Kulcsszavak: remény, küzdés, élni akarás – Gettómilliomos

Szerdán kiderült, hogy csütörtökön nem lesz néptáncelőadás. Mi legyen a IX. A-val? – szólt az igazgatói kérdés. Filmnézés legyen! – jött a válasz. Mégpedig egy jó film megnézése!

GettomilliomosA közösségi oldalon este gyors közvéleménykutatás zajlott: egy ötös listán jelölhették be az osztály tagjai, hogy melyiket látták, illetve nem látták a feltüntetett filmek közül. Másnap (csütörtök) délelőtt végül a 2009-ben 8 Oscar-díjat elnyerő Gettómilliomost vetítettük le az első emeleti infoteremben. (Ahol a kilencedikeseken kívül több vendégnézőnk is volt, hiszen a XI. A osztály éppen „munkanélküli” tagjai is velünk voltak.)

Az elején, valószínűleg, sokaknak fura lehetett a film témája, képi világa, zenéje. Hiszen Danny Boyle (Trainspotting, A part, 28 nappal később, Napfény) sírósan vicces őszinteséggel mutatja be a Mumbai (India) egyik nyomornegyedében felnövő utcagyerekek életét, mindennapi keserves küzdelmét az életért, a nyomor meghosszabbításáért. Videóklippes sebességgel pörögnek a képek, nincs idő felállni, nincs idő megborzongani, hogy á, izé, ez olyan távoli téma, most inkább ne. Merthogy hamarosan kiderül, az alaptéma sem nem távoli, sem nem egzotikus: a boldogulásról és az álmok megvalósításáról szól, s ez mindig, mindenki számára alapkérdés. És innentől már nem volt zavaró az infoterem elégtelen sötétítése, a fali vetítőernyő elégtelen mérete, illetve a székek kényelmetlen keménysége – csöndben ültünk és izgultunk a főhösök életéért, szerelméért.

És a film vége után sem szaladt el senki! Majd’ háromnegyed órán keresztül beszélgettünk a látottakról, hallottakról, s főként arról, hogy mit üzen nekünk a Gettómilliomos. Íme, néhány (név nélkül kért) gyorsvélemény, amelyet írott formában is megosztottak a jelenlévők:

„Egy életet mutat be a film, amelyben a kulcsszavak a remény, a küzdés és az élni akarás.”

„A főhős nem úgy tanult, mint mi, normális iskolában, ő kijárta az élet iskoláját, és sikeres lett.”

„Azért tetszett, mert a fiú nem veszíti el a reményt, küzd az álmaiért, mindent megtesz gyerekkori szerelméért.”

„Tetszett a film, mert valószerű volt. Ami nem tetszett, hogy tartalmazott elég csúnya szavakat és nem értettem mindent a cselekményből.”

„Ez egy olyan példa, ami megtanít arra, hogy ne add fel az álmaidat és merj remélni.”

„Az álmok valóra válhatnak és nem kell hozzá sok pénz, se biztos háttér! Ez az, amiért a filmet otthon is megmutatom!”

A Gettómilliomost csütörtök délelőtt összesen 21 diák nézte meg. A begyűjtött kis szavazólapok alapján 15-nek nagyon tetszett a film, 6 szerint pedig elég jó volt. (A Nem tetszett… opcióra senki nem szavazott.) Arra a kérdésre, hogy ajánlanák-e másoknak is ezt a filmet, 20-an Igennel válaszoltak, egy diák pedig azt írta a cetlijére, hogy Talán. 🙂

(Az alábbi képek éppen a szavazólapok kitöltése közben készültek, ezért a nagy körmölés.) 

Ecolimpia-díjazott a Csikyből!

Ecolimpia_dijazottNagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy Back István Levente IV. osztályos tanuló második helyezést ért el az ECOLIMPIA nevű országos versenyen, amelyre összesen 561 diák jutott be. Az egész osztály részt vett ebben a megmérettetésben. Már novemberben megkaptuk a segédeszközöket, azaz a témákat tartalmazó szép kivitelezésű könyvecskéket, amelyeket anyanyelvünkön tanulmányoztunk hat héten keresztül. A téma a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás volt. Közben sok gyakorlati tevékenységet is tartottunk, felhasználva az újrahasznosítható anyagokat. Üveget festettünk, dísztárgyakat, használati tárgyakat készítettünk papírból, kartonbol, dobozokból, illetve szeméttárolókat, amelyek eltérnek a hagyományostól.

Amikor befejeztük a tananyagot, témazáró fogalmazást írtunk, amelyre mindenki minősítést kapott, és a névsort a minősítésekkel, meg a legjobb fogalmazvánnyal elküldtük Bukarestbe zsűrizésre. Mindezek mellé beküldtük a képeket is osztályunkról, illetve az elkészült munkákról. Egy kicsit a szülőket is bevontuk ebbe a projektbe.

Eleinte nem voltunk nagyon lelkesek, de munka közben egyre jobban belelendültünk. Szavazni is lehetett a fogalmazványra, és nagyon megörültünk amikor láttuk, hogy Levente több mint ezer szavazatot kapott. Érdemes elovasni az általa írt kis művet (ehhez IDE kattintsunk), amelynek előre megadott szempontoknak kellett megfelelnie. Szívből gratulálunk Leventének, mert ügyesen helytállt és a második díjat megszerezte, szorgalommal és kitartó munkával. Büszkék vagyunk rá, hogy Back I. Levente a mi iskolánk tanulója. 

Szakok bemutatása és még sok minden más – Nyílt nap a Csikyben

Nyilt_nap_2014_sav

Április 9-én került megrendezésre a Csikyben a hagyományos nyílt nap, ahová csak úgy özönlöttek a nyolcadik osztályosok kísérőtanáraikkal együtt. Ez jó jel, nem? Hiszen a mostani tizenkettedikeseket is pótolni kell valahogyan. Mondjuk, jövőbeli kilencedikesekkel.

A rendezvény 10 óra körül kezdődött, amiután az ágyai csoport is megérkezett a pécskaiak, kisiratosiak, zimándújfalusiak, kisjeneiek, és nem utolsósorban az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola és a Csiky diákjai közé. A kb. 3 órás programsorozatot néptánc indította, majd Hadnagy Éva igazgatónő üdvözölte a jelenlévőket.

A nyílt nap fénypontja minden évben a szakok bemutatása, ami idén sem maradt el. A matematika–informatika–intenzív angol nyelv és természettudományok–intenzív angol nyelv, turizmus, illetve közgazdaság szakot diákok és tanárok mutatták be számítógépes vetítésekkel tarkítva. Közben az Örökségünk őrei pályázat nyertesei is tartottak egy rövid élménybeszámolót a brüsszeli nyereményútjukról, de a szervezők a Sulijó pályázat győzteseiről, azaz a X. C osztályról sem feledkeztek meg, ők is mesélhettek az Algyógyon eltöltött felejthetetlen napjaikról.

A műsor első részének végén Polanek Eszter hosszú és jópofa szavalata (Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk) is elhangzott.

Majdnem félórás szünet állt a vendégek rendelkezésére, hogy nagyobb diáktársaik vezetésével körbejárjanak az iskolában. Osztálytermekbe, laboratóriumokba kukkantottak be, s az éppen ott lévő tanárokkal, diákokkal ismerkedtek.

A szünet után először Păcurar Ariana és Csiszár Balázs adott elő egy dalt gitárkísérettel. Mivel a jövő tanévben is új tagokkal bővül majd az internátus, ezért három intris lány erre szentelt egy powerpointos bemutatót, kedvcsinálónak, hogy az új lakók idejében meg tudjanak barátkozni leendő új otthonukkal.

A Csiky weblapját is bemutattuk, majd a Diáktanács is bemutatkozott. A sok-sok powerpoint meg beszéd között Sisa Rihárd (a műsorvezető) szórakoztatta a közönséget. Volt ott „minden szinten, szinte minden”.

A mazsorettes csapat néhány tagja még néhány hetedikes és nyolcadikos lánnyal kiegészülve egy Burlesque című táncos bemutatót tartott. És mivel ezután sem fáradtak ki, egy Zumba bemutatóval is készültek, sőt ők vezették a programot záró „táncikálást” is.

Mindent összevetve, szerintem a nyolcadikosok örömmel fogják a Csikyt választani idén ősztől. Remélhetőleg…

[Fotó: Bacsilla Sándor, Bortoș Júlia] 

Gyorshír a Mikes országos szakaszáról

Mikes_Kelemen_aradiakA Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán ma, péntek este kihirdették az eredményeket. Ahogy az a verseny helyszínén, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban kifüggesztett listákon olvasható, a héttagú aradi csapatból Kovács Henrietta XI. A osztályos tanuló (Csiky Gergely Főgimnázium) 9,60-as átlaggal III. helyezést ért el, Ilona Judit IX. A osztályos tanuló pedig (szintén a Csikyből) 9,20-as átlaggal dicséretben részesült. Gratulálunk nekik, ahogyan felkészítő tanáraiknak (Rudolf Ágnesnek, illetve Nyári Andreának) is! Bővebb beszámolóval is jelentkezünk hamarosan.

Quilling az V. A osztályban

Quilling_technika_sav

A quilling technika nem más mint színes papírcsíkok feltekerése és ragasztása. A motívumok, színek kombinálásával egy egyszerű dobozból, képkeretből művészien szép tárgy varázsolható. De készíthetünk képeslapot, karácsonyfadíszt, díszíthetünk kifújt tojást stb.

Úgy tűnik, hogy ez a technika még Egyiptomból származik, csak akkor még nem papírcsíkokat tekergettek, hanem papiruszt. A reneszánsz időszakában francia és olasz apácák, szerzetesek a könyvek díszítésére alkalmazták ezt a technikát. A XVIII. századi Európában a papírcsíktechnika mint hobby terjedt el a hölgyek között. Idővel ez a módszer számos változáson ment keresztül, ami a felhasznált anyag típusát, a motívumokat, színeket illeti. De a cél ugyanaz maradt: egy egyszerű tárgyat szebbé, látványosabbá varázsolni.

A felhasznált anyagok nagyon egyszerűek: színes papírcsíkok, quillingtű, ragasztó és persze a fantáziánk. Innen tovább beszéljenek a képek. (Amiken, többek között, az V. A osztály alkotásai láthatók: virágok, karácsonyi csillag és koszorú, képeslapok, márciuskák, mécsestartó, poháralátét, illetve tálkák.) 

Néptáncelőadást-pótló-pótló tevékenység

Csutortoki_fonas (2)A néptánckedvelő diákok szomorúan fogadták a hírt, hogy a nagyváradiak csütörtöki néptáncelőadása érdeklődés hiányában elmaradt. A X. C és a XI. C osztály 10 órától filmvetítéssel pótolta volna a bemutatót, de végül az is mellékvágányra terelődött, helyette a Maturandus bálra készítettek díszítőelemeket. A profi fonók már becsukott szemmel dolgozták a szalagokat, de a kezdők is hamar belejöttek a munkába. Mindenki készített legalább három szalagot, még ha kevésbé is élvezték azt, mint egy néptáncelőadást. 🙂

[Fotó: Bortoș Júlia] 

A magyar költészet napján

Kolteszet_napja

Babits Mihály
Messze, messze

Spanyolhon. Tarka hímü rét.
Tört árnyat nyujt a minarét.
Bús donna barna balkonon
mereng a bíbor alkonyon.

Olaszhon. Göndör fellegek,
Sötét ég lanyhul fülleteg.
Szökőkut víze fölbuzog.
Tört márvány, fáradt mirtuszok.

Göröghon. Szirtek, régi rom,
ködöt pipáló bús orom.
A lég sürű, a föld kopár.
Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár.

Svájc. Zerge, bércek, szédület.
Sikló. Major felhők felett.
Sötétzöld völgyek, jégmező:
harapni friss a levegő.

Némethon. Város, régi ház:
emeletes tető, faváz.
Cégérek, kancsók, ó kutak,
hizott polgárok, szűk utak

Frankhon. Vidám, könnyelmü nép.
Mennyi kirakat, mennyi kép!
Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:
masina, csengő, kürt, harang.

Angolhon. Hidak és ködök.
Sok kormos kémény füstölög.
Kastélyok, parkok, labdatér,
mért legelőkön nyáj kövér.

Svédhon. Csipkézve hull a fjord.
sötétkék vízbe durva folt.
Nagy fák és kristálytengerek,
nagyarcu szőke emberek.

Ó mennyi város, mennyi nép,
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
hogy mind nem láthatom soha!

(1908)

És ugyanez képpel, zenével, Jordán Tamás előadásában:

Eközben a szakik… (Szerda) – Amerikai história X.

Szaki_szerda_sav

Hogy mit fed ez a cím? Annak a filmnek a címét, amit az Iskola másként hét szerdai napján (április 9.) folyamán nézett meg a X. SAM osztály az osztályfőnöke társaságában. A film tartalmáról nem mesélek, mégpedig azért, hogy felkeltsem az érdeklődésedet, kedves olvasó. Legyen elég csak annyi, hogy sokat tanulhat belőle az ember arról, hova is vezethet a rasszizmus és az antiszemitizmus. A film végi beszélgetésre (örömmel jelentem) pont megérkezett a forró pizza, ami nagyon jól esett ezen az esős és hideg napon. 

Filmelőzetes: