„Nem akarom a sorsot kihívni!” – interjú Török Zsolt aradi hegymászóval

Október 24-én, csütörtökön Török Zsolt hegymászó tartott előadást a Csiky diákjai számára a hegymászás rejtelmeiről, a megélt sikerekről. Az előadás nagyon izgalmas, magával ragadó volt, erről Bakai Kitti cikkében olvashattok. Nekem az a megtisztelő feladat jutott, hogy feltehettem néhány kérdést Zsoltnak, akit régóta ismerek és tisztelek, a hegymászás „intim szférájáról”, olyan élményekről, amiket a hegy és mászója közösen élhettek meg…

Torok_Zsolt_interju– Mikor döntötted el és minek a hatására, hogy hegymászó leszel?
Török Zsolt: – Nagyjából 5 éves koromban döntöttem el, hogy hegymászó leszek, miután édesanyám nagyon sokat mesélt a Himalájáról és annak megmászásairól. Ezek a mesék reális mesék voltak és én úgy gondoltam, hogy ha én is ezt fogom csinálni, akkor én is egy valódi mese részévé válhatok.

– Hogyan készülsz fel egy expedícióra?
T. Zs.: – Először is elkezdek róla gondolkodni és miután sokat gondolkodtam, fizikailag is felkészülök rá, de eközben pénzt is kell szerezni. Az egész egy összetett motivációs feladat. A mentális felkészülés motiválja a fizikai felkészülést és amikor a fizikai felkészülés folyik, akkor érzed, hogy képes vagy rá és érdemes összehozni a pénzt.

– Mit érez az ember a csúcson?
T. Zs.: – A csúcson végülis boldog vagy, határtalanul boldog, ugyanakkor egy szorongás is van benned, hogy miként fogsz onnan lejutni. Hiszen tudnivaló, hogy egy csúcsot nehéz megmászni és amilyen nehéz volt megmászni, legalább ugyanolyan nehéz lesz onnan le is jönni. Ha meg nem nehéz megmászni, akkor tulajdonképpen nincs tétje az egésznek és akkor nem is megyünk oda. Tehát benned van a boldogság és a félelem egyaránt, ugyanakkor benned van az is, hogy valamit véghezvittél, egyszóval feltetted a pontot az „i”-re, bebizonyítottad magadnak, hogy valamit véghezvittél.

– Volt olyan pillanat, amikor féltél?
T. Zs.: – Minden expedícióban féltem, sőt folyamatosan féltem, de mindig próbáltam úrrá lenni a félelmemen különböző módszerekkel.

– Mi volt a legnagyobb nehézség, amibe ütköztél mászásaid során?
T. Zs.: – A legnagyobb nehézségből kettő is van, amelyek többször is bekövetkeztek: például egy síma fal, amin sehogy se tudsz túljutni, és vagy kikerülöd, vagy pedig megoldod valahogy, a másik, amikor havazik a hegyen és olyan helyzetbe kerülsz, hogy tudod, normál körülmények között felmászhatnál, de az időjárás miatt túl nagy a rizikó és nem teheted.

– Melyik volt a legkönnyebb és a legnehezebb csúcsod?
T. Zs.: – A legnehezebb csúcs a Nanga Parbat volt a magas hegyek közül, ugyanakkor a kisebb csúcsok között is vannak nagyon nehezen mászhatók, mint például a Gran Capusen, amely egy 400-500 méteres gránit torony, tehát nem olyan, mint a Himalája. És a legkönyebb… hát, olyan nagyjából nem volt. Talán gyermekkoromban, amikor a Fogarast másztam. De ezt így nem lehet megmondani, mert mindig az a legnehezebb és a legfontosabb, ami utoljára történt, vagy ami aktuális. Például nem lehet azt mondani, hogy az első osztályos szerelem kevésbé fontos, mint a nyolcadik osztályos, mert amikor első osztályos vagy, az a világ legfontosabb dolga számodra. Hát, ezt a hegymászásban is így leled meg. Az első hódítások szinte nagyobb értékűek, mint amikor már egy karriert futottál be. Akkor nagyjából természetes, elvárják tőled, hogy azt a hegyet te megmásszad.

– Van olyan csúcs ahova szívesen visszamennél?
T. Zs.: – Igen, van olyan csúcs, viszont nem ismételnék meg egy nehéz útvonalat. Nem akarom a sorsot kihívni, sőt sose akartam, egyszerűen csak meg akartam mászni bizonyos nehéz útvonalakat, és ha sikerült, azt még egyszer nem csinálnám végig.

– Mi a következő úticélod?
T. Zs.: – A következő úticél Dél-Amerikában, Patagóniában van, a Cerro Torré és a Fitz Roy hegyek. Ez egy komplikált expedíció lesz.

– Mit üzensz a diákoknak?
T. Zs.: – Azt, hogy fedezzék fel az utat, mindenki a saját maga útját. Tartsanak ki mellette és dolgozzák fel azt, hogy ezt az utat nem lehet könnyen bejárni. Ahhoz, hogy festőművész, hegedűművész vagy bármi más legyen, küzdeni kell, megvan az ára. De pontosan azért, mert ára van, annál nagyobb a boldogság, amikor sikeresen eljutottál oda, ahhoz a célhoz, amiről álmodtál.

A hegyet nem lehet legyőzni!

alap

Viszont a félelmeinket igen, bizonyította be Török Zsolt hegymászó október 24-én, csütörtökön, a Csiky Gergely Főgimnáziumban egy vetítéses előadás keretében, melyen több expedícióját is megismerhettük.

Először néhány kérdésre adott választ, melyek segítségével emberként is közelebb került hozzánk. Kiderült, többek között, hogy az 1989-es forradalom előtt kezdte a középiskolát, így beszámolt nekünk egy teljesen más világról, ahol nem voltak szabad gondolatok, mindent „felülről” irányítottak. Amikor megszűnt a kommunizmus, először nem is hitték el, mi mindenhez hozzájuthatnak, és hogy bármiről beszélhetnek. Az iskola tornatermében segélycsomagok sokasága halmozódott fel, amelyekre ő maga is felkapaszkodott. „Lehet, hogy az volt az első komolyabb mászásom”, mondta humorosan a „segélyhegyre” gondolva.

A hegymászás történetére utalva elmondta, hogy az akkor alakult ki, amikor az emberi civilizáció eléggé fejletté vált. Az első hegymászók Olaszországból, Angliából és Franciaországból származtak. A modern hegymászás az utóbbi 200 év alatt sokat fejlődött, régen csak a jó anyagi helyzetben lévők engedhették meg maguknak e sportág művelését, ma már viszont sokkal több embernek adatik meg ez az esély.

Török Zsolt 2011-ben részt vett A nagy falak maratonján. Társai közül csak neki sikerült végigmásznia valamennyi európai falat, összesen több mint 16 ezer méter szintkülönbséget. Borzalmas időjárással kellett megküzdeniük, útjukba állt eső, jégeső, hóvihar. Két és fél hónapig tartott ez az expedíció, és csak a legszükségesebb dolgokat vihették magukkal, ám a csomagjuk így is 15-18 kg-os volt.

Idén pedig a felhők fölé is eljutott, a Himalája kilencedik legmagasabb csúcsára, a Nanga Parbatra (8125 m), avagy a „Gyilkos hegyre”. Lavinák, hózáporok, 80 km/órás szél, sőt még terrortámadás is veszélyeztette az ő és csapata életét. Biztonságuk érdekében helikopterrel akarták levinni őket a hegyről, mégis úgy döntöttek, hogy ha egy lehetőség van, folytatják útjukat. A pakisztáni hatóságok katonákat küldtek a védelmükre, így nem kellett sikertelenül hazautazniuk. Kibírták a 7500 m felett kezdődő halálzónát is, ahol már olyan kevés az oxigén, hogy még alvás közben sem regenerálódik a szervezet. A felhők fölé jutva az első sikeres romániai csapatként jutottak fel a Nanga Parbatra. A csúcs meghódításáról dokumentumfilm készül, amelyet hamarosan a szélesebb aradi közönségnek fognak bemutatni.

Kiderült az is, hogy az egykori csikys diák már a következő expedícióját tervezi a Tűzföldre, Dél-Amerikába, tehát további meredek falakat tervez megmászni. Török Zsolt készségesen felelt a diákok gyorsan pergő kérdéseire is: volt-e már életveszélyben az útjai során?, hogyan készül egy-egy nagyobb expedícióra?, kényelmes-e a szöges talpú hegymászó bakancs?, ha választania kéne, akkor a családját vagy a hegymászást választaná? stb. Elgondolkodtató volt az előadás végén megfogalmazott üzenete is a tanulók felé: bármit, amit megálmodnak, valósítsák meg, merjenek előre lépni, és találják ki saját maguk, hogy mivel szeretnének foglalkozni, hiszen mindnyájan mások, mindenki egy külön egyéniség.

Videóösszeállítás Török Zsolt élménybeszámolójáról (készítette Bortoș Júlia):

Török Zsolttal készített interjút (készítette Tóthpál Béla, operatőr Bortoș Júlia) ITT olvashatjuk, vagy nézhetjük meg.

[Fotó: Bacsilla Sándor, Bortoș Júlia, Ilona János] 

Aradról a Himalájára

Torok_Zsolt_1Török Zsolt hegymászóval az Alma Mater Alapítvány által szervezett idei Véndiák-találkozón már találkozhattak az egykori diákok. A mai csikysekkel pedig október 24-én, csütörtökön, 13–15 óra között fog találkozni az aradi hegymászó (aki maga is egykori csikys!).

Török Zsolt vetítettképes, filmes élménybeszámolóval készül betekintést adni a Föld legmagasabb hegycsúcsait ostromló hegymászók világába, az expedíciók során adódó feledhetetlen pillanatokba, akárcsak a kihívásokba, veszélyekbe is.

Szó lesz Zsolt hegymászó karrierjének kezdeteiről, a későbbi nagy sikerekről, és, természetesen, a legutóbbi világsikerről, a sikeres Nanga Parbat-expedícióról, amelynek ő volt az ötletadója és a vezetője is.

Megjelenés az előre összeállított listák alapján, 13 órakor, a díszteremben. Kérdéseket is hozhatunk magunkkal, lehetőség lesz azokat is feltenni.

Torok_Zsolt_2

Vasember a valóságban

TALOSA BBC híradása szerint az amerikai hadsereg különleges alakulatai tudósokkal és fejlesztő cégekkel együttműködve dolgoznak Vasember ruhájának kifejlesztésén. Ehhez rengeteg kutató együttműködésére lesz szükség, de ha megvalósul a terv, akkor az amerikai katonák rendelkeznek majd a legkorszerűbb harcászati páncéllal/fegyverrel. A Vasember-ruha, azaz a TALOS (Tactical Assault Light Operator Suit, magyarul „könnyű taktikai támadóruházat”) erősebbé és gyorsabbá teszi a viselőjét, valamint védi azt az ellenséges golyóktól. Azt még nem lehet tudni, hogy repülni is tud-e majd a ruha viselője. Ha tehát megvalósul ez a terv, Vasember lehúzhatja a rolót, mert a páncélja a fejünk fölött fog repkedni, nem csak a mozik vásznain. Részletesebben a TALOS-tervről ITT olvashattok.

Mi a kedvenc hangod?

A mindennapi életben nem figyelünk oda, de egy hang is elég ahhoz, hogy kellemes érzést keltsen bennünk. Elég meghallanunk a tücskök ciripelését és tudjuk, hogy kellemes, szép esténk van. A meggyújtott gyufa és a fa recsegése, amikor ég, a tűz melegét sugallja. Mindenki találhat egy számára kedves hangot, ami jó érzéssel tölti el. Erre ébreszt rá minket  az alábbi videó.

[Kilátó] A nagy falak maratonja

Eiger, Gran Jurasses, Matterhorn – és még további tizenhárom, azaz összesen 16 európai hegycsúcs, Szlovéniától Franciaországig. A leghíresebbek, a legnehezebbek, ahol az európai alpinisták színe-java mászott az elmúlt évtizedekben, évszázadokban. Több mint 16 ezer méteres függőleges szintkülönbség legyőzése esőben, fagyban, hózáporban, kőomlástól vagy lavinától veszélyeztetve, egymástól távoli hegységekben, 2011. július 13. és szeptember 30. között. Tehát alig több, mint két és fél hónap alatt. Ez volt az aradi Török Zsolt, iskolánk egykori diákja által vezetett hegymászó csoport sikeres „kirándulása”, még az idei Nanga Parbat-expedíció előtt. Figyelem, Török Zsolt hamarosan a csikys diákok számára tart expedíciós élménybeszámolót! Az alábbi, Sándor Szilárddal közösen készített kisfilmet minden bizonnyal ott is láthatjuk majd.

 

Mit szólsz hozzá?

Eredmények

Betöltés ... Betöltés ...

Kilátó – MacAskill elképzelt trükkjei

Biciklitrükkök, de még milyenek!!! Mintha egy mesevilágba tévednénk Danny MacAskill segítségével, amelyben a képzelet és a valóság képei keverednek elképesztő kerékpáros trükkök és kitűnő zene kíséretében.

A 27 éves skót utcai akadálykerékpáros (így fordítják a street trials pro rider kifejezést???) már több híres klipet forgatott, az alábbi, melynek címe Imaginate, a legfrissebb, idén június 19-én került fel a YouTube-ra. Röpke másfél évig készült (hoppá…), iszonyú sok munka, esés, sérülés árán (ahogy az a kisfilm végén is látszik). Viszont már majdnem öt és fél millió megtekintésnél jár. Hm! 🙂

 

Véleményed?

Eredmények

Betöltés ... Betöltés ...

Börtön-rock

Fülöp-szigetek, Cebu, CPDRC maximális biztonságú börtön.

A fiúk nem a bányában dolgoznak, hanem táncolnak. Nem is akárhogyan!

Aki irányítja őket: Travis Payne (Michael Jackson koreográfusa volt hosszú ideig), illetve két profi táncos, Daniel Celebre és Dres Reid.

Műsoron: Michael Jackson They Don’t Care About Us című híres száma, amely a nagy visszatérést jelentő This is it koncert része… lett volna.

Hölgyeim és uraim, kéretik egy kis csönd! Kezdődik az előadás!