„Ha tavasz, akkor Szeged.” Lassan ez lehetne a mottónk, mivel több alkalom is adódik ilyenkor, hogy néhány ügyes matematikussal „átruccanjunk” Szegedre.
Pénteken, április 4-én a csikys diákok közül öten részt vettek a Bonifert Domonkos Matematikaversenyen, amelynek helyszíne a szegedi Arany János Általános Iskola volt. Ez egy négyfordulós levelezős verseny utolsó, döntő szakasza volt, amikor már a diák csak saját magára számíthat és 80 perc alatt kell hogy megoldja a néha nehéz, de annál érdekesebb feladatokat. A verseny az évek folyamán nemzetközivé nőtte ki magát, mivel nem csak magyarországi diákok, hanem erdélyi és kárpátaljai iskolák ügyes matematikusai is összemérik tudásukat. A verseny munkájának az eredményére még várni kell, körülbelül egy hónap múlva lesz az eredményhirdetés.
Annál magabiztosabban jöttünk haza hétfőn, április 7-én a Makkosházi Matematikaversenyről, szintén Szegedről. Azok a diákok, akik nagyon jól szerepeltek a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen, de nem jutottak el a kecskeméti döntőre, meghívást kaptak a Makkosházi versenyre. Négy diák helyett, sajnos, csak hárommal utaztunk (betegség miatt egyikük nem tudott jönni), de hazafelé nagyon büszkén hoztuk a hetedikes évfolyam vándorkupáját. Aki ezen a versenyen az évfolyamán a legjobban teljesít, egy évre megkapja a vándorkupát, amit aztán jövő ilyenkor, a saját nevével is feliratozva vissza kell vinnie. Kurunczi Viktória, 7. osztályos tanuló a legjobbnak bizonyult korosztályában, tehát egy évig őrizheti a kupát. Ezen a versenyen nem csak az számít, hogy megoldottad-e a feladatot, hanem az is hogy hogyan. Vikinek ez is a legjobban sikerült.
A versenyek alkalmával nyilván nem hagytuk ki a lehetőséget, hogy Szeged nevezetességeit is megnézzük.
