatnak rövidfilmet.

Akárcsak tavaly, a jelenlévők is szavazhatnak az általuk legjobbnak tartott három rövidfilmre. E közönségszavazás eredményét és a hivatalos eredményeket is közölni fogjuk.

Kulcsszavak: remény, küzdés, élni akarás – Gettómilliomos

Szerdán kiderült, hogy csütörtökön nem lesz néptáncelőadás. Mi legyen a IX. A-val? – szólt az igazgatói kérdés. Filmnézés legyen! – jött a válasz. Mégpedig egy jó film megnézése!

GettomilliomosA közösségi oldalon este gyors közvéleménykutatás zajlott: egy ötös listán jelölhették be az osztály tagjai, hogy melyiket látták, illetve nem látták a feltüntetett filmek közül. Másnap (csütörtök) délelőtt végül a 2009-ben 8 Oscar-díjat elnyerő Gettómilliomost vetítettük le az első emeleti infoteremben. (Ahol a kilencedikeseken kívül több vendégnézőnk is volt, hiszen a XI. A osztály éppen „munkanélküli” tagjai is velünk voltak.)

Az elején, valószínűleg, sokaknak fura lehetett a film témája, képi világa, zenéje. Hiszen Danny Boyle (Trainspotting, A part, 28 nappal később, Napfény) sírósan vicces őszinteséggel mutatja be a Mumbai (India) egyik nyomornegyedében felnövő utcagyerekek életét, mindennapi keserves küzdelmét az életért, a nyomor meghosszabbításáért. Videóklippes sebességgel pörögnek a képek, nincs idő felállni, nincs idő megborzongani, hogy á, izé, ez olyan távoli téma, most inkább ne. Merthogy hamarosan kiderül, az alaptéma sem nem távoli, sem nem egzotikus: a boldogulásról és az álmok megvalósításáról szól, s ez mindig, mindenki számára alapkérdés. És innentől már nem volt zavaró az infoterem elégtelen sötétítése, a fali vetítőernyő elégtelen mérete, illetve a székek kényelmetlen keménysége – csöndben ültünk és izgultunk a főhösök életéért, szerelméért.

És a film vége után sem szaladt el senki! Majd’ háromnegyed órán keresztül beszélgettünk a látottakról, hallottakról, s főként arról, hogy mit üzen nekünk a Gettómilliomos. Íme, néhány (név nélkül kért) gyorsvélemény, amelyet írott formában is megosztottak a jelenlévők:

„Egy életet mutat be a film, amelyben a kulcsszavak a remény, a küzdés és az élni akarás.”

„A főhős nem úgy tanult, mint mi, normális iskolában, ő kijárta az élet iskoláját, és sikeres lett.”

„Azért tetszett, mert a fiú nem veszíti el a reményt, küzd az álmaiért, mindent megtesz gyerekkori szerelméért.”

„Tetszett a film, mert valószerű volt. Ami nem tetszett, hogy tartalmazott elég csúnya szavakat és nem értettem mindent a cselekményből.”

„Ez egy olyan példa, ami megtanít arra, hogy ne add fel az álmaidat és merj remélni.”

„Az álmok valóra válhatnak és nem kell hozzá sok pénz, se biztos háttér! Ez az, amiért a filmet otthon is megmutatom!”

A Gettómilliomost csütörtök délelőtt összesen 21 diák nézte meg. A begyűjtött kis szavazólapok alapján 15-nek nagyon tetszett a film, 6 szerint pedig elég jó volt. (A Nem tetszett… opcióra senki nem szavazott.) Arra a kérdésre, hogy ajánlanák-e másoknak is ezt a filmet, 20-an Igennel válaszoltak, egy diák pedig azt írta a cetlijére, hogy Talán. 🙂

(Az alábbi képek éppen a szavazólapok kitöltése közben készültek, ezért a nagy körmölés.) 

Quilling az V. A osztályban

Quilling_technika_sav

A quilling technika nem más mint színes papírcsíkok feltekerése és ragasztása. A motívumok, színek kombinálásával egy egyszerű dobozból, képkeretből művészien szép tárgy varázsolható. De készíthetünk képeslapot, karácsonyfadíszt, díszíthetünk kifújt tojást stb.

Úgy tűnik, hogy ez a technika még Egyiptomból származik, csak akkor még nem papírcsíkokat tekergettek, hanem papiruszt. A reneszánsz időszakában francia és olasz apácák, szerzetesek a könyvek díszítésére alkalmazták ezt a technikát. A XVIII. századi Európában a papírcsíktechnika mint hobby terjedt el a hölgyek között. Idővel ez a módszer számos változáson ment keresztül, ami a felhasznált anyag típusát, a motívumokat, színeket illeti. De a cél ugyanaz maradt: egy egyszerű tárgyat szebbé, látványosabbá varázsolni.

A felhasznált anyagok nagyon egyszerűek: színes papírcsíkok, quillingtű, ragasztó és persze a fantáziánk. Innen tovább beszéljenek a képek. (Amiken, többek között, az V. A osztály alkotásai láthatók: virágok, karácsonyi csillag és koszorú, képeslapok, márciuskák, mécsestartó, poháralátét, illetve tálkák.) 

Ott fent, azt a földet választotta…

Bodi_LaszloPontosan egy éve és három napja, hogy nem azzal a gondolattal mentem iskolába, hogy vajon kit fog feleltetni Péter tanár úr kora reggel, hanem hogy hol üljünk Dorothyval a buszon Budapest felé, hiszen négy-öt óra helyben ücsörgés nem kismiska. 🙂 Egyik szemünk tehát mosolygott, a másik viszont sírt, mihelyt meghallottuk a rádióban is közölt hírt. :(A Republic-rajongók számára gyásznap volt az a hétfő reggel. Pontosan egy éve és három napja, március 11-én hajnalban ment el közülünk a 47 éves Bódi László, becenevén Cipő, a Republic alapítója, énekese. Cipő emlékére és az ünnep alkalmából is hallgassuk meg az alábbi számot. Ezt a földet választottam

Mit s hogyan filmezzünk?

Bansagi_kisfilmesek_bb_sav

Mit, mivel s hogyan érdemes filmezni? Hogyan készítsük el a filmet, hogyan vágjuk meg és építsük be az esetleges illusztrációkat? Hogyan komponáljuk meg a képet, hogyan helyezzük el és világítsuk meg az interjúalanyokat? Milyen módon kerülhetjük el a leendő nézők számára is bosszantó képremegést? Hogyan lehet érdekesen filmezni akár egy egyszerű emléktáblát is, hogyan lehet gazdagítani a helytörténeti témájú kisfilmet háttérinformációk felkutatásával, korabeli fényképek, illusztrációk beépítésével? Milyen felbontást érdemes használni egy gyengébb, és milyet egy erősebb számítógéppel való filmvágás, szerkesztés esetén? 

   Tovább…

Fényképezni annyit jelent…

Szilagyi_Dora_foto_savSzilágyi Dóra vagyok, 19 éves, és a közgazdaság szakos XII. D osztály tanulója vagyok.

Hobbim a fényképezés. Többnyire fekete-fehér képeket szeretek készíteni, mivel úgy érzem, hogy ezeken az emberek kevésbé képesek az érzéseiket elrejteni és ezáltal észreveszünk olyan apró dolgokat is, amiket amúgy nem: szépséget a csúnyában, elrejtett érzéseket, egy csalfa mosolyt stb. A fényképezés három éve kezdett el érdekelni, majd a 18. születésnapomra kaptam egy Nikon D5100-at és azóta is azzal fényképezek. 

   Tovább…

Kormos képpel mutogat

Liliput_NagyvaradrolA nagyváradi Szigligeti Színház Liliput Társulata látogatott el iskolánkba február 27-én, csütörtökön. Kormos képpel mutogat címmel zenés-mesés előadással örvendeztették meg a Kincskereső Óvoda növendékeit, illetve a csikys elemistákat. A bemutatott három Kormos István-mese (A repülő farkasA táncos bárány, illetve A lompos medve) hangulata, s a színészek – Daróczi István, Hanyecz Debelka Róbert, Stéfán Bodor Mária, Szentpéteri Lenke – játéka mellett Haraji Adalbert, Szőke Kavinszki András, Varga Imre élőzenéje kápráztatta el a kisdiákokat. Rumi László volt az előadás rendezője, Ágoston Béla pedig a zeneszerző. 

   Tovább…