XXIX. Kárpát-medencei Honismereti Ifjúsági Találkozó

Mesztegnyo_sav

Idén, augusztus 15–21. között 29. alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei Honismereti Ifjúsági Találkozót, a kisebbségben élő magyar fiatalok részére. Ezúttal sajnos csak nyolc csoport tudott eljönni a meghívott tízből: Léváról (Szlovákia), Aradról, Barótról Kémerről, Kisiratosról, Székelykeresztúrról (Románia), Horgosról (Szerbia), a házigazdák pedig Mesztegnyőről (Magyarország). Sajnos Beregszászról, Nagymuszalyról (Ukrajna) és Csantavérről (Szerbia) különböző okok miatt nem jöttek diákok. Iskolánkból idén a XII. A osztály 8 diákja kapott lehetőséget a táborban való részvételre, Olasz Angéla nyugalmazott történelemtanár kíséretében: Csíki Gergely, Juhász Dóra, Lőrincz Márk, Mogyorósi Krisztina, Păcurar Ariana, Sisa Rihárd, Torma Dorothy és Tóthpál Béla. Megjegyzendő, hogy a kisiratosi csapat két tagja, Gál Krisztián és Ierger Zsolt is régi ismerősünk volt, hiszen egykoron („réges-régen”, de nem egy távoli galaxisban) ők is a Csikyben végeztek.

Augusztus 15., szombat

Autózás, vonatozás, buszozás, vonatozás, metrózás, megint vonatozás, aztán megint buszozás – jó hat-hét órás út után épen, de kissé fáradtan megérkeztünk Mesztegnyőre. Kipakkolás után várt minket a vacsora, melyet Galambos Ferenc plébános tábornyitó szentmiséje követett. A nap zenés ismerkedési esttel zárult.

Augusztus 16., vasárnap

Az augusztus 20-i műsorra tervezett verses, zenés számunk próbájával kezdtük a napot. A tábor hivatalos megnyitóján Kövesdiné Panyi Antónia táborvezető tartott beszédet, majd a meghívott vendégek mondtak rövid köszöntőt: Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Nagy László Péter, Mesztegnyő polgármestere, illetve Gálné Jáger Márta, a Megyei Honismereti Szövetség képviselője. A megnyitón csoporttársam, Tóthpál Béla és Murvai Dávid, egykori csikys diák szavalatait is meghallgattuk. „Királyi szakácsok nyomdokain” címmel Molnár Vilmos és csapata varázsolta elő az ebédre szánt konyharemekeket. Farkas Vera pedagógus vezetésével a tábor udvara a kézművességek udvarává alakult át, ám előtte Terescsik Eszter színművész, a Veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja népmesékkel szórakoztatott minket. Késő délután a mesztegnyői temetőben megkoszorúztuk Kövesdi Tiborné sírját. Neki köszönhetjük, hogy minden évben itt lehetünk, ő volt az, aki 29 évvel ezelőtt ezt a tábort megalapította. A nap vacsorával, és a Calypso kórus koncertjével ért véget.

Augusztus 17., hétfő

Olasz Angéla nyugalmazott történelemtanár Corvin Mátyás halálának 525. évfordulója kapcsán tartott előadást. Gál Zoltán Csaba, a Nyugati Jelen szerkesztője, egykori csikys diák a Menni vagy maradni? témáról, tehát a kivándorlásról és a hontalanságról beszélt. Az előadások sorát Molnár V. József néplélek és néprajzkutató zárta, Magyarnak lenni… című expozéjával. Mindezek mellett erdei vasutazásra is jutott idő a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben. A napot karaoke est zárta, Tóth Gellért vezetésével.

Augusztus 18., kedd

A nap témája a II. világháború befejezésének 70. évfordulója volt. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékét dr. Csorba Csaba sátoraljaújhelyi történész, Fabulya Éva békéscsabai népművelő pedagógus és Boda Sándor keszthelyi történelemtanár elevenítette fel. A Marcali Bajtársi Egyesület Dalárdája játékos sportvetélkedőjén a kisiratosiakkal közös csapatban második helyezést értük el, kikapcsolódásként pediga mesztegnyői HONI Hagyományőrzők komikus színdarabját és a HONI Tánccsoport bemutatóját tekintettük meg. Este a Margaret Island zenekar lépett fel szabadtéri koncerten.

Augusztus 19., szerda

Egész napos kiránduláson vettünk részt. Meglátogattuk Keszthelyen a Balaton múzeumot, majd hosszú buszozás után a Balaton-Boglári Szüretre jutottunk, ahol mindenki azzal töltötte el a szabadidejét, amivel csak akarta és, persze, amivel a zsebe engedte. Fáradtan üldögéltünk a visszaúton, néma csend, a légy zümmögését is lehett hallani, a legtöbben szunyókáltunk… amikor egyszer csak BUMM! Durrdefekt az autóbusz egyik hátsó kerekénél. Szerencsére baleset nem történt, viszont egyórás késéssel értünk vissza Mesztegnyőre, mivel meg kellett várni, ameddig megérkeztek a pótbuszok Marcaliból.

Augusztus 20., csütörtök

Elérkezett az előadás napja. Reggeli után Kövesdi Tiborné, Gizi néni emléktáblájának és kopjafájának megkoszorúzására került sor. Előtte Kövesdiné Panyi Antónia tartott egy rövid köszöntőt, melyet Tóthpál Béla (gitár) és Păcurar Ariana (vokál) saját feldolgozásában előadott Ha én rózsa volnék című dal követett. A koszorúzás és Galambos Ferenc plébános ünnepi szentmiséje után már várt minket a meleg ebéd a mesztegnyői iskola kantinjában. A Szent István napi ünnepségen pedig sor került az új kenyér megszentelésére és a várva várt pillanatra, a találkozón résztvevő csoportok ünnepi műsorára. Az (utolsó) estét zenés rendezvény zárta, melyet mindenki kihasznált az utolsó cseppig.

Augusztus 21., péntek

Reggeli után nehezen, könnyes szemekkel búcsúztunk a többiektől, azzal a reménnyel, hogy jövőre (talán) újra találkozunk. A hazaút nagy részét pedig végigaludtuk. :)

U.i.: Köszönjük a házigazdáknak, hogy fogadtak és hat napon keresztül elláttak, a többi táborlakónak, hogy befogadtak a közösségbe és nem utolsó sorban Olasz Angéla tanárnőnek, hogy felkészített minket.

[Fotók: Tóth Gellért (1., 4.), Gál Zoltán Csaba (2., 3.)][Best_Wordpress_Gallery id=”116″ gal_title=”Mesztegnyo_2015″]

További képek: ITT:

Beszámoló a Kevermesi Honismereti Táborról

Kevermes_Honismereti_tabor_2015_sav

Iskolánk tanulói idén is meghívást kaptak a Kevermesi Honismereti Táborba, melyet már tizenötödik alkalommal szerveznek meg, és ahová nagy szeretettel várják az új, illetve a régebbi táborlakók érkezését. A tábort a KEHOFA (Kevermesi Honismeretért és Falusi Turizmusért Egyesület) részéről Bozó Vilmos elnök és Bozó Vilmosné Sági Olga szervezik. Az idei tábor témáját a történelmi évfordulók képezték, de ezek mellett az évfordulókhoz kapcsolódó kirándulásokon is részt vehettek a meghívottak. Iskolánkból három diák, Back István Levente (V. o.), Naschauer Kinga és Spir Rebeka Petra (VII. o.), illetve Czeglédi Csilla matematikatanár kapott idén meghívást. Alább a tábori napló legérdekesebb részleteit közöljük.

Július 17., péntek

Az érkezés után Bozó Vilmos, mindenki Vili bácsija nyitotta meg a tábort. Rövid ismerkedés következett, és néhány óra múlva már egész szoros barátságok születtek. Közösen sütöttünk kürtőskalácsot, a nap végén pedig, a hagyományhoz híven, elhangzott egy esti mese is.

Július 18., szombat

Hagyományaink megismerésének első napján Szelekovszky László Békés megyei természetvédelmi főtanácsos Természeti és kultúrai értékek című bemutatóját hallgattuk meg. Ezután minden táborlakó kifaraghatta a saját dobókockáját és/vagy kulcstartóját. A délutáni pihenő után Seleszt Ferenc és Tóth Ibolya prezentációja következett az információ szerzéséről és átadásáról, valamint az újságírás folyamatáról. Kora este a csapatok bemutatták városuk kultúrai értékeit, majd Bozó László beszélt a Muraviovka parkban eltöltött egyhónapos madárgyűrűzési munkájáról. Az esti mese után mindenki nyugovóra tért.

Július 19., vasárnap

Délelőtt, a Kinyó Mónika bőrművész által irányított foglalkozáson mindenki a saját maga által megtervezett karkötőbe, nyakláncba vagy kulcstartóba mintázhatta bele saját személyiségét. A délutáni pihenő után Bíró Bertold könyvkötő mutatta be az emberek által már-már elfelejtett szakmáját, majd mindenki elkészíthette saját jegyzetkönyvét. Este ismét Bozó László előadása következett törökországi útjáról, kikapcsolódásként pedig csillagászati megfigyeléseket végeztünk: a Holdat, a Vénuszt és a Szaturnuszt tekintettük meg, később pedig a Nagy Göncöl hét csillagából hármat vizsgáltunk meg. Az esti mese után mindenki kipihenhette a nap fáradalmait.

Július 20., hétfő

Rozgonyi János és Bozó László erdei túrára kalauzolták a csapatot, ahol betekintést nyerhettünk Kevermes növény- és állatvilágába, majd élőben láthattuk, amint vezetőink különféle madarakat gyűrűznek. Tanösvényünkön Dél-Békés geográfiáját is jobban megismerhettük, később pedig két izgalmas tudáspróbán is át kellett mennünk. Az első próba a kertben elrejtett növények megtalálása, majd felismerése volt. Ezt egy kis teszt követte, mely után mindenki kipróbálhatta az íjász tehetségét. A napot ismét esti mesével zártuk.

Július 21., kedd

A csapat egy tapasztalatszerző túrára indult, melynek első állomása Szeghalom volt. Itt a Mundérba bújt történelem nevű kiállítást néztük meg. Gyomaendrőd felé folytattuk utunk, ahol az Endrődi tájház vendégei voltunk. Végül Gyulán időztünk, majd a Family étterem vendégei voltunk.

Július 22., szerda

Második kiránduló napunkon utunk Békéscsaba felé vezetett. Először a Munkácsy emlékházat látogattuk meg, miután a Munkácsy Mihály Múzeum értékeit tanulmányozhattuk. Szabadidőnket a Csaba Centerben töltöttük el, majd visszatértünk Gyulára. Itt meglátogattuk a Százéves Cukrászdát és a Világórát, majd megvacsoráztunk. Hazatértünk Kevermesre, ahol az értékelő percek után mindenki élvezhette a szabadidőt. Csocsó, foci, tollasozás, vagy karkötő fonás után, a megszokott időben, meghallgattuk az esti mesét, majd mindenki boldogan hajtotta álomra a fejét.

Július 23., csütörtök

A tábor utolsó napján minden arcon egy kis bánat is ült, mivel hosszú és nehéz búcsúk előtt álltunk. Reggel számháborúval kezdtünk, majd egy kis vetítést néztünk meg a második világháborúról. A megszokott délutáni pihenés után G. Fabulya Éva drámapedagógussal szituációs játékokat játszottunk. Ezek után a táborzáró előadásra tanultunk be egy Bertold Brecht verset. Eljött a táborzárás ideje, majd kürtőskalács sütés és tábori képek vetítése következett volna, de az eső miatt bent folytattuk a bulit. Az indulás pillanatában mindenki szeméből kicsordult a könny, majd sok-sok ölelés után eljöttünk.

Nagyon nagyon szépen köszönjük Vili bácsinak és Olgi néninek ezeket a csodás napokat! Találkozunk velük (is) „jövőre, ugyanekkor, ugyanott”.

[Fotó: Czeglédi Csilla][Best_Wordpress_Gallery id=”114″ gal_title=”Kevermes_Honismereti_tabor_2015″]

Katolikus ifjúsági találkozón, Kolozsváron

Katolikus_Ifjusagi_Talalkozo_2015_sav

2015. július 22. és 26. között Országos Katolikus Ifjúsági találkozón vettem részt Kolozsváron. A római katolikus és a görög katolikus egyház által szervezett rendezvény címszava: „Boldogságkeresők”. A megnyitón tudtuk meg, hogy összesen 2100-an veszünk részt az eseményen, főleg fiatalok, de papok, szerzetesek és apácák is jelen voltak mint kísérők és szervezők. Az Aradi Központi Minorita plébánia csoportjával utaztam másik négy fiatallal együtt, Stănică atya kíséretében.

A napunk mindig reggeli imával kezdődött, melyet katekézis (hitoktatás) követett különböző tanulságos témákról. Ezeket egy belga származású, Franciaországban élő pap, Daniel Ange tartotta, aki szerint a fiatalok legjobb apostolai maguk a fiatalok. Ange Európa, sőt világszerte közkedvelt személyiség, aki kiválóan tud a fiatalok nyelvén, olykor viccesen beszélni. Katekézis után adott téma kapcsán kiscsoportos beszélgetésre került sor, miközben játszottunk, és új barátokat szereztünk. Minden délben szentmisét celebráltak, az egyik nap görög-keletit, egy másik nap pedig latin rítusút.

A délutáni szabad programok keretében városnézés, a botanikus kert meglátogatása vagy érdekes előadások közül lehetett választani. Egyik este elzarándokoltunk a kolostorba, ahol szentségimádást végeztünk. Csütörtök este igazi csemegével készültek számunkra, a Voltaj együttes koncertjén vettünk részt. (Közös fotót is készítettünk a csapat két tagjával. :) ) Az utolsó este záró előadása után színes lampionokat engedtünk fel, melyekre jelképesen ráfüggesztettünk az ott gyűjtött boldogságunkból, hogy juttassunk más embereknek is.

Lehet, sokan azt gondolják, hogy papok és apácák, valamint ennyi vallásos program keretében lehetetlen szórakozni, de állíthatom, hogy nem kaptunk fejfájást ettől, mert sokat nevettünk, sok barátot szereztünk és egy örök emlék marad számunkra.

Három év múlva Szatmárnémetiben lesz a következő ilyen találkozó. Köszönöm a lehetőséget, hogy a mostanin ott lehettem.

[Fotó: Csermák Regina, Stănică atya, valamint a szervezők facebook-oldaláról][Best_Wordpress_Gallery id=”113″ gal_title=”Katolikus_Ifjusagi_Talalkozo_2015″]

Jutalomtábor Zánkán

Zanka_Makvirag_tabor_2015_sav

Idén is megszervezték az Erdély legszorgalmasabb diákjainak szóló jutalomtábort: a 2014. évi IX. és X. osztályos Mákvirág-díjasok egy hetet a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrumban tölthettek.

A tábor július 22-én, szerdán kezdődött. Reggel Nagyváradon gyűltünk össze, onnan Lapohos Anna-Mária csíkszeredai tanár irányításával autóbusszal utaztunk Zánkára. Az első három napot strandolással és sétahajózással töltöttük, merthogy ekkor még szépen sütött a nap. A hét második felében viszont az idő borússá vált, így strandolás helyett az ifjúsági centrum területén kialakított kalandparkba mentünk, egy másik napon pedig Balatonfüredet látogattuk meg. A tábor július 29-én ért véget, szerda délután fáradtan bár, de sok közös élménnyel és új barátokkal gazdagodva értünk haza.[Best_Wordpress_Gallery id=”112″ gal_title=”Zanka_Makvirag_tabor_2015″]

Játszva tanulás, ismerkedés, szórakozás – SuliJó Tábor, 2015

SuliJo_Tabor_2015_sav

Április tájékán hirdette meg az első SuliJó Tábort a Hunyad megyei Algyógyi Keresztyén Ifjúsági Központ, mely elsősorban V–VIII. osztályos erdélyi diákoknak szólt, akik 8 különböző tábori ház egyikébe jelentkezhettek. Ezen házak mindennapi tevékenységet, feladatokat kínáltak a jelentkezőknek.

A tábor június 29. és július 4. között zajlott, az alacsony érdeklődés miatt azonban csak 4 ház tudott megalakulni. A tábor szervezői csapatában iskolánk két diákja is részt vett, ők osztályukkal már kétszer nyerték el az Erdély Legösszetartóbb Osztálya címet, melyet ugyancsak a SuliJó hirdetett meg. Bortoș Júlia és Sipos Szilárd (XI. C) a Paparazzik házának vezetői voltak, s az ő feladatuk volt a saját házuk tevékenységének lebonyolítása, fotózás, a tábori rádió vezetése és a tábor eseményeit megörökítő blog írása.

Az első tábori nap az ismerkedésről szólt, az este elérkeztével pedig egy rövid beavatási szertartáson vett mindenki részt, ahol a diákok jobban megismerhették a házak vezetőit. A második napon már elkezdődtek a háztevékenységek. A reggeli ébresztést a tábori rádió biztosította, melyet a paparazzik vezettek. Ezután mindenki háztevékenységre indult, mely naponta 3 órán át tartott. A kísérletezők különböző savak maró hatását figyelték meg, rakétát építettek, kristályokat növesztettek, elektromotort és sugárhajtóművet készítettek. A séfek minden nap új finomságokkal kedveskedtek a többi táborozónak, ezeket délután lehetett megvásárolni a tábor kávéházában, a Pendülőben. Az álarcosok legtöbbször a körtemplomba elvonulva énekeltek, improvizációs feladatokat végeztek, verseket és dalokat írtak. A paparazzik már-már médiaszakemberekké váltak a hét alatt, hiszen ők rádióztak, fotóztak, képzeletbeli blogot írtak, bulvárcikkeket fogalmaztak meg, és sok-sok interjút készítettek a többi táborlakóval és a szervezőkkel.

A délutánokat legtöbbször sporttal töltötték ki a diákok, de volt, amikor ideiglenesen elindult a Trendszetterek háza, ahol kreatív ruhakölteményeket készítettek a lányok, egy másik napon pedig az Ecolenderek háza alakult meg, ahol ötletes virágcserepeket és pompomokat gyártottak a leleményes diákok. Szórakoztató kvízjátékok, pizsamás buli, plüssmaci-szépségverseny, tábortüzes éneklés és csoportos játékok töltötték ki az esti órákat.

A tábor utolsó napja nyílt nap volt, amikor mindegyik ház „növendéke” bemutathatta a szülőknek, rokonoknak, hogy mit tanult az elmúlt napok háztevékenységei alatt, majd a közös nagy ebéd után mindenki elbúcsúzott a házvezetőktől, szervezőktől. A résztvevő diákok szép emlékekkel, a szervezők pedig azzal a reménnyel búcsúztak, hogy jövőre mindenki visszatér majd a következő SuliJó Táborba.

[Fotó: Bortoș Júlia][Best_Wordpress_Gallery id=”111″ gal_title=”SuliJo_Tabor_2015″]

E. Lockhart: A hazudósok

A_hazudosokFülszöveg:

„Egy gyönyörű és előkelő család.
Egy magánsziget.
Egy ragyogó lány, akinek baja esett; egy szenvedélyes fiú, aki a társadalmi igazságot keresi.
Egy négyfős baráti kör – a Hazudósok, akiknek a barátsága pusztító fordulatot vesz.
Egy forradalom. Egy baleset. Egy titok.
Hazugságok hazugságok hátán.
Igaz szerelem.
Az igazság.
A hazudósok a többszörös díjnyertes író, E. Lockhart új, modern, intelligens, titokzatos regénye.
Olvasd el!
És ha valaki megkérdezi, mi történik a végén, csak HAZUDJ!”

Hát, igazából nem is tudom, hol kéne kezdenem a mondanivalómat, s talán ezért is éktelenkedik egy hát a mondatom elején. Szóval mit is mondhatnék róla? Hogy ilyen könyvet nem olvastam még? Nem, tényleg nem. Hogy különleges volt? Igen, teljes mértékben. Vagy hogy a végén lecsaptam a könyvet az asztalra? Persze, teljes döbbenettel.

És az is teljesen igaz, hogy amikor valaki elment mellettem, rázúdítottam az összes világfájdalmam ezzel a könyvvel kapcsolatban. Utána csak hangutánzó szavakkal fejeztem ki nemtetszésem… És azt követően?… Semmi, csak a gondolatok. Ezeket nem azért írom, mert nem tetszett a könyv… Tetszett, imádtam, talán túlzottan is… De olyan naivan követtem a Sinclair család nyarainak történetét, hogy nem figyeltem arra, mi vár majd a végén.

A történet a Sinclair családról szól. Melynek tagjai magas, okos, gazdag és szőke gyerekek, akiknek minden megadatott az életükben. Cadence Sinclair, akinek a szemszögéből megismerjük a család történetét, súlyos balesetet szenved a család magánszigetén a 15. nyáron, így amnéziában szenved. Mindenki tudja azt a titkot, amelyet neki is ki kell derítenie, visszaemlékezve arra a bizonyos rettenetes és tragikus nyárra.

Egyáltalán nem tudtam, hogy mire számítsak ennél a könyvnél. Megláttam a könyvesboltban, megragadott a borító, s a legközelebbi alkalommal velem is tartott. Azután elkezdtem olvasni… és nem gyanakodtam. Már a felét is elhagytam és még mindig nem gyanakodtam. És most képzeljetek el egy gondolatfoszlányt, ami ott kering egy ideig a fejetek körül s mindent megtesz azért, hogy igenis ráfigyeljetek. És most azt is képzeljétek el, hogy két kézzel elhessegetitek. Így amikor a történet végén abból a szemtelen gondolatfoszlányból igazság lett, magabiztosan leterített egy KO-val. S még az sem érdekelte, hogy fel tudok-e még állni.

A mondanivalót mindenkinek magának kell leszűrni. Mit jelent gazdag családba születni? Milyen társadalmi és faji ellentétek körvonalazódnak a szereplőkben? Van-e jövője egy gazdag–szegény kapcsolatnak?Vagy éppen mivé teszi a családi kapcsolatokat a pénz utáni hajsza?

„– Sose egyél sárga havat – szól közbe Johnny. – Az is egy elég jó mottó.”

„A családban az öregek – anyu, a nagynénik, Papa – életcélja a szép tárgyak felhalmozása. Az nyer, akinek a legtöbb cucca van, amikor meghal. De mit nyer? Ezt szeretném tudni.”

A_hazudosok_2

Csiky-Csuky – fent van az elmúlt tanév összes lapszáma!

Csiky-Csuky_potlasItt van, sőt javában zajlik a vakáció, s végre van idő arra, hogy pótoljuk a mulasztásokat. Egyik ilyen mulasztás a Csiky-Csuky elektronikus változatának a közzététele volt. De most már teljes a tavalyi év anyaga is, tehát 2014. októbertől 2015. májusig minden szám megtalálható a honlapon. IDE, vagy a képre kattintva böngészhetjük őket.

Jó olvasást!

Pótvizsgások figyelmébe, újra!

Ezúttal az V–VII., illetve a IX–XI. osztályos pótvizsgások figyeljenek! Az alábbi listán olvashatók a szeptember eleji pótvizsgákra vonatkozó információk.

– Földrajz: szeptember 2., reggel 9 óra; vizsgáztató tanárok: Hevesi Éva, Hasas Paul;
– Magyar nyelv és irodalom: szeptember 2., reggel 9 óra; vizsgáztató tanárok: Rudolf Ágnes, Nyári Andrea;
– Történelem: szeptember 2., reggel 9 óra; vizsgáztató tanárok: Lehoczky Attila, Muntean Tibor;
– Román nyelv és irodalom: szeptember 3., reggel 9 óra; vizsgáztató tanárok: Maxim Andreia, Șeran Corina;
– Matematika: szeptember 4., reggel 9 óra; vizsgáztató tanárok: Spier Tünde, Czeglédi Csilla, László Anett.