Minden kedves hölgy látogatónknak, pedagógusnak, diáknak, volt diáknak, szülőnek, hozzátartozónak, érdeklődőnek szép tavaszt, boldog nőnapot kívánunk!
Köszöntésként alább Radnóti Miklós Levél a hitveshez című versének néhány sorát idézzük. Felejthetetlen sorokat a felejthetetlen nőnek, aki szerelmesként, társként, kritikusként állt férje mellett, majd annak halála után 70 évig hűségesen gondozta költői hagyatékát. (Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni 2014. február 15-én, 102 éves korában hallt meg.) Csöndben élte életét, hordozva emlékeket, szerelmet, fájdalmat. Mint aminek súlya van. Mint aminek titka, mélysége van.
„Mikor látlak újra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
most bujdokolsz a tájban és szememre
belülről lebbensz, így vetít az elme;
valóság voltál, álom lettél újra,
kamaszkorom kútjába visszahullva
féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?…”
