„Jó dolgokra kell gondolni, azok a magasba emelnek!”– Ballagási beszédek 2022. május 27-én

Spier Tünde iskolaigazgató, Szabó Sára (XI. A), Sztojka Szidónia (XII. A) a Csiky Gergely Főgimnázium ballagásán, 2022. május 27-én [Fotó: Ilona János]

A Csiky Gergely Főgimnázium 2022. május 27-i ballagásáról közölt beszámolónkban jeleztük, hogy külön bejegyzésben tesszük közzé Spier Tünde iskolaigazgató útra bocsátó gondolatait, Szabó Sára (XI. A) búcsúztató beszédét, illetve a végzősök nevében elköszönő Sztojka Szidónia (XII. A) beszédét. Alább egy-egy részletet találunk ezekből, amelyekre ha rákattintunk, a teljes szöveget is elolvashatjuk.

Elballagtok, de az, hogy itt jártatok, nem marad nyomtalan. És nem feltétlenül a padba vésett nevekre, a magas röptű gondolatokat ecsetelő karcolt mondatokra, vagy a falon levő lábnyomokra gondolok (pedig azokból sincs kevés), hanem azokra a pillanatokra, amit együtt átéltetek mint osztály, mint évfolyam. Mindenkiben, akivel kereszteződött az utatok, hagytatok kicsit magatokból. Ugyanakkor ti is kaptatok, és evvel többek, értékesebbek lettetek. (Spier Tünde, igazgató)

A mai nap után részese lesztek iskolánk történelmének, ám mégsem szakadtok el tőle teljesen, hiszen az itt átélt kalandok ide láncolják szívetek kis darabkáját. Az iskolában töltött idő nemcsak ismétlődő események sorozata volt, hanem érzelmek színes kavalkádja is. Ezek az évek az életre szóló barátságok kialakulását és a felejthetetlen emlékek gyűjtését is magukba foglalják, de az első csalódásokkal való találkozást is. Remélem, sosem fogjátok elfelejteni az együtt töltött négy évet, melyet csikys diákként töltöttetek, még akkor sem, ha továbbléptek és ezerfelé mentek. Használjátok ki azt a kevés időt, ami még közös számotokra, tegyetek azért, hogy erősebb legyen köztetek a kapcsolat, mint az épület, ami összezárt titeket. (Szabó Sára, XI. A)

Most itt állva azonban nem csak öröm van szívünkben, hiszen megtapasztaltuk, hogy mennyire tud fájni a búcsú. Régebben valamiért úgy gondoltuk, hogy a líceum egy véget nem érő kaland, most mégis itt az elválás ideje, a mai nappal számunkra egy új fejezet kezdődik el. Kívánom, hogy mindenki úgy írja meg a saját történetét, hogy ő benne a legboldogabb legyen. Kívánom, hogy minden álmotok teljesüljön, és soha ne adjátok fel, az élet néha nehéz tud lenni, de tudom, hogy ti minden akadályt le tudtok győzni. (Sztojka Szidónia, XII. A)