Harmadik alkalommal rendezte meg a temesvári Szórvány Alapítvány a Bánsági Kisfilmfesztivált (korábbi nevén: Bánsági Diákok Kisfilmfesztiválja) a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum és az aradi Csiky Gergely Főgimnázium diákjainak és tanárainak részvételével. Az ünnepélyes díjkiosztóra június 9-én, kedden került sor a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum dísztermében.
Tovább…
Norvégiában rejtett kamerával készítettek egy kisfilmet arról, hogy mit csinálnak az emberek, ha meglátnak egy gyermeket, amint a buszmegállóban ül, egyedül van és vacog. A kisfiú, Johannes egy olyan diákot játszik, aki iskolai tanárnőjét várja a buszmegállóban, nincs kabátja és nagyon fázik. A filmben látszik, hogy volt, aki a kesztyűjét, vagy a sálját adta neki, de a legtöbben a saját kabátjukat is levették és inkább ők maguk fáztak a gyermek helyett. A lényeg az, hogy egy idő után a közelében álló emberek mind megpróbáltak segíteni a fiúnak.
E kisfilm mintájára a magyarok is készítettek egy hasonló (bár jóval gyengébb, ügyetlenkébb) videót, amelyben egy kislány a főszereplő. IDE kattintva ezt is megnézhetitek.
Néha nem elég csak a nagyra, a szokatlanra várni. Ha nem vesszük észre a körülöttünk lévő apró dolgokat, akkor a nagy soha nem fog eljönni. Sokminden van a világon, amit nem becsülünk meg eléggé… talán azért, mert nem látjuk benne a szépet. Mindenben van valami szép. S jobban odafigyelünk, észrevehetjük azt.
Eső. Ugyan mi lehet szép abban, hogy beborul az ég, és úgy esik az eső, mintha dézsából öntenék? Az alábbi kisfilm főszereplője egy kislány, akit annyira elkápráztat az eső, hogy amikor csuromvizesen végre fedél alá akarják vinni, elkezd sírni. Ő valószínűleg először lát ilyesmit. Lehet, hogy mi is jobban örülnénk a körülöttünk lévő dolgoknak, ha gyermeki kíváncsisággal néznénk őket?
