Idén is sor került február 27-én, 18 órai kezdettel az iskolai farsangi bálra, és mint minden évben, most is a tizedikes osztályok szervezték azt. A téma Az Ezeregyéjszaka meséi, illetve a mesehősök voltak.
Beszélik, hogy keleten Sahriár, a bölcs és vitéz király feleséget keres magának, akin csillapíthatatlan haragját és bosszúvágyát akarja kiélni volt felesége hűtlensége miatt. Ám a környékről már szinte az összes leány elmenekült, csak a király szolgálójának idősebbik lánya vállakozik erre a halálbiztos tisztségre. A X. B osztályos lányok hastáncukkal jelképezték az eddig elmúlásra ítélt feleségeket. Sehrezád vagy a király felesége lesz, és ezzel megmenti a többi lányt a haláltól, vagy ő is velük együtt hal meg. Leülnek tehát a palotába, és Sehrezád ezeregy éjszakán keresztül mesél a királynak.
Az első mese a IX. C osztály által alőadott Nagymama kuckója volt, melyben különböző mesehősök Piroska nagymamájánál gyűltek össze, s egy humoros jelenet után végül hatalmas bulit csaptak, kirúgtak a hámból. Vígan mulatozott együtt Piroska, Popeye, Csizmás kandúr és a Karib-tenger kalóza. Ezután a IX. A osztályos Birta Andrea táncos-énekes produkciójával Mézga Kriszta szerepében egy népszerű magyar rajzfilmsorozatot, a Mézga családot elevenítette fel. Kalózmese következett, a XI. C osztály előadásában. A Bolygó Hollandi és Fekete Gyöngy hajók kalózai a kifogott sellőn vitatkoztak, mígnem egy szerencsés harmadik horgászé lett a hableány. A produkciót különlegessé tették a táncos párbajok a két kalózflotta között, illetve a humoros elemek, melyek talán görbe tükröt tartanak a mai tinédzsereknek. Az ezeregyedik éjszaka meséje a kollégiumi diákoké volt, akik Frédi és Béni idejébe repítettek minket a Kőkorszaki intri, ahol kő kövön nem marad című produkciójukkal. A rajzfilmbeli járgánnyal vonult be a két család a színtérre, s hétköznapjaikat mutatták be néhány perc erejéig.
Sahriár király nagyon boldog és elégedett volt Sehrezád meséivel, ezért megkegyelmezett neki, és minden jelenlévő a vendége volt egy farsangi fánkra. A kerettörténetet a X. A és C osztályos lányok keleti stílusú tánccal zárták, annak örömére, hogy Sehrezád boldoggá tette a királyt és elfeledtette vele mérhetetlen dühét.
Ám a produkciók értékelése sem maradt ki a zsűri részéről, amelynek tagjai voltak Hadnagy Éva igazgatónő, Hevesi Éva földrajztanárnő, Sipos Gabriella pszichológia-, filozófia- és logikatanárnő, Hasas Paul turizmustanár és Khell Levente tanító. Díjazás előtt azonban hirtelen betoppant a sziporkázó kedvű Ali sejk, aki a Távol–Keletről érkezett azért, hogy az iskolát sok-sok arannyal és gazdagsággal segítse. A közönség előtt leterítette perzsaszőnyegét és térdre borulva imádkozott Allahhoz, hogy az aranyat adjon az iskolának. Ali sejknek szüksége volt segítségre, mert az ő szavát nem hallgatta meg Allah, ezért a vállalkozó kedvű közönségből néhányan csatlakoztak is az imához. Ámde „Allah nem adni aranyat, csak ennyi sok szamarat…” mellé. Ezután Hasas Paul tanár úr eredményt hirdetett: az I. díjas produkció a XI. C osztály kalózmeséje lett (nyereményük egy nagy torta volt), II. helyezést értek el a kollégiumi diákok a kőkorszaki produkciójukkal, a III. helyet a Nagymama kuckója érdemelte ki (IX. C), dícséretben részesült Birta Andrea (IX. A). Az Örökségünk Őrei – Régi aradi színház csoport tagjai egy különdíjat is átadtak Sipos Walternek (IX. A), akit a különleges jelmeze miatt díjaztak, sőt szintén ő egy színházbérlettel gazdagodott. A Legjobb jelmez cím I. díjasa Musune Edina Klaudia (IX. A) lett Hófehérke öltözetével, a II. díjas Tóthpál Béla (X. A) Luciferként, a III. díjat pedig Demeter Márk Cristopher (XI. A) kapta Joker jelmezéért. A tombolahúzáson táskáktól kezdve, íróasztallámpán át, ékszereket és parfümöket lehetett nyerni. Végül a közönségdíjazottra is összegyűltek a szavazatok, amit a kollégiumi diákok nyertek. Majd a farsangi bál bulival folytatódott éjfélig, ahonnan minden mesehős (remélhetőleg) aludni tért.
[Fotó: Bacsilla Sándor, Bortoș Júlia, Csomós Roland]