Mivel már a cím is igen hosszú, megpróbálom röviden vázolni a helyzetet.
A magyar tantárgyverseny országos szakaszán sikerült harmadik helyezett lennem, így itt nem volt vége, hanem csak ezután következett a neheze. Az első három helyezett ugyanis a nemzetközi tantárgyversenyen is részt vehetett. A húsvéti vakációmat idén tehát a tanulás jellemezte, ezerrel készültem a versenyre. Kb. két hetünk volt felkészülni a következő fordulóra, ami azért volt kissé húzós, mert itt nemcsak írásbeli rész, hanem szavalás és dramatizálás is van. Idén a 11–12. osztályosok Csáth Géza novelláiból kellett hogy készüljenek az írásbeli fordulóra. Szavalni Áprily-verssel lehetett, a dramatizálás témája pedig Petőfi élete volt.
Április 24-én reggel indultunk Dévára Rudolf Ágnes tanárnővel, akinek ezúton is szeretném megköszönni, hogy foglalkozott velem, s felkészített a versenyre.
Első nap csak ismerkedtünk a versenyzőkkel, hisz nemcsak Romániából, hanem Magyarországról, Szerbiából, Szlovákiából és Ukrajnából is érkeztek diákok. Aznap este csoportokra osztottak minket, s készülhettünk a rövid jelenet bemutatására.
Péntek reggel került sor a dolgozatok megírására, majd délután megnéztük Déva nevezetességeit. Szombaton reggel kellett az előkészített jeleneteket bemutatni, majd következett a szavalás. Ezek után megkönnyebbülten utaztunk Vajdahunyadra, hogy megcsodáljuk a várat. Este megtudtuk az összesített eredményt, vége szakadt a nagy izgalomnak. Mindenki örült magának/ másoknak, majd a számunkra rendezett bulival zártuk a napot.
A vasárnapi hazautazás előtt a díjkiosztásra is sor került, ahol minden versenyző értékes nyereményeket kapott.
Ez a verseny számomra nagyon érdekes és tanulságos volt, rengeteg új emberrel találkozhattam, vagy esetleg már ismert embereket újra láthattam. Gratulálok minden díjazottnak, s remélem, jövőre újra találkozhatunk!
Alig egy évvel ezelőtt jártam utoljára Mácsán, a dendrológiai parkban. Budapesti testvériskolánk, az Arany János Általános Iskola és Gimnázium küldöttségét kísértük oda, egy esős májusi délelőttön. Természetesen a Csernovics-kastély kertjének egy meglehetősen eldugott zugában található emlékművet, Damjanich János és Láhner György síremlékét is felkerestük, csikys diákok közreműködésével ismertettük a síremlék történetét. Merthogy akkor még állt a síremlék. Ma, 2014. május 2-án viszont egy családi séta alkalmával már a fotókon látható állapotban találtuk.
