Ha Eötvös Loránd nevére keresünk rá interneten, könyvekben, folyóiratokban, zavarba ejtően hosszú leírásokkal találkozunk: Eötvös Loránd, a fizikus, a fizika fejedelme (A. Einstein mondta róla), akit háromszor is Nobel-díjra jelöltek, a rendszeres kísérleti és elméleti fizikai kutatások első magyarországi nagy művelője, a terepi geofizikai kutatás atyja, a feltaláló (főként a később róla elnevezett Eötvös-inga feltalálója), a tudós-tanár, az akadémikus (akadémiai elnök is volt 1889–1905 között), a politikus (Magyarország kultuszminisztere volt 1894–1895 között), a hegymászó (hegycsúcsot is neveztek el róla az olaszországi Dolomitokban), a szenvedélyes fotográfus… és a sor még biztosan folytatható.
Életútja, természettudományos munkássága megkerülhetetlen és meghatározó nemzetközi szinten is. Nem véletlen, hogy születésének 175. évfordulója alkalmából idén báró Eötvös Loránd-emlékévet hirdetett a Magyar Tudományos Akadémia. A résztvevő szervezetek, intézmények közé kerülhetett a Csiky Gergely Főgimnázium is, ahol szeptember 20-án, szerdán a budapesti központi ünnepséggel egyidőben itt, Aradon is Eötvös Lorándra emlékezhettünk és a hozzá kapcsolódó, elsősorban a gravitációt érintő fizikai kutatásokról hallhattunk.
A Csiky Gergely Főgimnázium bejáratánál 2010-ben elhelyezett Eötvös-emléktábla megkoszorúzása után délben a díszteremben, iskolánk diákjai és pedagógusai jelenlétében folytatódott a rangos rendezvény. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének köszöntőjét tekintettük meg videófelvételről, majd Ormos Pál, Széchenyi-díjas biofizikus, biotechnológus, a fizikai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont professzor emeritusa előadását hallgattuk meg Eötvös Loránd életéről és munkásságáról. Ebben szó esett az Aradhoz közeli Ménesen 1906-ban elvégzett geofizikai mérésekről is, amelyek révén Eötvös Loránd nemzetközi szinten is tudományos hírnévre tett szert.
Rövid szünet után Gergely Árpád László fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára és Fizika Doktori Iskolájának oktatója tartott gazdagon illusztrált előadást a XXI. század eddigi legizgalmasabb kozmológiai felfedezéséről, a gravitációs hullámokról. A Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanáraként Gergely Árpád László is tagja volt annak a LIGO Tudományos Együttműködésnek, amely 2015 szeptemberében mérési eredményekkel bizonyította a gravitációs hullámok létezését.
Az előadások után a jelenlévő diákok kérdezhettek (és kérdeztek is) vendégeinktől az elhangzottakkal kapcsolatban, majd Pályi András, az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a rendezvény résztvevőit.
Délután, ugyancsak iskolánk dísztermében az érdeklődő aradiak is meghallgathatták Ormos Pál és Gergely Árpád László előadását. Ezen az alkalmon, sajnos, elszomorítóan kevesen voltak jelen.
Az ebédszünet idején szegedi vendégeink – akik között Zimányi László, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád-Csanád megyei csoportjának elnöke, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetének igazgatója és Krizbai István, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója is jelen volt – Kranowszky Nagy Andrea, az Alma Mater Alapítvány elnöke és Spier Tünde, a Csiky Gergely Főgimnázium igazgatója kíséretében a Megbékélés terére is kilátogattak, a Szabadság-szobornál közös fotót készítettek.
[Fotó: Ilona János, Kulcsár Jóel, Spier Tünde]