„Ezek csak úgy kiszakadtak belőlem…” – Kézdi Imola verseskötetének bemutatóján

Kézdi Imola és Kelemen Kinga a Miniallűrök című verseskötet aradi bemutatóján
[Fotó: Ilona János]

69 rövid, telefonképernyő-hosszúságú „kávévers”, három fűzérbe csoportosítva (Évszakítás, Évszagok-ízek, Miniallűr – maxizűr), huncut-izgalmas illusztrációkkal ellátva, igényes megjelenésű könyvbe csomagolva – száraz-röviden így írhatnók le Kézdi Imola Miniallűrök című debütkötetét, amelynek aradi bemutatójára 2022. május 7-én, szombaton este került sor az Aradi Kamaraszínházban.

Ahol Kelemen Kinga dramaturg, az est moderátorának logikusan felépített kérdéseire válaszolva a Jászai Mari-díjas, kétszeres Uniter-díjas színművész (a Csiky Gergely Főgimnázium volt tanítványa) megkapó őszinteséggel és beleéléssel mesélte el a versek, majd a kötet születésének körülményeit.

Azt, hogy 2020-ban, a pandémia idején „elhalkuló” színházi munka helyén létrejövő csöndben „hallotta meg” először ezeket a verseket, s jegyezte le őket telefonjába a reggeli kávé mellett. Szüleinek és barátainak mutatta meg őket először, majd költő-szerkesztő ismerősei – Demény Péter, Balázs Imre József, Kovács András Ferenc és Karácsonyi Zsolt – véleményét is kikérte, tanácsukat megfogadta, s a költeményeket, ahol kellett, átdolgozta.

Azt, hogy mekkora boldogság és büszkeség fogta el, amikor a neves szépirodalmi folyóiratok – Korunk, Látó, Helikon – tiszteletpéldányait kivette a postaládából, s a színházi előadások végén, után megszokott nézői visszajelzés, tehát a közvetlen találkozás igénye miatt a megjelent verseket a közösségi oldalán is közzétette.

Azt is, hogy a Koinónia Könyvkiadó gondozásában 2021-ben megjelent kötet borítójára eredetileg számos nagyszerű – férfiak által készített – javaslatot kapott, amelyek azonban sehogy sem harmonizáltak a versek hangulatával, s végül, az utolsó előtti pillanatban talált rá Orosz Annabella gyergyószentmiklósi illusztrátorra, aki egyetlen nap alatt „szállította” a tökéletes változatot. A könyvet Kovács András Ferenc szerkesztette, a Miniallűrök címet is ő javasolta, a belső illusztrációk pedig Kézdi Imola lányának, Rézinek a munkái.

200 versből választotta ki végül azt a 69-et, amely helyet kapott a kötetben (23-23 mindhárom fűzérben), s mivel a legnagyobb rajongója, édesapja, aki igen fontosnak találta ezt a számot, éppen 69 éves korában hunyt el, ez nagyon erősen emlékezteti őrá. A könyvet is szüleinek ajánlja.

Kelemen Kinga (aki szintén iskolánk egykori diákja) felkérésére Éder Enikő színművész és Tapasztó Ernő színész-rendező (igen, szintén volt csikysek) olvasott fel néhányat a kötetben megjelent versek közül, s a moderátor javaslatára a közönség csöndben, a ráhangolódást megakadályozó közvetlen taps nélkül „vette át” ezeket.

2017-ben, A vágy villamosa itteni előadása alkalmával találkozhatott utoljára az aradi közönség Imolával. Láthatjuk-e majd többször is őt Aradon, lesz-e erre lehetőség? – hangzott Kelemen Kinga kérdése. Igen, hangzott a válasz, nagyon komolyan folyik a tervezés erre vonatkozólag.

A járvány lecsengőben van, újraindultak a színházi próbák és előadások, hogyan tovább, lehet-e az öltözőbe is bevinni a verseket? Valóban, eleinte kapkodásként élte meg a színészi munka folytatását, így Imola, Hamupipőke módjára sietett, hogy minél hamarább minél több verset (telefonra, majd) papírra vessen, hiszen ha itt az éjfél, és megszűnik a varázslat, már nem lesz idő erre. De, mint kiderült, van tovább, előadások után, vagy azok szünetében is jut pár perc lejegyezni a gondolatokat, hangulatokat.

S szó volt még a színészi és a költői munka közös vonásairól (őszinteség, képi világban való gondolkodás), a román, angol fordítások esélyéről (nehéz, de lehetséges), és sok minden másról is, amit a könyvbemutató fájdalmasan kis létszámú közönsége örömmel és érdeklődve hallgatott. Dedikálás és közvetlen hangulatú beszélgetés zárta a rendezvényt.

Köszönjük, Imola! (Legközelebb, reméljük, jóval többen.)

Kézdi Imola
Tündér

vagyok:
tündér boszorkány,
szelídített oroszlán,
házisárkány vagy
óvilági keselyű.
címlap- és öreglány,
előnyös hátrány,
lusta konyhalány,
gyomorkeserű.
nem vagyok:
kormorán,
nem játszom zongorán,
nem követem a divatot.
liba-, pulyka- és griffmadár-
sültet nem eszem.
s hogy boldog vagyok,
csak kacsa.