Szélsőséges időjárási viszonyok közepette, az idei tél egyik utolsó támadása idején került sor a Csiky Gergely Főgimnázium 2012-es szalagavató ünnepségére. Február 17-én, pénteken délután 6 órakor a Ioan Slavici Klasszikus Színház nagytermében gyülekeztek szülők, hozzátartozók, tanárok, és, természetesen, az ünnepelt végzős diákok a jelképes nagykorúsítási ünnepségre.
Az estét gimnáziumunk néptánccsoportja nyitotta meg a hagyományőrzés szellemében egy rövid, de hangulatos széki négyessel és széki csárdással.
„Hagyományok. Társadalmunk régóta ünnepli, vagy legalábbis méri, az idő múlását ilyen vagy olyan módon. Mi is ezt tesszük ma: végzős diáktársaink felnőtté válásának tiszteletére szerveztük ezt a szalagavatót. Tőlünk, diákoktól ugyan csak ennyit kaptok, de szüleitektől és tanáraitoktól, Goethe gondolatait idézve, a legtöbbet kaptátok, amit gyermeknek adhatnak: szárnyakat és gyökereket.” E gondolatokat Simó Gizella és Miklós Zoltán XI. A osztályos tanulók, az est műsorvezetői osztották meg a közönséggel.
Juhász Béla igazgató, majd pedig Horváth Levente alprefektus szólt biztató szavakkal a XII-es évfolyam diákjaihoz. Mucsi Bettina XI. D osztályos tanuló Molnár Ferenc Caramel Szállok a dallal című híres számát énekelte el, egy dalt az életről, csalódásról, összetartásról, szerelemről, kitartásról, vagyis a végzősökre váró életről, világról. (folytatás a képsorozat alatt)
A XI. A osztályosok zenés-táncos produkciója végzőseink eddigi életének korszakait mutatta be a mókával elillanó önfeledt óvodás kortól, a még vidám, de már tenni és tanulni vágyó elemi osztályos korosztályon és a lassú megkomolyodást hozó V–VIII. osztályos diákéveken keresztül, a gimnáziumi éveket jelentő, immár sokkal komolyabb időszakig.
A szalagavató-műsorból ezúttal sem hiányzott a görbe tükör, azaz a paródia. Sokat sejtető volt az idei paródia címe: Csiky-csudák, avagy képek egy iskola életéből. Amint arra a műsorvezetők is hangsúlyosan figyelmeztettek 
, a bemutatott jelenetekben mindenfajta vélt vagy valós egyezés élő személyekkel, megtörtént eseményekkel pusztán a véletlen műve volt. („Ismételjük, kizárólag a véletlen műve!!!”) Egy teljes iskolai évet láthattunk leperegni, a tanévnyitótól a (tanárok számára) „kemény megpróbáltatást” jelentő órákon, illetve az összevont gólya-, farsangi és maturandus bálon keresztül a némileg rendhagyó évzárásig. A sok bolondozás után a záró jelenet viszont már szelíd visszatérést jelentett az ünnepi hangulathoz, hiszen a Republic együttes Adj erőt és adj időt című dalát énekelte a paródia teljes szereplőgárdája (32 diák és 8 tanár), a közönség pedig eközben egy képsorozatot láthatott az idei végzősökről.
A XI. C osztály tanulóinak akrobatikus elemekkel tarkított bemutatója után a XI. B-s diákok léptek színpadra. Egy egylemezes brazil énekes (Michel Teló) és korunk leghíresebb labdarúgóinak közreműködése tette híressé azt a zeneszámot, amire táncoltak. Marcelo Vieira és Cristiano Ronaldo, a Real Madrid játékosai gólörömükben táncoltak erre a számra, amikor Ronaldo belőtte első gólját a Malaga ellen, 2011. október 12-én.
Végül elérkezett az est fénypontja, a szalagok feltűzése. „Amit az iskola nyújt nekünk az a biztonság – tudod, mit várnak tőled, mit csinálsz, vagy legalábbis hogy mit kellene tenned. Ezután azonban ti álltok majd életetek hajójának kormánya mögé és ti döntitek el, merre tovább” – hangzott el a műsorvezetők részéről. Felgördült a függöny és a színpadon a meghatottan várakozó végzős diákok álltak, osztályuk sorában. Előbb az osztályfőnökök kapták meg a kis piros szalagot és az egy szál vörös szegfűt, majd pedig a diákok járultak osztályfőnökeik elé a nagykorúság jelképeinek átvételére. A XII. A osztály tanulóinak Ruja Ildikó angoltanár, a XII. B-nek Molnár Mária fizikatanár, a XII. C-nek Mészáros Mónika tornatanár, a XII. D-nek pedig Rudolf Ágnes magyartanár tűzte fel a szalagokat. Közben csöndes zene szólt és villogtak a fényképezőgépek vakui és csillogtak a szemek a színpad mindkét oldalán.
Az est zárószáma a tizenkettedikesek évfolyamkeringője volt Erdei Emese koreográfiájában. Szép volt, ebben mindenki egyetértett. A hangulata a fenti képeken is érzékelhető.
A színházbeli előadás szponzorai a Wine Princess, a Best C++, az RMDSZ és a Szabadságszobor Egyesület, a Farmec, a Jelen-ház, az Anemone virágüzlet, illetve az Enigma fotólabor volt. Bognár Levente alpolgármester a szervezés nyújtott komoly segítséget.
Csúszos járdán, heves hózáporban és lenge estélyi ruhácskában ballagtak át a végzősök a színházból a főgimnázium dísztermébe, ahol a maturandus-bállal folytatódott az est. Bár a hangtechnika néha komoly fejtörésre késztette a táncosokat, jó volt a hangulat és ha picit változatosabb a zenei kínálat, biztosan még több tanár is bemerészkedett volna a táncoló ifjúság soraiba. Éjfél előtt megválasztották a szalagavató bál „urát” és „úrnőjét”: bálkirály Andó Márió (XII. C), bálkirálynő pedig Dvorák Bettina (XII. D) lett.
Nagyok lettek, nagyok lettetek hát. Nem gyermekek, hanem fiatal felnőttek immár. Hozzon minél több jót és minél kevesebb rosszat életetek új ideje! Valóban így legyen.
[Fotók: Ilona János, Zsóri Blanka]
