Folytatódik a Krókusz Projekt

Csikys diákok látogatása az aradi neológ zsinagógában, a Krókusz Projekt keretén belül
[Fotó: Ujj János]

A Krókusz Projekt keretében 2020. január 30-án a Csiky Gergely Főgimnázium hatodikos és hetedikes diákjai meglátogatták az aradi neológ zsinagógát. A HETI (Holocaust Education Trust Ireland) és a Szembenézés Alapítvány által támogatott mozgalom célja megismertetni a tanulókkal a népirtások szokásos mechanizmusát: az előítélettől a kirekesztésen és üldözésen át a gyilkosságokig vezető út összefüggéseit. Segítségével a résztvevők felfedezhetik és értelmezhetik a történelem és saját életük közötti kapcsolatot, és ha ez a felismerés aktív cselekvésre késztetné őket, befolyásolni is képesek lennének a folyamatokat.

Ujj János helytörténész hozzáértő és figyelemfelkeltő előadásában intézményünk diákjai a zsinagóga bemutatása során megismerkedtek az aradi zsidóság történelmével is. A XIX. század elején, klasszicista stílusban épült nagyméretű, három szintes sarokház tömbjében helyet kapó imaház bejárata az udvarról nyílik. A jelentős méretű, boltíves kapun keresztül juthatunk be a boltozott templomtér impozáns helyiségébe, amely megőrizte eredeti bútorzatát.

Chorin Áron rabbi modernizálni akarta a zsidó vallást, neki köszönhető, hogy az aradi volt az első zsinagóga Magyarországon, ahol megszólalt az orgona. Kilépve a szigorúan vett vallási kérdések köréből azt is szorgalmazta, hogy minél több zsidó térjen át a hagyományos pályákról a földművelésre és a kézművességre. Életútja szép példája annak, hogy két egymástól eleinte idegenkedő közösség hogyan érti meg, hogyan kezdi el értékelni a másikat. Míg az 1920-as évek elején az aradiak is hevesen ellenezték a zsinagóga építését (olyannyira, hogy az éj leple alatt lebontották a nappal felépített falakat), Chorin temetése napján, 1844-ben már megszólaltak a keresztény templomok harangjai, a minoriták pedig misét mondtak a lelki üdvéért. Az már csak térségünk hányatott történelmének egyik érdekes hozadéka, hogy dédunokája, Chorin Ferenc a trianoni Magyarország egyik legismertebb és legbefolyásosabb üzletembereként jó barátja volt annak a Horthy Miklósnak, aki az aradi református templomban esküdött örök hűséget hitvesének. Diákjaink megérthették, hogy az aradi zsinagóga több egy impozáns épületnél, kapocsként köti össze a zsidó, a magyar és az aradi történelmet, kultúrát.

[Fotó: Ujj János]

« 1 A 2 »

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

18 + hat =

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..