Megfordult már a fejedben, milyen lenne mindent – otthont, kényelmet, barátokat, ismerősöket – hátrahagyni, és éveken keresztül, akár egy életen át utazgatni, és felfedezni a világot? A magyar gyökerekkel rendelkező Kaponay családnak nem csak gondolt erre, hanem az ötletet meg is valósította.
2012-ben eladták mindenüket, június 7-én pedig felültek egy Kaliforniába tartó gépre. Eredetileg hat hónapot terveztek eltölteni az Amerikai Egyesült Államokban, ám később úgy döntöttek, nem térnek vissza hazájukba, Ausztráliába. Kevés holmijuk van: fejenként egy-egy hátizsák és egy-két bőrönd. Hostelekben, apartmanokban, néha hotelekben szállnak meg, Európában főleg weblapokon (Airbnb) keresztül találnak megfelelő szálláshelyet, vagy a barátaiknál laknak. Eddig 34 különböző országban jártak, s nincs megállás.
Ki ne gondolkodott volna már el azon, hogy milyen lehetett a dinoszauruszok világa, hogyan élhettek, mozoghattak, gondolkodhattak? Nehéz elhinni, hogy több tízmillió évvel ezelőtt a most általunk, emberek által birtokolt földet csakis ők uralták. Létezésükre rengeteg bizonyíték van, köztük egy dinóagy, amelyre Jamie Hiscocks bukkant rá az angliai Sussexben 2004-ben.
A gyermekek kedvenc elfoglaltságai közé tartozik a rajzolás és plüssállatokkal való játszadozás. Valljuk be, mi is odavoltunk ezekért, még akkor is, ha az alkotásunk a világon semmire sem hasonlított, vagya plüssjátéknak hiányzott az egyik szeme, karja, lába.
Van egy afféle alapbölcsesség, miszerint az ember mindig többet akar és sosem elégszik meg azzal, amit kap, vagy amit sikerül elérnie. Többet és többet és többet… a kérdés csak az, hogy meddig?…
1986. április 26-án, szombaton, hajnali 1:23:58-kor az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Lenin atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt. Robbanások sorozata után nukleáris olvadás következett be, a reaktortető egy része lerepült, nagy mennyiségű radioaktív anyag hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Amerikai Egyesült Államok keleti részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, körülbelül 200 000 embert kellett kitelepíteni.
Hogy mit? Hát a gravitációs hullámokat, tudjátok! Amiket Einstein éppen száz évvel ezelőtt, 1916-ban jósolt meg, miután közzétette az általános relativitáselméletről szóló dolgozatát. Stop, stop, ne meneküljetek olyan pánikszerűen, mert tényleg érdekes. És lényegében egyszerű is. Mármint leglényegében, mert amúgy elég bonyolult…
Szóval. Mik azok a gravitációs hullámok? A téridő hullámszerű megnyúlásai és összehúzódásai. Mint amikor egy rugalmas lepedőt rázogatunk, csak nem lepedőről, hanem a téridőről van szó. Mármint a térről és az időről együttvéve, mert ezek Albert Einstein óta összefüggenek. (Jó, már előtte is összefüggtek, csak nem tudtunk róla.) A rázogatás rezgéseket okoz, a rezgések tovaterjednek, s a tovaterjedő rezgés a hullám.
És ki/mi rázza a téridőt, hogy gravitációs hullám legyen? Bármilyen test, ami mozog. Akár Cristiano Ronaldo is, miközben fut a labdáért? Igen, csakhogy ő nagyon-nagyon-nagyon pici hullámot fog kelteni, amit most még nem lehet kimutatni. De ha, mondjuk, két nagyon nagy csillag, például két fekete lyuk kering egymás körül, majd összeütközik, akkor az már eléggé nagy gravitációs hullámot fog kelteni ahhoz, hogy még itt, a Földön is kimutassák. Olyat, mint ezen a kis animáción itt, a szöveg mellett.
És miért csak most mutatták ki ezeket az izéket, gravitációs hullámokat? Mert még a böhöm nagy fekete lyukak által keltett téridő-hullámzás is olyan gyöngécske hatással jár (részben a nagy messzeség miatt), hogy nagyon-nagyon-nagyon bonyolult mérőműszerekkel és módszerekkel lehet csak a nyomukra bukkanni. Több mint ezer tudós (köztük magyarok is), egymilliárd dollár, húsz év, és egy (pontosabban két) lézer-interferométer (LIGO) kellett ahhoz, hogy ma, 2016. február 11-én Washingtonban boldogan jelentsék be, hogy egy tavaly őszi észlelést BIZTOSAN gravitációs hullám okozott.
Oké, hullámzik a téridő, most már látjuk is, na és mire jó ez? (A csillagászok, fizikusok erre a kérdésre néznének ránk úgy, mint a gyengeelméjűekre…) Nos, főként arra, hogy egy vadonatúj eszközzel és módszerrel nézhessünk a világegyetembe. Idáig csak a fény (és más hullámhosszú elektromágneses hullámok) közvetítésével láttuk a bolygókat, csillagokat, galaxisokat. Mostantól viszont a fénytől teljesen függetlenül is „láthatjuk” azt, hogy mi zajlik a világegyetem távoli régióiban, vagy akár a csillagok, galaxisok belsejében is. „Kicsit olyan, mintha eddig csak szemünk lett volna az univerzumhoz, mostantól viszont van hozzá fülünk is.” – mondja Raffai Péter, az ELTE adjunktusa, az Eötvös Gravity Research Group fizikusa. A ma bejelentett gravitációs hullám mérései alapján ki tudták számolni, például, hogy az őt létrehozó két fekete lyuk ütközésekor, most figyeljetek!, 4500-szor annyi energia szabadult fel, mint amit a Nap teljes élettartama (kb. 10 milliárd év) alatt kibocsát. Hoppá.
És akinek mindez, és az alábbi (magyar felirattal megnézhető!) kisfilm nem elég, az bátran kattintson az Index cikkére, nem fogja megbánni! (A magyar feliratot a filmablakban jobbra lent lehet bekapcsolni, a fogaskerék alakú gombra kattintva. Jó, lehet, hogy tudtátok, bocsánat.)
Karácsony van, szilveszter van, téli vakáció van, együtt vagyunk, örvendezünk… legalábbis mi, Európa e csöndesebb sarkában. És mások, máshol?
2014 tavaszán készült a Save The Children alapítvány megbízásából az alábbi másfél perces kisfilm. Tavaly még nem érdekelt volna különösebben, lehet, megnézem, szomorúnak találom, kicsit meg is hatódom tőle, de… ennyi. Azóta viszont nagyon megváltoztak a dolgok. Még akit nem is érdekel különösebben, hogy mi történik a nagyvilágban, az is hallott a bevándorlókról, az otthonukon dúló öldöklés miatt reménytelen helyzetbe kerülő és hosszú vándorútra induló menekültekről.
Belegondoltunk-e, mi történne, ha itt, a közelünkben törne ki egy háború?! A történelemórákon a háborúk következményéről, nagy fordulópontjairól és végkifejletéről tanulunk, arról viszont keveset hallunk, hogy milyen hatással vannak ezek a hétköznapi emberek életére. Az alábbi videó éppen azt illusztrálja egyszerűen, de hatásosan, hogy miként változik meg egy kislány boldog élete, környezete és végül ő maga is a hirtelen kialakuló háborús helyzet miatt. Nem kell pánikba essünk, de itt az ideje elgondolkozni ezeken a dolgokon, és észrevenni, milyen boldog életünk van most. Mert, ahogy a kisfilm végén megjelenő felirat is üzeni, attól hogy itt nem történik meg, (máshol) mégis megtörténik. [Forrás: index.hu]
Az iskolakezdéssel együtt sokan választanak valamilyen új hobbit vagy egy új sportág gyakorlását. (A mi iskolánkban is sokféle tanfolyamra lehet jelentkezni.) Soha nem lehet elég korán vagy épp túl későn valamibe belekezdeni. Na jó, talán balerinának menni 50 év fölött már némileg problémás lehet.
Egyesek nagyon kis korukban elkezdenek valamiféle sportágat, mint például az alábbi videóban látható kaliforniai kisfiú, aki a Peak Taekwondo & Fitness Center növendéke. A kezdet sohasem könnyű, de még ha mások ki is nevetnek, próbálkozni kell és soha nem szabad feladni, mert meglesz az eredménye. Esetünkben az eredmény az első öv megszerzése. (A fehér öv az érintetlenség és a gyermeki tisztaság szimbóluma, amely jelzi, hogy a kezdő még nem rendelkezik Taekwondo tudással). Vigyázat, eszméletlenül aranyosak a kisfiú próbálkozásai! 🙂
Megfordult már a fejedben, milyen lenne mindent – otthont, kényelmet, barátokat, ismerősöket – hátrahagyni, és éveken keresztül, akár egy életen át utazgatni, és felfedezni a világot? A magyar gyökerekkel rendelkező Kaponay családnak nem csak gondolt erre, hanem az ötletet meg is valósította. 
És ki/mi rázza a téridőt, hogy gravitációs hullám legyen? Bármilyen test, ami mozog. Akár Cristiano Ronaldo is, miközben fut a labdáért? Igen, csakhogy ő nagyon-nagyon-nagyon pici hullámot fog kelteni, amit most még nem lehet kimutatni. De ha, mondjuk, két nagyon nagy csillag, például két fekete lyuk kering egymás körül, majd összeütközik, akkor az már eléggé nagy gravitációs hullámot fog kelteni ahhoz, hogy még itt, a Földön is kimutassák. Olyat, mint ezen a kis animáción itt, a szöveg mellett.
