Az elmúlt napokban zajlott Aradon, a Delfin uszodában a Junior vízilabda bajnokság. Iskolánk két VI. A osztályos diákja – Cenădan Márk és Bartó Viktor – is tagja az aradi AMEFA gyerekekből álló vízilabda csapatának, így elmentünk néhányan szurkolni nekik.
Látva a fiúk játékat, küzdelmét, megfogalmazódott bennem néhány gondolat a rendszeres, illetve a versenysportolással kapcsolatban.
A rendszeres sportolás nem csak a fizikai egészségre van jótékony hatással, hanem a személyiséget is alakítja. Kemény munkára, önfegyelemre, kitartásra, szabálykövető magatartásra tanít. A kihívások teljesítése növeli az önbizalmat, lehetőség van a siker kezelésének és a veszteség elfogadásának gyakorlására.
A csapatsportok ezenfelül alkalmat adnak a társas készségek begyakorlására is, hiszen ott a játékosok közösen dolgoznak, figyelembe véve a közös célt. Fejlődik a gyermekek felelősségtudata mások iránt, az egyéni érdekről való lemondás a közösség érdekében.
A rendszeres sport strukturálja a gyermek idejét, kevesebb ideje jut a különböző elektronikus játékok használatára vagy tévénézésre. S ez csak néhány előny.
Hol van ezekre a tulajdonságokra szükség? Vagy, másképp fogalmazva, hol nincs rájuk szükség?
Függetlenül attól, hogy mit mutatnak az eredménytáblák, ezek olyan dolgok, amelyeket senki nem vehet el tőlük.
A legfontosabb viszont, hogy a gyermek számára a sporttevékenyseg örömet nyújtson és ne kényszert jelentsen.
Szívből gratulálok elsősorban az osztályomba járó sportolóknak, de iskolánk minden diákjának, aki rendszeresen sportol, versenyszerűen vagy csak hobbiszinten.