„Régi harcok, régi, kopott könyvek,
Derű, mosoly, néha fájó könnyek.
Múlik minden, rohannak az évek,
Búcsút mondunk, múló diákévek.”
(Ernest Hemingway)
Ilyen és ehhez hasonló idézetek voltak olvashatóak azokon a kicsengetőlapokon, melyeket a tizenkettedikesek adtak utolsó emlékül diáktársaiknak, tanáraiknak ballagásuk alkalmából. Május 30-án öt végzős osztály ballagott el a szeretett alma materből, ahová ezentúl csak vendégekként (vagy tanárként) térnek vissza már.
Az idő borongós volt, fújt a szél, a napot alig lehetett látni, de a madarak ugyanolyan lelkesedéssel vitték a hírt, hogy a Csiky Gergely Főgimnázium 84 végzős diákja elballag, és hamarosan az élet rögös útjára lép. 9 órakor megszólalt a jól ismert csengő, mellyel véget ért a tizenkettedikesek utolsó (osztályfőnöki) órája. Összegyűltek az épület folyosóján, együtt járták be a titkárságot, az igazgatói irodát és a tanárit, majd az udvarra igyekeztek, ahol a sok meghatott szülő, ismerős várta őket. A kapun kiérve a jól ismert Ballag már a vén diák-ot és a Gaudeamus igitur-t énekelték.
Az ünnepi beszédek sorát Hadnagy Éva igazgató asszony kezdte, aki először a ballagókhoz szólt, eszükbe juttatva az elmúlt évek emlékeit és az együttműködést. De az iskola nem csak emlékeket és tárgyi tudást adott, hanem olyan képességekkel ruházta fel a diákokat, melyekkel könnyebben érvényesülhetnek, és kiállhatnak igazukért az életben. Majd a szülőkhöz fordult, megköszönve azt, hogy a nehézségek árán is mindvégig kiálltak gyermekeik mellett, remélve jövőbeli sikereiket. Hadnagy Éva igazgató beszéde a 2014-es ballagáson
A szót Király András államtitkár vette át, aki a ballagást a Rubiconon való átkeléshez hasonlította, mely után valami új és visszafordíthatatlan következik, amihez az iskola készítette fel az átlépőket. Részlet Király András beszédébõl a 2014-es ballagáson Bognár Levente alpolgármester arról beszélt, hogy az iskola már 90 éve olyan értékrenddel és tartással gazdagítja az itt végzőket, melyek segítségével magabiztosan léphetnek saját lábukra. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő helyettes azt kívánta, hogy a ballagó diákok töltsék minél jobban életük idejét, hogy az méltó legyen hozzájuk, tanáraikhoz, szüleikhez. Ehhez dolgozni kell, és becsületesnek lenni, tanulva a hibákból. Részlet Pellegrini Miklós beszédébõl a 2014-es ballagáson Az ünnepet megtisztelte jelenlétével Matekovits Mihály, az RMPSZ Arad megyei elnöke, Bege Magdolna, a Nyugati Jelen igazgatója és Lipták Julianna, az iskola szülői bizottságának elnöke.
Elérkezett a búcsúbeszédek ideje is. Az osztályfőnökök nevében Lehoczky Attila történelemtanár meghatottan búcsúzott, az életre szóló osztályfőnök–diák kapcsolatról beszélt, és arról, hogy az osztályfőnök a dorgálások ellenére mindig is szereti és félti diákjait, még ha az nem is mindig látszik. Részlet Lehoczky Attila búcsúztató beszédébõl a 2014-es ballagáson A tizenegyedikesek nevében Kovács Henrietta XI. A osztályos tanuló köszönt el, aki a továbblépés elkerülhetetlenségéről beszélt, és jó felkészülést kívánt az érettségihez. Kovács Henrietta búcsúztató beszéde a 2014-es ballagáson Pálfi Kinga (XI. C) Kiss Kálmán Szonett ballagóknak című költeményét tolmácsolta, majd a ballagók nevében Higyed Arnold XII. A osztályos diák búcsúzott. Elcsukló hangon és összeszorult szívvel beszélt az elválás nehézségéről, de elmondta, hogy az elmúlt évek örök emlékek maradnak, örökké megmarad a kapcsolat az intézmény és a diákok között. „Évek óta nézem végig a ballagásokat, itt az iskolában, és soha nem értettem. Most, ahogy itt állok, s olvasom beszédem, szívem összeszorul. És már értem, értem a búcsú fájdalmát. Örök hálával búcsúzunk tisztelt tanárainktól, akik embert faragtak belőlünk és egymástól, szeretett barátainktól.” Higyed Arnold búcsúbeszéde a 2014-es ballagáson Következett a jelképes kulcsátadás és a szalag feltűzése az iskola zászlajára, amellyel egyben a szervezői feladatok (nem jelképes) átadását is jelentette a következő évfolyam számára. Az ünnepség díjátadással folytatódott, melyben megismertük a tanév legeredményesebb tanulóit. Őket egy külön bejegyzésben soroljuk fel, ITT.
A ballagás zárómozzanata következett, melyben a XII. D és E osztály énekelte el Hooligans-től a Küzdj az álmodért című dalt, majd a XII. A, B és C osztályok közösen Demjén Ferenc Felnőtt gyermekek című dalát. (Amely, Rudolf Ágnes tanárnőnek hála, lassan kultikus búcsúdallá válik iskolánkban.)
Blénesi Róbert atya megáldotta a jelenlévőket, majd következett a Himnusz.Virágosztással és ajándékozással ért véget az idei ballagás, melyre végül a nap is kisütött. Legyen sok szerencséje és sikere az immár felnőtté vált 84 diáknak!
„A szárny megnőtt
üresen áll a fészek.
Csak álom volt a szép diákvilág.
S mint a fecske az alkonyati szélben
Ma szárnyat bont egy sereg diák.”
(Ady Endre)
[Fotó: Bacsilla Sándor, Bortoș Júlia, Csomós Roland, Ilona János]
