Talán így is fogalmazhatnám azt az igényt, vagy inkább reményt, hogy elfoglalja valaki a 30-as, 31-es helyet a beiratkozási anyakönyvben most, illetve hamarosan, a második beiratkozási időszakban. Hiszen ezen múlik az, hogy egy tanító foglalkozik majd ősztől a 29 előkészítő osztályos gyerkőccel, vagy kettő egy-egy 15-16-os létszámú gyermekcsoporttal.

Már a negyedikeseim is ki tudják számítani, hogy a rendelkezésre álló 45 perc tanóránként kisebb részeket eredményez, ha 29 felé osztjuk, mint ha csak 15-16 felé osztanánk. És ki lenne a nyerő? Hát persze, hogy a diák! Hiszen napjában többször érezhetné azt, hogy fontos, figyelnek rá, adnak a véleményére, kíváncsiak a tudására. Lehet, hogy otthon csak ő van egyedül egy szülőpárnak és két nagyszülőpárnak, mindenki őt hallgatja, minden szavát figyeli. És mekkorát „zuhan” érzelmileg, ha itt viszont csak csitítják, mert kevés az idő arra, hogy mindenki megszólaljon, minden tanuló meghallgatásra leljen egy tanórán. Pedig úgy készülnek, olyan lelkesek, ha egy-egy fogalmazást vagy saját „keress, kutass, találj!” típusú önálló munkájuk eredményét kell felolvasniuk, előadniuk. S akkor jön a döbbenet, ha elhangzik a fájdalmas kijelentés, hogy „nincs több időnk”. Biztos, hogy fokozatosan lankadni kezd majd a munkakedve, ha nem kaphatja meg minden alkalommal az érte járó, méltató szavakat. S akkor csodálkozunk, hogy a nem kellő ráfigyelés egy-egy gyermek esetében elvezet oda, ahová egyetlen szülő vagy pedagógus sem szeretné: az iskolába járás örömének hiányához.

Megismételjük tehát: szeretettel várjuk a 30-as és a 31-es hely („páholy”) gazdáját a jövő évi előkészítő osztályban! Jelentkezzen, akár még ma! 

[Képek vetítése]

Az áprilisi hónapban sem tétlenkedtek az V–VIII. osztályos matematikusok.

Április 20-án Kurunczi Viktória VI. osztályos diákunk a ±Poezie versenyen képviselte iskolánkat. Ezen a versenyen olyan tételeket kell hogy megoldjanak a diákok, melyek román nyelvi ismereteket és matematikai tudást is feltételeznek. Viki az ott elért pontszámmal bejutott az országos szakaszra, melyet az idén Focşani-ban tartanak, május 25-én.

Április 22-én négy csikys diák vett részt a szegedi Makkosházi Matematikaversenyen. Az V. osztályosokat Mészáros Leticia, a hatodikosokat Farkas Zsófia, a hetedikeseket Hegyi Boglárka, a nyolcadikosokat pedig Ilona Judit képviselte. Ők azok a diákok, akik a Zrínyi Matematikaversenyen elsők vagy másodikok lettek, de nem jutottak ki a döntőre. A hasznosat összekötöttük a kellemessel. Mivel a verseny ottani idő szerint délután 2 órakor kezdődött, előtte megláttogattuk a Szegedi Vadasparkot, a verseny után pedig a Vértó mellett 2010-ben felállított székelykapukat néztük meg. 

A Simonyi Zsigmond helyesírási verseny országos döntőjének idén a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum adott otthont április 26–28. között.

Azon a napsütéses hétvégén 15 megye 74 legügyesebb helyesírója mérte össze a tudását, valamennyien V–VIII. osztályos diákok. Arad megyét Spir Petra V. osztályos, Bíró Endre VI. osztályos, Ilona Judit VIII. osztályos (Csiky Gergely Főgimnázium) és Miklós Annamária VII. osztályos (Aurel Vlaicu Általános Iskola) tanulók képviselték, kísérőként pedig Puskel Tünde Emese tanár néni tartott velünk.

Szombaton, a versenyfeladatok megoldását követően, Válaszútra kirándultunk és meglátogattuk a Kallós Zoltán Múzeumot. A népművészeti kiállítás megtekintése után múzeumpedagógiai foglalkozáson vettünk részt.

A vasárnapi eredményhirdést követően (bár nem végeztünk az élmezőnyben, de valamennyien tisztességgel helytálltunk, amiért köszönetet mondunk felkészítő tanárainknak), Kolozsvár nevezetességeivel, többek között a botanikus kert szépségeivel ismerkedtünk.