Az Iskola másként hét első napján a reálosok, azaz a X. A osztály a kémia laborban tevékenykedett, vagyis felállította a boszorkánykonyhát. 🙂 Hadnagy Éva kémiatanárnő vezetésével kísérleteket végeztünk, a toluol és a naftalin tulajdonságait vizsgáltuk. A jó hír (vagy rossz? 🙂 ) az, hogy az iskolát nem sikerült felrobbantani, tehát holnap is van hova menni.
Megkezdődött az Iskola másként hete, és már az első napon különleges programok várták a csikys kisdiákokat. A tornaterem közepén egy méretes sátor fogadta a megilletődött ötödikeseket, de az igazi meglepetés csak ezután következett, amikor belépve a sátorba, egy miniatűr planetáriumban találták magukat. Legtöbbjük számára teljesen új volt az élmény, hisz sohasem jártak még igazi planetáriumban, ezért nagy izgalommal várták, hogy mi fog következni.
Az elsötétített sátorban ránk borult a csillagos égbolt, és örömmel fedeztünk fel néhány ismerős csillagképet, a Nagy és a Kis Göncölt, a Kassziopeiát és természetesen az elmaradhatatlan Sarkcsillagot. Ezt követően a Naprendszerben tettünk egy röpke utazást fénysebességgel, meglátogattuk közeli és távolabbi bolygótestvéreinket, óvatosan elkerülve az ütközést néhány kósza aszteroidával. Az egy óra túl gyorsan elszállt, és vissza kellett térni a Földre, bár szívesen utaztunk volna tovább távoli galaxisok és titokzatos fekete lyukak felé.
A sarki fény a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék, elsősorban protonok és elektronok által keltett időleges fényjelenség. ITT rövid mozgóképeket láthattok a Földön látható (szerintem) legszebb, legszínesebb fényjelenségről.
Mutatok még egy 2014-es videót is, amelyet Randy Halverson készített timelapse módszerrel. (Tudjátok, a timelapse az, amikor precízen beállított helyről, gondosan megtervezett szögből sokezer fotót készít valaki az általa érdekesnek tartott városról, parkról, bármiről, majd a fotókat nem kis munkával kisfilmmé állítja össze, és egy jól kiválasztott kísérő zenével látja el.) Az éjszakai égbolt önmagában is elég varázslatos, pláne, ha a gyönyörűséges északi fény is társul a csodához! Gyönyörködjetek hát benne! 😉
Carl Sagan amerikai csillagász Kozmosz című világhírű ismeretterjesztő sorozatát néztük a televízióban hétről hétre az 1980-as évek végén. Sagan lenyűgöző képekkel, szuggesztív magyarázatokkal és (nem utolsósorban) Vangelis varázslatos zenéjével kalauzolta a nézőt az Univerzum közelebbi és távolabbi pontjaira, bemutatva mindazt, amit a világegyetem és az élet keletkezéséről, fejlődéséről, a földön kívüli civilizációk létezésének esélyeiről a tudomány mondani tudott a huszadik század végén. Később az ő regénye alapján készült a Kapcsolat (Contact) című nagy sikerű amerikai film is, amelynek 1997-es bemutatását azonban már nem élhette meg, hosszú és gyötrelmes betegség végén, 62 évesen halt meg.
Most, több mint három évtizeddel később a Fox Broadcasting Company és a National Geographic Channel, részben az egykori alkotók közreműködésével, elkészítette a sorozat folytatását, amelynek címe Kozmosz: utazás térben és időben (Cosmos: A Spacetime Odyssey). Az új sorozat 13 részt tartalmaz, műsorvezetője (narrátora) dr. Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Carl Sagan egykori tanítványa, és jelentőségére utal az is, hogy személyesen Barack Obama amerikai elnök küldött biztató üzenetet a leendő nézőknek. A minden bizonnyal rendkívül látványos Kozmosz első részét március 16-án (azaz ma), vasárnap tekinthetjük meg a National Geographic (NatGeo) tévécsatornán, román idő szerint este 9 órától. Ha lehet, ne hagyjátok ki!
Többet a sorozatról ITT olvashatunk, alább pedig a film előzetesét nézhetjük meg. (Az elején Carl Sagan hangját halljuk, a régi sorozat bevezetőjéből.) Motivációként pedig egy elnöki mottó: „Nyisd ki a szemed, nyisd meg a fantáziád, s a következő nagy felfedezés a tied lehet!” (Barack Obama)
Betöltés ...Beállt az elkényelmesedés. Az ember sokféle módon próbálja megkönnyíteni, kényelmesebbé tenni életét, de íme, ez a csodás teremtmény már arra is lusta, hogy bekösse a cipőfűzőjét.
Aki látta a Vissza a jövőbe című filmtrilógia második részét, az biztos emlékszik arra a futurisztikus cipőre, amelyet a főszereplő felvesz, az pedig befűzi önmagát. Nos, a Nike kifejlesztette ezt a cipőt és jövőre valószínűleg a boltokban is kaphatóak lesznek már ezek a méregdrága lábbelik. Részletesebben róluk: ITT.
Azt hiszem, egy súlyos mulasztást kell most bepótolnom. Mégpedig azt, hogy sportokról még nem írtam! Igaz, inkább elméleti ember vagyok, de az a sport, ami nekem mindig is tetszett és amit szívesen kipróbálnék, az a skateboard illetve a longboard. Nem érdekel, ha huligánnak néznek!
Na, vágjunk bele! Szóval Keyle Doerksen feltalálta az elektromos skateboardot, amihez, mint az a lenti videón látszik, egy jó nagy kerékre van szüksége, és, le merem fogadni, nagy mennyiségű áramra. Az elektromos skateboard úgymond a „jövő technológiáján” alapszik. A reklámvideóban látható is egy részlet a Vissza a jövőbe című filmből, amelyben a főszereplő egy repülő skateboarddal hasít…ja a levegőt. Gentry Underwood ezt a tervet segített megvalósítani és így jött létre a fantasztikus találmány! Woohou!!!
El sem tudom mondani, mennyire örülök, hogy ennyire törődnek ezzel a sporttal. De ha ráér valaki, mondja már el nekem, hogyan ugrat egy skateboardos ezzel a járművel…
Szerintem nincs olyan ember a földön (na jó, talán mégis van néhány), aki nem látta volna a James Cameron által rendezett Titanic című filmet, amely egy megtörtént hajóbaleset szomorú történetét mutatja be.
Azoknak, akik nem tudják: a Titanic óceánjárót a Harland and Wolff hajógyárban építették, az észak-írországi Belfastban. Első útján (melynek célja az angliai Southamptonon, a franciaországi Cherbourgon és az írországi Queenstownon át az egyesült államokbeli New York City volt), 1912. április 14-én, vasárnap éjjel 23:40-kor a hajó jéghegynek ütközött, és 2:20-kor, az ütközés után alig több mint két és fél órával kettétört, majd elsüllyedt. A legtöbb áldozat (688 fő) a legénység soraiból került ki; többek között Edward John Smith kapitány, Henry T. Wilde legfőbb tiszt, William Murdoch első tiszt, James Moody hatodik tiszt, Jack Philips rádiós, illetve a két hajóorvos, dr. O’Loughlin és helyettese, dr. John Edward Simpson sem élte túl a balesetet. A hajón dolgozó, illetve utazó 1690 férfi közül csak 338-an menekültek meg. Összesen 2224 ember indult el 1912. április 10-én azzal a reménnyel, hogy a hajó nemsokára New York-ban fog partot érni… viszont csak 710 embernek valósulhatott meg ez a remény.
Ma már elég jól ismerjük annak okát, hogy miért és hogyan ment végbe ez a tragédia. Az évek során a „Titanic-filmek” mellett sok-sok látványos dokumentumfilm is készült ebben a témában. Az alábbi is egy ilyen, amelyből megismerhetjük az óceánjáró és építőinek történetét. A címe: Titanic: Birth of a Legend (Titanic: Egy legenda születése). 2005-ben készítette William Lyons, mi pedig magyar szinkronnal tekinthetjük meg.
Betöltés ...
Na jó, mielőtt megijednétek, elárulom, nem, nem marslakóra bukkantak, hanem csak (némi) vízre a Marson. De mivel víz nélkül nincs élet (én legalábbis így tanultam), azon gondolkoztam, hogy ha víz van, akkor élet is van a Marson? És most mondhatjátok, hogy nem járok rendszeresen vallásórára (csak jelzem, járok!), hogy ilyet mondok, de szerintem nem csak az ember olyan okos az Univerzumban, több száz csillagrendszer közül nem csak a Föld olyan szép kék, hogy tényleg kizárólag itt lehessen élet. Persze, nem vagyok én tudós, ez csak a személyes véleményem, de amikor egy-egy felfedezésről olvasok, mindig elkalandozok kicsit a témában. De tudjátok mit? Törjétek ti is rajta egy kicsit a buksitokat, alkossátok meg a saját véleményeteket!
Cikk a témáról: http://hir.ma/tudomany/nasa-kozlemeny-van-viz-a-marson