Az „Iskola másként” hét keretében a Kincskereső Óvoda közép- és nagycsoportos gyermekei kedden egy különleges sütögetős programot tartottak. A gyerekek nagy lelkesedéssel gyúrták és formázták saját kis kenyereiket, miközben megismerkedtek a kenyérkészítés lépéseivel. Miután a finomságok megsültek, szilvás derelyét kóstoltunk, ami mindenkit jókedvre derített. A közös élmény és a friss kenyér illata emlékezetessé tette a délelőttöt.
Albu Davidhazy Hédy és Borsos Anett óvónők

Az iskola másként második napja ennél jobban nem is sikerülhetett volna a Kincskereső bölcsödések és ovisok számára. Az óvónénik “tavaszváró séta” terve a városban meghiúsult, mivel a reggeli havazás átírta a programot. Vidám gyerekzsivalytól volt hangos az udvarunk, hócsatáztunk, hóembert építettünk.
Lénárdt Ágnes és Nagy Sarolta óvónők

Játszani jó! Éppen ezért több osztály is játszott hétfőn és kedden. Csapatmunkát, logikus gondolkodást, szókincset, megfigyelőképességet stb. fejlesztő tevékenységeken a VI.B, VIII.B, IX.D és X.D osztályok diákjai lelkesen vettek részt. A foglalkozásokat Molnár Magdolna és Rogoz Marianna tanárok felügyelték.

A mai napon meghívott előadónk, Gál Tamara kertészmérnök, biológus, iskolánk volt diákja bepillantást nyújtott az egyetemi életbe. Tamara a temesvári Alkalmazott Tudomány és Technológia Kar Kertészmérnöki szakán végzett, majd a Mezőgazdasági Kar Biológia szakán. Így ki adhatott volna jobb tanácsokat a középiskolás 9.A, 10.A és 10.D osztályosoknak a hatékony líceumi évekhez, valamint a végzős 12.A természettudományi szakos diákjainak?Beszélt kutatásáról, amelyet a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végzett, a Növénybiológiai Intézet Molekuláris Fotobioenergetikai Csoportjának kutatóinak vezetése alatt. Kutatási témája a vízbontáson alapuló, Chlamydomonas reinhardtii egysejtű zöldalgában történő hidrogéntermelés volt.Egy kis ízelítő a kutatásból: a hidrogéngáz tiszta energiahordozó, mivel égése során csak víz keletkezik, így nem bocsát ki szén-dioxidot a légkörbe, a hagyományos fosszilis energiahordozókkal ellentétben. Jelenleg a hidrogént legnagyobb százalékban földgázból állítják elő, ami hozzájárul a CO₂-kibocsátás növekedéséhez.Az egysejtű zöldalgák azon képességét, hogy megvilágítás hatására H₂-t termelnek, az 1930-as években fedezték fel, majd ezt követően megállapították, hogy a hidrogenáz enzimek felelősek a H₂-termelésért ezekben az organizmusokban. Mivel ez a folyamat a természetben mindössze néhány percig tart, a kutatók célja ennek meghosszabbítása és hatékonyságának növelése, hogy az ipar számára is hasznosíthatóvá váljon.Köszönjük a hasznos perceket!
Páll Mária
