Entrópia, Kolozsvár, tábornapló

Entropia_2014_savIdén hatodik alkalommal rendezték meg Kolozsváron az Entrópia nevű nyári tábort kémikusoknak. A táborban huszonnégy X–XII. osztályos tanuló vett részt Erdélyből és a szórványvidék különböző középiskoláiból. Aradról, a Csiky Gergely Főgimnázium X. A osztályából hárman (Csiki Gergely, Drăgan Patrik és Zaharie-Gulyás Ábel) tölthettünk egy felejthetetlen, élményekkel teli hetet a kémiát kedvelő társainkkal, valamint a nagyon belevaló szervezőkkel, egyetemi hallgatókkal.

Hétfő, 2014 július 14.
Hétfőn reggel a korai vonattal érkeztünk meg Kolozsvárra, ahol a kémia egyetem előtt Saszet Kata szervező, a Kolozsvári Magyar Ifjú Kémikusok Szervezetének elnöke várt bennünket. Lepakoltuk a csomagokat, majd rögtön a megnyitóra siettünk, amit Dr. Majdik Kornélia dékánhelyettes tartott. A megnyitót követően kis szünet következett, majd Dr. Kékedy-Nagy László előadását hallgattuk meg a verespataki projekt kapcsán az aranyról, annak kibányászásáról, valamint felhasználásáról. Ezután csoportokra osztottak bennünket, tudatva velünk, hogy ki melyik laborban fog dolgozni a hét folyamán. Utána elfoglaltuk szobáinkat a 16-os bentlakásban, majd szabadprogram következett. Estefelé az egyetemistákkal és a tábor résztvevőivel közösen szórakoztunk és ismerkedtünk.

Kedd, 2014. júl. 15.
Kedd reggel az egyetemen reggeliztünk. Ezután csoportokba verődtünk és megismertük vezetőinket, majd a labormunkák vették kezdetüket. Mindhárman a fizikai kémia és anyagtudományi csoportba kerültünk, ennek vezetői Kovács Gábor és Székely István voltak. Először is bevezettek minket a témakör rejtelmeibe, hogy mit is takar a kémiának ez az ágazata. Miután megismerkedtünk a „fizkém” alapjaival, kísérletezgettünk, többek között volfrámsavval és jóddal. Munka után jöhetett az ebéd, melyet az Agapé nevű étteremben fogyasztottunk el. A délután folyamán meglátogattuk a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Interdiszciplináris Bio-Nano Tudományok Intézetét, ahol többek között nagyfelbontású elektronmikroszkópokat láthattunk. Ezután ismét szabad program következett, majd este közös szórakozás.

Szerda, 2014. júl. 16.
„Csak a gyengék alszanak!” szólt a tábor egyik jelszava, úgyhogy reggel nehezen ébredtünk, de sikerült!!! Reggelit ismét az egyetemen kaptunk, majd következhettek a labormunkálatok. Spektrofotométerrel mértük a különböző anyagok fényelnyelését és fényvisszaverési szintjét, majd más érdekes kísérleteket mutattak be nekünk az egyetemisták. Többek között elefántfogkrémet és vulkánt állítottak elő, de a titán-dioxid alapú aerogél készítése sem maradhatott ki a munkálatok közül. A négyórás labor után ebédeltünk, majd ellátogattunk az Állattani Múzeumba, ahol élvezettel figyeltük a kígyók, pókok, halak, papagájok, békák, gyíkok délutáni rutinját. A délutáni pihenés után ismét következett az esti szórakozás a Junkyard-ban, majd a Bucihonban.

Csütörtök, 2014. júl. 17.
Reggeli után meglátogattuk az Analitikai Műszerek Kutatóintézetét, ahol a laborokban leggyakrabban használt műszereket és gépeket láthattuk. Ebéd után visszatértünk az egyetemre, ahol a laborban ismerkedtünk a hélium és a folyékony nitrogén felhasználásával. Este egy közös buli keretén belül Kata születésnapját is megünnepelte a csapat.

Péntek, 2014. júl. 18.
A reggeli után „forgólabor” következett, ahol megtekinthettük a többi laborban (bio-, szerves-, technológiai- és fémorganikus kémia) zajló munkálatokat is. Itt az előadásokat tartó tanárok nekünk is hasonló kísérleteket mutattak be, mint azoknak, akik az előző napok során hosszabb ideig náluk voltak. A „végtelen kísérletsorozat” után ebédeltünk. Ezután egy hosszú séta után meglátogattuk a Botanikus Kertet, ahol végigcsodáltuk az érdekesebbnél érdekesebb növényeket. Ezt követően ismét szabad program és pihenés következett. Naplementekor ellátogattunk a Fellegvárba, ahol élveztük a friss levegőt és csodáltuk az egyedi kilátást.

Szombat, 2014. júl. 19.
Szombat reggel üres pocakkal indultunk a Bükkbe, a tervezett bográcsozás helyszínére. A nap nagy részét ott töltöttük, először fát gyűjtöttünk igazi férfiként, míg a lányok zöldségeket hámoztak szorgalmasan. Később az egyetemisták hozták a bográcsot és a többi létfontosságú kelléket, „vegyületet”. 1 óra körül megkezdődött a bogrács készítése, közben focival, métával s a meleg időre való tekintettel egymás locsolásával ütöttük el az időt. A bográcsos 6 óra fele főtt meg, fél óra alatt elpusztította csapatunk. Utána újabb játék következett, melyet az eső félbeszakított. Ezután ki kocsival, ki gyalog visszament a városba. Egy rövid pihenő után este a Bucihonban mélyítettük tovább kapcsolatainkat, majd szomorúan búcsúzkodtunk.

Köszönjük a szervezőknek – Saszet Katának, Hampel Boglárkának, Székely Istvánnak, Székely Raymondnak, Mihálydeákpál Zsoltnak, Kedves Zsoltnak, Kovács Gábornak –, valamint a többieknek is, akik emlékezetessé tették nekünk a Kolozsváron eltöltött hetet! 

Nézzünk szét a Földön!

A minap egy érdekes cikkbe futottam bele az interneten. Egy olyan cikkbe, ami természeti jelenségeket boncolgat, többek között a villámokat, a tűzörvényeket és a tengerbeli mozgó jégcsapokat. Vegyük sorra őket:

A tengeri jégcsap akkor jön létre, amikor a vízben egy bizonyos helyen magasabb a sótartalom, a hőmérséklet pedig alacsonyabb, mint a környezete. A kialakult jégcsap gyors növekedésnek indul és mindent megfagyaszt maga körül, még az apró élőlényeket is.

A fehér szivárvány gyakorlatilag ugyanúgy képződik, mint a szokványos szivárvány, csak a kialakulásához kevesebb víz szükséges és a színe fehér.

A Catatumbo-villámlással kizárólag Venezuelában találkozhatunk a Catatumbo-folyó torkolatánál. Mivel villámláskor ózon termelődik, az ottaniakat tartják a világ legnagyobb „ózon-generátorának”. A villámlás az év 160 napján, akár 10 órán keresztül is látható.

A Hold-szivárvány akkor keletkezik, amikor a Viktória vízesésnél a Nap lenyugszik és felkel a Hold. Ez a szivárvány halványabb, mint a Nap által létrehozott szivárvány, ezért különlegességnek számít.

Piszkos vihar az, amikor egy vulkáni kráterben vihar keletkezik és villámlani kezd.

Lefolyócső a tengeren az, amikor az esőfelhőt és a vízfelszínt egy intenzív örvény köti össze. Hasonlít a tornádóra, de korántsem olyan veszélyes.

A tűzörvény, más néven ördögörvény vagy tűztornádó akkor keletkezik, amikor intenzív hő- és szélviszonyok találkoznak, többnyire erdőtüzekkor. Nagyon veszélyesek… ne menjetek közel hozzá.

Mindezekről ITT képeket és videókat is találtok. ITT pedig csak képeket találtok ezekről a jelenségekről (le fog esni az állatok 😀 ).

Bónuszként még egy jelenség: a szuperhold. Ez nem is olyan ritka, átlagosan minden 14. hónapban előfordul. A legtöbbször azonban nem lehet észrevenni, mert a méretét nem lehet mihez viszonyítani az égbolton, a fényességét pedig gyakran pára, por és felhők csökkenti. Ha a Hold a látóhatár közelében jár, az épületekhez, fákhoz viszonyítva jóval nagyobb méretűnek tűnik, mint magasan az égen. Augusztus 10-én és szeptember 9-én lesz megfigyelhető a szuperhold, és hogy egy kis kedvet kapjatok, itt a július 12-i szuperholdról pár kép. http://planeta.blog.hu/2014/07/15/a_hetvegi_szuperhold_kepekben#

Entrópia!

chemistry-animationA Kolozsvári Magyar Ifjú Kémikusok Szervezete idén második alkalommal szervezi meg Kolozsváron, 2014. július 14. és 20. között az Entrópia kémia nyári táborát középiskolásoknak, X-XII-es diákok számára.

A pályázat célja, hogy a diákok:
a) a tudomány terén gazdagodjanak friss tapasztalatokkal;
b) ismerkedjenek a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kémia és Vegyészmérnöki Karával;
c) ismerkedjenek Kolozsvárral;
d) ismerkedjenek az egyetemista élettel és a jövendőbeli egyetemista társakkal.

A diákokat bentlakásban szállásolják el, a részvételi díj a szállást, napi két étkezést (reggeli, ebéd) és a programokon való részvételt fedi. Az utazást Kolozsvárra mindenki saját maga kell hogy megoldja!!! A labormunkákat az egyetem tanárai és doktoranduszai fogják tartani érdekes és érthető formában. Nem fog lemaradni a városnézés, múzeumlátogatás, illetve a vegyiparral való ismerkedés sem.

Mi a teendő, ha valaki jelentkezni akar?
1. Kitölti a jelentkezési lapot, ITT.
2. Elküldi email-ben a szülői beleegyezés szkennelt változatát. Ennek típusnyomtatványát INNEN lehet letölteni, vagy egyenesen kinyomtatni.
3. Kér a háziorvosától egy igazolást az egészségügyi állapotáról, majd azt magával hozza a táborba.

Jelentkezési határidő: 2014. július 8., kedd, 23:59.

Részvételi díj: 70 RON.

További részletekért kattintsunk IDE!

A szervezők minden X–XII. osztályos, kémiát szerető diákot sok szeretettel várnak!

Fel, csillagászat szerelmesei!

meteorrajMájus 24-ére nagy meteorzápor várható. A Föld keresztülhalad egy olyan törmelékfelhőn, amelynek anyaga egy üstökösből hullott ki, valamikor az 1800-as években. Mivel ezt a periodikus, ötévente napközelbe kerülő üstököst csak 2004-ben fedezték fel, senki nem tudja, hogy több mint száz éve mennyire volt aktív, azaz mennyi anyag hullott ki belőle. Ha sok, akkor számos kisebb-nagyobb kőzetszemcse fog elégni a Föld légkörében. Ebben az esetben egy új meteorrajt köszönthetünk. A legjobb észlelési időszak május 24-e (szombat) reggel, magyar idő szerint 7 és 9 óra között less, de érdemes 23-án éjjel is leskelődni. Észak felé, a Sarkcsillag irányába kell majd nézni, a várakozások szerint ott lesz az a pont, ahonnan a meteorok látszólag érkeznek.

Addig is reménykedjünk a jó időben. A részletekért KATTINTS IDE!

Csernobil, járjuk körül!

Csernobil1Csernobil, 1986. április 26… Az ukrajnai atomerőműben 28 évvel ezelőtt történt robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófája volt. A környéken sok hely még mindig sugárfertőzött, emiatt oda tilos egyedül belépni. Sok terület még ma is lakatlan, ráadásul a reaktorrobbanásnak kései következményei is vannak.

Egy amerikai kutatócsoport megállapította, hogy a Csernobil környéki elhalt fák és növények alig bomlanak le. A majdnem három évtized alatt felhalmozódott, épségben maradt erdei avar mennyisége azért aggasztó, mert katasztrofális méretű erdőtűz keletkezhet belőle, amelynek füstje a sugárszennyezést terjesztheti. Ha erdőtűz ütne ki, 28 év lebomlatlan avarja ideális táplálékul szolgálna neki. A füst messzire szállítaná a balesetből származó szennyező anyagokat.

Magam sem tudom megszámolni, hogy a történtekről hány dokumentumfilmet láttam, de hadd dobjunk be még egyet a közösbe.

Akit érdekel a téma, annak egy akkor-és-most videót is ajánlok, és néhány betiltott kép gyűjteményét. Let’s check it out!

Évforduló: 40 éves a Rubik-kocka

Rubik_kockaRubik Ernő találmányát senkinek nem kell bemutatni. Szinte minden otthonban található (legalább) egy Rubik-kocka, nincs olyan majális vagy falunap, ahol ne látnám hogy árulják. Nálam itthon is van egy, de szegényke porosodik, mert jó ha egyetlen oldalát ki tudom rakni. Nem értek hozzá, na!

A „bűvös kockát” eredetileg a térbeli mozgást szemlélető geometriai eszköznek szánta a feltaláló. 1974-ben először fából alkotta meg, de hamarosan rájött, hogy játéknak is alkalmas a találmánya. Rubik Ernőnek egyébként egy teljes hónapig tartott újra kiraknia az eredeti színeket saját találmányán. Kezdetben gumigyűrűkkel és mágnessel próbálta helyükön tartani a kis kockákat, ám végül rájött, hogy ezek mozgatását úgy tudja a legjobban megoldani, ha egy hatágú tengely köré építi őket. Ennek végei egy gömb pontjait képezik, amely csak a játék külső héját képező kockák felhelyezésével látszik külsőre kockának. A Rubik-kocka belsejében semmilyen drótot vagy zsineget nem használnak, a testet műanyag alkatrészek mechanikai szorítása tartja össze.

Bár ma már mindenki magyar sikertörténetként emlegeti, a játék története elég nehézkesen indult. Rubik 1975-ben szabadalmi védettséget kért, a gyártás azonban csak sok hónapos késéssel kezdődött meg. A boltokba kerülés első éveiben nem aratott sikert a vevők körében. Az áttörést az 1979-es nürnbergi játékkiállítás hozta meg, ahol a kocka díjat nyert, ráadásul egy erdélyi származású, így magyarul is jól beszélő brit játékgyáros, Tom Kremer közvetítésével egy amerikai játékgyártó céggel kötöttek megállapodást a gyártásról és a külföldi forgalmazásról. Mivel a magyar üzemek képtelenek voltak a külföldi piac igényeinek megfelelő mennyiséget gyártani, szinte azonnal megjelentek a Rubik-kocka hamisítványai. A feltaláló időközben több gyártó céggel is megállapodást kötött, de még mindig hamisítják a játékot.

A kockának ma már számos nehezített, illetve bizarr formájú változata is van. Bővebben minderről ITT olvashatunk.

Ha vannak hozzám hasonlóan suta Rubik-kockázók, akkor nézzék meg az alábbi két videón látható srácokat. Egyikük hat (egyre több darabos) kockát rak ki 6 perc alatt, a másik pedig hármat rak ki 1 perc alatt, víz alatt, EGY SZUSSZAL. Nekem leesett az állam… és azóta is lent van. 😀

Mikroszkópos felfedezések a IX. A-ban

Mikroszkop_biologia_sav

Biológiaórán Páll Mária tanárnő tudatta velünk, hogy mikroszkóppal fogunk dolgozni, aminek nagyon megörültünk, mert eddig nem sok alkalmunk volt rá, hogy használjuk.

Elsőnek a hagyma hártyáját vizsgáltuk, hogy hogyan reagál tiszta víz és sós víz hatására. Másodszorra egy orgonalevél-darabkát kellett vágjunk, úgy, hogy látszódjanak a sejtek. Ez egy kicsit nehezebben ment, de végül sikeresen megoldottuk és több tapasztalattal és tudással hagyhattuk el az órát.

[Fotó: Ilona János] 

Esély az életre

agy_3DEgyre többet hallunk az orvostudomány és a technika fejlődéséről, közös sikereiről. A számítógéppel vezérelt 3D-s (térbeli) nyomtatás segítségével ma már emberi szerveket, szívet, májat stb. tudnak modellezni az orvosok, s így jobban megismerik azok felépítését, esetleges hibáit, betegségeit.

IDE kattintva arról olvashatunk, hogy egy szívbeteg csecsemő életét éppen azzal mentették meg, hogy 3D-s modelt készítettek a szívéről, így a sebész pontosan tudta, hogy a műtét során mit kell majd tennie.

De ma már ott tartunk, hogy szükség esetén műkoponyát tudnak élő ember fejébe ültetni. Az alábbi cikkben említett 22 éves holland nő koponyája egy betegség miatt annyira megvastagodott, hogy súlyos agykárosodás miatt meghalt volna az életmentő műtét nélkül. A 3D-s nyomtatással előállított koponyaimplantátumot 23 órás műtét során ültették be, s azt nem is dobta ki a nő immunrendszere. A műtét óta már több mint egy hónap telt el (az utrechti University Medical Centre idegsebészei csak most hozták nyilvánosságra az esetet), a fiatal nő visszanyerte rendes látását, tünetmentes és már dolgozik. A cikket IDE kattintva olvashatjuk el.

Lehet, hogy elsőre kissé ijesztően hangzanak ezek a tények (nekem legalábbis úgy hangzottak), de ha ilyen módon életet mentenek, egy nap akár a miénket is, úgy kell felfognunk, mint lehetőséget az életre.