Viszont a félelmeinket igen, bizonyította be Török Zsolt hegymászó október 24-én, csütörtökön, a Csiky Gergely Főgimnáziumban egy vetítéses előadás keretében, melyen több expedícióját is megismerhettük.

Először néhány kérdésre adott választ, melyek segítségével emberként is közelebb került hozzánk. Kiderült, többek között, hogy az 1989-es forradalom előtt kezdte a középiskolát, így beszámolt nekünk egy teljesen más világról, ahol nem voltak szabad gondolatok, mindent „felülről” irányítottak. Amikor megszűnt a kommunizmus, először nem is hitték el, mi mindenhez hozzájuthatnak, és hogy bármiről beszélhetnek. Az iskola tornatermében segélycsomagok sokasága halmozódott fel, amelyekre ő maga is felkapaszkodott. „Lehet, hogy az volt az első komolyabb mászásom”, mondta humorosan a „segélyhegyre” gondolva.

A hegymászás történetére utalva elmondta, hogy az akkor alakult ki, amikor az emberi civilizáció eléggé fejletté vált. Az első hegymászók Olaszországból, Angliából és Franciaországból származtak. A modern hegymászás az utóbbi 200 év alatt sokat fejlődött, régen csak a jó anyagi helyzetben lévők engedhették meg maguknak e sportág művelését, ma már viszont sokkal több embernek adatik meg ez az esély.

Török Zsolt 2011-ben részt vett A nagy falak maratonján. Társai közül csak neki sikerült végigmásznia valamennyi európai falat, összesen több mint 16 ezer méter szintkülönbséget. Borzalmas időjárással kellett megküzdeniük, útjukba állt eső, jégeső, hóvihar. Két és fél hónapig tartott ez az expedíció, és csak a legszükségesebb dolgokat vihették magukkal, ám a csomagjuk így is 15-18 kg-os volt.

Idén pedig a felhők fölé is eljutott, a Himalája kilencedik legmagasabb csúcsára, a Nanga Parbatra (8125 m), avagy a „Gyilkos hegyre”. Lavinák, hózáporok, 80 km/órás szél, sőt még terrortámadás is veszélyeztette az ő és csapata életét. Biztonságuk érdekében helikopterrel akarták levinni őket a hegyről, mégis úgy döntöttek, hogy ha egy lehetőség van, folytatják útjukat. A pakisztáni hatóságok katonákat küldtek a védelmükre, így nem kellett sikertelenül hazautazniuk. Kibírták a 7500 m felett kezdődő halálzónát is, ahol már olyan kevés az oxigén, hogy még alvás közben sem regenerálódik a szervezet. A felhők fölé jutva az első sikeres romániai csapatként jutottak fel a Nanga Parbatra. A csúcs meghódításáról dokumentumfilm készül, amelyet hamarosan a szélesebb aradi közönségnek fognak bemutatni.

Kiderült az is, hogy az egykori csikys diák már a következő expedícióját tervezi a Tűzföldre, Dél-Amerikába, tehát további meredek falakat tervez megmászni. Török Zsolt készségesen felelt a diákok gyorsan pergő kérdéseire is: volt-e már életveszélyben az útjai során?, hogyan készül egy-egy nagyobb expedícióra?, kényelmes-e a szöges talpú hegymászó bakancs?, ha választania kéne, akkor a családját vagy a hegymászást választaná? stb. Elgondolkodtató volt az előadás végén megfogalmazott üzenete is a tanulók felé: bármit, amit megálmodnak, valósítsák meg, merjenek előre lépni, és találják ki saját maguk, hogy mivel szeretnének foglalkozni, hiszen mindnyájan mások, mindenki egy külön egyéniség.

Videóösszeállítás Török Zsolt élménybeszámolójáról (készítette Bortoș Júlia):

A Török Zsolttal készített interjút (készítette Tóthpál Béla, operatőr Bortoș Júlia) ITT olvashatjuk, vagy nézhetjük meg.

[Fotó: Bacsilla Sándor, Bortoș Júlia, Ilona János]