Zene, vulkánok és fás legelők a Csikyben

Tudomany_muveszet_sav

Az Iskola másként hét egyik kiemelt csikys rendezvényeként április 8-án, szerdán a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Természettudományi és Művészeti Kara Környezettudomány Tanszékének három munkatársa tartott érdekfeszítő bemutatót a matematika–informatika és a természettudományok szakos diákoknak. A témához illő, találó címe is volt a rendezvénynek: Művészet a tudományban – tudomány a művészetben

Szacsvai Kinga egyetemi adjunktus a zene fizikájáról szólva a hangok frekvenciájával, erősségével, a hangszínnel és a hangforrásokkal, hangszerekkel kapcsolatos ismereteket elevenítette fel közérthetően, jól strukturáltan. Expozéját sok-sok vetített képpel illusztrálta, a közönség tagjai pedig egy hangvilla segítségével idézhették elő a normál zenei „A” hangot.

Szakács Sándor egyetemi docens előbb a vulkánok működését és típusait mutatta be, majd a vulkánok és a művészet kapcsolatát elemezte. A jelenlévők megtudhatták, többek között, hogy Edward Munch A sikoly című festményén látható vérvörös égboltot egy korábbi vulkánkitörés eredményezhette, illetve hogy a legkorábbi vulkánábrázolás Kr.e. 6200-ból származik, és a törökországi Çatal Hüyük település melletti Hasan Dag vulkánt mutatja be kitörés közben.

Hartel Tibor egyetemi docens lendületes előadása elején alapfogalmakat tisztázott (Mi a természet? Mi a természetvédelem? Mi a természetvédelem célja? stb.), majd az erdélyi fás legelők világáról, kulturális-természeti értékéről árult el érdekes adatokat. Egy közelmúltbéli kutatás meglepő eredményét is megosztotta a jelenlévőkkel, amely szerint az erdélyi kaszálók biodiverzitása a második legnagyobb a világon, egyedül a bolíviai esőerdők biológiai sokfélesége előzi azt meg.

Érdekes, tanulságos és hasznos másfél órát töltöttek el szerda délelőtt a reál szakos diákok a kolozsvári vendégek társaságában, amelynek végén még a Sapientia környezettudományos hallgatóinak életébe is bepillanthattak a résztvevők.

[Fotó: Bacsilla Sándor, Ilona János]