Június 17-én, szerda reggel a harmadikosok által feltartott virágalagútban érkeztek a negyedik osztályosok, azaz a legkisebb végzősök az évzáró ünnepségre. A szinte ősziesen hűvös időben szüleik, hozzátartozóik, iskolatársaik, illetve, természetesen, az ünnepség meghívottai, szervezői vártak rájuk a hátsó udvaron.
A harmadikos Kruzslitz Kyra és Dunai Márk köszöntötte a jelenlévőket az elemi osztályosok évzáróján. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Hadnagy Éva igazgató, Spier Tünde aligazgató, Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője, Simon András baptista lelkipásztor, illetve Lészay Ildikó, a szülői bizottság elnöke. Hadnagy Éva igazgató meghatottan köszöntötte a Csiky legfiatalabb végzőseit, de a kisdiákokat oktató pedagógusokat is: „Nem tudom, hogy most kinek nehezebb, a diákjait útjáró bocsájtó tanítónak, vagy az új ismeretek felé szárnyaló gyermekeknek. Azt ugye tudjátok, hogy a régi és az új osztályterem között csak néhány lépcsőfok van. És tudom, hogy a tanító bácsi bármikor visszavár titeket.” A szülőkhöz fordulva pedig az egymásra utaltságra figyelmeztetett: „Céljaink közösek, hiszen a gyermekeknek mi is, Önök is szeretnénk a legjobbat nyújtani.”
A negyedikes Vincze Viktória, illetve Komori Viktória szavalata után Dobos Carlos és Szigeti Giulia harmadik osztályos tanulók búcsúztak el egy évvel idősebb társaiktól. Rövid évértékelést végeztek ezután a tanítók – Khell Jolán (előkészítő osztály), Bálint Erika (I. A), Cirják Márta (I. B), Kurunczi Enikő (II. o.), Pintér Mária (III. o.), Khell Levente (IV. o.) –, felsorolva mindazokat a versmondó, mesemondó, anyanyelvi, matematikai, népdal, rajz és más jellegű vetélkedőket is, amelyen diákjaik részt vettek. Valamennyien kiemelték azt, hogy komoly munka folyik az elemi osztályokban, melynek sikere alapvetően befolyásolja a gyermekek későbbi életét.
A mesemondó, illetve szavalóversenyeken való négy évi eredményes szerepléséért Böszörményi-díjban részesült Komori Viktória és Rónai Zoltán, Komori Viktória pedig az iskola különdíját is átvehette a matematika tantárgyversenyeken való négy évi eredményes szerepléséért. Khell Levente, a negyedikesek tanító bácsija intézett ezután néhány komoly szót a kisdiákok szüleihez: „Bizonyított tény az, hogy az ember anyanyelvén tudja a legkönnyebben elsajátítani az ismereteket. Ugyanakkor, ha már ezeknek a gyerekeknek megadatott, hogy kétnyelvű környezetben nőjenek fel, két kultúrát ismerjenek meg, akkor ne vegyük el tőlük a kettős érvényesülés lehetőségét. Ma már azok érvényesülnek jobban, akik több nyelven beszélnek.” Mondanivalóját Anavi Ádám Drága ének című versével illusztrálta, amelyet Rónai Zoltán szavalt el. Az ötödik osztályba lépő 22 diákjának pedig vidáman jelezte: „Ne féljetek, mert venni fogjátok az akadályokat, (…) és végre birtokba vehetitek a nagy udvart is!”
Néptánccal búcsúztak a negyedikesek, Simon András baptista lelkipásztor áldást mondott a jelenlévőkre, majd a régi székely himnusszal zárult az ünnepség. A negyedikesek boldogan integettek… majd (leendő) ötödikesek lettek.
[Fotó: Bortoș Júlia, Ilona János]