Május 23-án, szerdán tízfős kollégista küldöttség látogatott Simonyifalvára, Hadnagy Éva aligazgató vezetésével. A kiszálláson, amelyet a Communitas Alapítvány támogatott, a Csiky Gergely Főgimnáziumot és annak bentlakását mutattuk be a simonyifalvi VII. és VIII. osztályos diákoknak és szüleiknek, illetve a jelenlévő pedagógusoknak.

Szabó Attila, a Simonyi Imre Általános Iskola igazgatója üdvözölte a rendhagyó szülői értekezlet résztvevőit és az aradi csoportot. Hadnagy Éva aligazgató számítógépes vetítés keretében mutatta be a Csikyben folyó oktatói-nevelői munkát, Ilona János informatikatanár pedig a magyar középiskolában jövőre tervezett szakokat mutatta be. Ezután Mucsi Bettina XI. D osztályos diák a kollégiumi hétköznapokról és ünnepnapokról mutatott hangulatos képeket a jelenlévőknek.

Mi, a bentlakók arról beszéltünk, hogy annak idején miként éltük meg az otthontól való elszakadást. Elmondtuk, hogy mi mindenre figyeljenek a diákok, amikor kilencedik osztály elején Aradra (vagy más helyre) kell hogy menjenek. Ilyenek pl. a pénzbeosztás, a közösségi élet, tájékozódás a „nagyvárosban”, étkezés a bentlakásban, szabadidő, barátkozás, honvágy.

Május 22-én a bentlakó diákok számára egy igen szokatlan eseményre került sor. Egy kilencedikes diáklány, Kiss Evelin osztotta meg velünk örömét, üdítővel, süteménnyel és pogácsával ellátva bennünket a 16. születésnapja alkalmából.

Mivel ilyenre még nem volt példa a bentlakásban, ezért úgy gondoltuk, hogy megajándékozzuk egy csokor virággal és egy macival, melynek az Intri Béni nevet adtuk.

Köszönjük szépen Evelinnek, amiért alkalmat adott arra, hogy ezáltal is bebizonyíthassuk, igenis összetartunk és büszkék vagyunk arra, hogy ehhez a közösséghez tartozunk. Utólag is kívánunk neki még nagyon sok boldog születésnapot, egészséget és kitartást a továbbiakban!

Ígéretünkhöz híven, jelentkezünk a Kolesz… lesz… 2012… másként utolsó próbájának az eredményével, vagyis a háromnapos rendezvénysorozat összefoglaló PP-vetítésével. Merthogy egyetlen vetítés készült (ide kattintva tekinthető meg), de az teljes mértékben (képekkel és leírással) bemutatja a tavaszi szünet előtt hét rendezvényeit.

Tóth Imola és Szlávik Nóra áldozott fel időt a vakációjából azért, hogy most mindenki láthassa a bentlakók életének ezt a három napját. A két tanuló munkáját az Alma Mater Alapítvány jóvoltából tudtuk díjazni.

…………………………………………………..

Május 3-án, csütörtökön, miután a Kolesz… lesz… 2012 másként rendezvénysorozatot lezártuk, megemlékeztünk anyák napjáról is.

Nem kellett sokat győzködni a diákokat, egykettőre elkészült egy hangulatos, virágos bemutató Moroz Annamária jóvoltából (ide kattintva nézhetjük meg), „kikerült a zsebből” egy saját gyártmányú anyák napi vers, amelyet a szerzője, Florea Róbert olvasott fel, Szabó Máté először vállalta a szaxofonozást a nyilvánosság előtt, zárásul pedig Dsida Jenő versét szintén Annamária olvasta fel.

És lett! Mi lett? Három eseménydús nap (április 2–4. között), a Csiky Gergely Főgimnázium kollégiumában, az Iskola – másként program kiterjesztéseként.

A meditációra szánt időt ezeken a napokon saját magunk szórakoztatására használtuk fel és hasznos időtöltésként éltük meg. Himzőversenyt, foci-, sakk- és asztalitenisz-bajnokságot szerveztünk, azonkívül tojásfestő versenyt, fekvőtámasz versenyt, karaokét és életmentő előadást is, melynek Segíts okosan! volt a címe. Húsvéti témájú esszéket írtunk, de az esti filmvetítések sem hiányoztak a programból.

És ha valaki úgy gondolná, hogy ezzel vége is, az téved, mert talán a legvonzóbb díjak a vakáció után sorra kerülő PowerPoint-os élménybemutatók alkalmával találnak majd gazdára. Az eddigi legügyesebb bentlakók az Alma Mater Alapítvány jóvoltából pólókkal, oklevelekkel, himzőkészlettel és pénzjutalommal voltak gazdagodtak.

Kolesz… lesz…lesz… lesz a vakáció után is, amikor a nyertes bemutató(k)ból majd minden kiderül.

Az Alma Mater Alapítvány húsvéti esszék megírására biztatta a Csiky bentlakóit. Az alábbiakban a végzős Moroz Annamária és a kilencedikes Rostás Sandra Tamara írását közöljük.

Régen és most…

Hogy mit jelent számomra a Húsvét? Erre a kérdésre nem tudtam azonnal választ adni, ezért újra feltettem magamnak. Ekkor eszembe jutottak a gyermekkori emlékeim.

Eszembe jutott, hogy kiskoromban mennyire vártam a húsvéti ünnepeket és hogy milyen buzgón készülődtem. Egy teljes napot szántam a nyuszifészek elkészítésére. Reggel felkeltem és az utcán minden létező virágfélét összeszedtem. Délután került sor a fészek összeállítására. Gondosan dolgoztam ki minden egyes részletet. Először a friss fű került a kosárba, majd a virágokat helyeztem el precízen. Sajnos, nem egyszer megtörtént, hogy a fészek elkészítése után a cica belefeküdt a kosárba. Persze, ezt nagy hiszti követte, de anyukám azzal nyugtatott, hogy hát annyira szép a fészek, hogy még a cicának is megtetszett! Az is megtörtént, hogy annyira türelmetlen voltam, hogy sokkal hamarabb készítettem el a fészket, így húsvét napjára a virágok mind elfonnyadtak.

Idén is meghitt, családias hangulatban üdvözölték a karácsonyt a kollégium lakói. December 21-én a bentlakó diákok és pedagógusaik ünnepi vacsorán vettek részt, amelyen néhányaknak az a lehetőség is megadatott, hogy a többieknek elmeséljék a karácsonyhoz fűződő egyik emléküket.

Közös ének, majd a csillagszórók fénye tette hangulatossá az estét, és jutott erre az alkalomra is ajándék: mindenkinek egy-egy zene-CD, amelyen régebbi és újabb magyar énekesek, együttesek karácsonyi dalai hallhatóak.

Három nap múlva ki-ki a saját családja körében ünnepelhette a szeretet ünnepét, de a karácsony hangulatát már a bentlakásból magukkal vihették a diákok.

Az iskola bentlakó diákjai december 22-én, csütörtök reggel megismételték Karácsonyváró című előadásukat, ezúttal az I–V. osztályosok számára. A kis nebulók csillogó szemmel figyelték, amint a díszteremben megelevenednek a megye magyarok lakta településeinek adventhez és karácsonyhoz fűződő népi szokásai.

Mindenszentek napja, Márton napja, kaláka-munka, advent, Mikulás napja, Luca napja, kántálók – megannyi alkalom a hagyományok őrzésére, életben tartására.

Ezúttal is sor került a párta feltűzésére és a kalap átadására. Hagyományőrző tevékenységéért Péter Anikó tizenegyedikes diák fejére került a párta, illetve Florea Róbert végzős diák fejére a kalap.

Újra, talán még a december 8-i előadásnál is meghittebb karácsonyi hangulatot varázsolt a gyertyával, csillagszóróval a kezükben a színpadon és a színpad előtt felsorakozó bentlakók éneke.

A Takács Máthé Mónika kollégiumi felügyelő tanár rendezte ünnepi előadás végén közös csoportkép készült a kollégium lakóival (fényképsorozatunk elején éppen ez látható).

Szorgalmasan készültek a bentlakók idei utolsó nyilvános fellépésükre, amely a szüret végétől a karácsonyig terjedő időszak jeles napjait és az azokhoz fűződő népi hagyományokat elevenítette fel a Karácsonyváró című előadásban, amelyre 2011. december 8-án került sor iskolánk dísztermében.

November 1-től, Mindenszentek napjától indult az „időutazás”, majd november 11-hez, Márton napjához kapcsolódott az első kis jelenet. A kisiratosi bentlakók annak néztek utána, hogy miként kapcsolódik a liba a Szombathelyen született és 397-ben elhunyt Szent Márton püspök nevéhez, és miért mondják azt, hogy „Ki Márton napján libát eszik, egész évben nem éhezik”.

Mihelyt befejeződött vidéken az őszi betakarítás, kezdődhetett kalákában a kukoricafosztás, fonás, varrás. Ez egyben a közös szórakozás egyetlen színterét is jelentette (a televízió, internet, közösségi hálók nélküli régi világban), ráadásul beszélgetés, énekszó, játék mellett sokkal jobban ment a munka is. A kisperegi diákok a kaláka hangulatát elevenítették fel, a simonyifalviak pedig a vadásziak segítségével már az egyházi év kezdetét jelentő adventről szóltak Márai Sándor gondolatai segítségével.