Van még néhány nap a vakációból. Vannak vakációs élmények is bizonyára.
Mi lenne, ha írnátok róluk, s az írásotokat közzétennénk itt, a weblapon?
Lehet utazásról, kirándulásról, táborozásról, vagy akár csak egy hétvégi sétáról, fürdőzésről írni. Vagy éppen a vakáció ideje alatt végzett munkáról. Vagy olvasmány-/zene-/filmélményről, esetleg egy jól sikerült családi találkozóról. Vagy bármi másról, ami a vakáció alatt fontos volt a számotokra. Jó?
A terjedelmet rátok bízzuk, de a kurtítás, szerkesztés jogát fenntartjuk. (Persze, nem éppen 10-20-30 oldalas elbeszélésekre gondolunk, nyilván.) Ha néhány fotót is csatoltok a küldeményhez, annál jobb! Szóval hajrá! 🙂
Van néhány olyan csücske a gömbölyű Földnek, ahová szívesen eljutnék majd egyszer. Svédország (Stockholm), a távoli Kanada, s a még távolibb Új-Zéland. Új-Zéland, amelyről először Jules Verne regényeiben (Kétévi vakáció, Grant kapitány gyermekei) olvastam. Új-Zéland, ahol – a már ott jártak szerint – mindenfajta vidék megtalálható, a szubtrópusi, meleg tengerparttól a zord, havas hegyvidékig, a kietlen, zord tájaktól a barátságos, modern településekig. Új-Zéland, ahol A gyűrűk ura trilógiát (és kétrészes félfolytatását, előzményfilmjét, A hobbit-ot) filmezték, s ahol a filmből megismert Hobbitfalva ma is látogatható. Új-Zéland, amelyről az alábbi látványos reklámfilm is szól, épp Középfölde történetére utalva. Apropó, ti hová utaznátok szívesen? Írjatok erről hozzászólásban, ha akartok. 🙂
2011-ben egy borsodi faluban, Ónodon a véletlen hozta össze a Republic együttest Bordás Anasztáziával. A helyi iskola igazgatónője ajánlotta figyelmükbe a 13 éves lányt egy közös éneklésre. Anasztázia (Sziszi) olyan profin oldotta meg a feladatot, hogy a találkozás a koncerten előadott dalon túllépett. Néhány hónappal később Tóth Zoltán Republic-tag stúdiójában megszületett a közös dal Kóborló szél címmel. Azóta több Republic-koncerten is fellépett Sziszi, de ennek továbbra is az a feltétele, hogy nem romolnak a tanulmányi eredményei. Erről és a váratlan találkozásról részletesebben: itt.
A méz ugyebár nem a piacon terem, sem az üzletek polcain. A méhecskenevű jóbarátunk termeli, társadalmi munkában. Jó, nem elsősorban a mi táplálásunkra, de azért a rendszeres kifosztogatás ellen se nagyon védekezve (általában). A kifosztogatás tudományos neve: pergetés, vagy mézpergetés. Ezt illusztrálja nagyszerűen az alábbi kisfilm. A kaptárak megnyitása (füstölővel, hogy a méhek ne nagyon támadjanak közben), a keretek kiemelése, a viaszréteg lehámozása, majd a tulajdonképpeni pörgetés a centrifugában – a folyamat minden része szépen követhető, sőt az álmos nyári nap hangulata is átsüt a képkockákon. Érdemes megnézni! (És mézet enni is, mert finom és egészséges!) Ja, és nem hiszitek el, de vannak profi méhészek (főleg idősebbek), akik az egészet mindenféle védőruha, háló nélkül végzik, a méhrajokat puszta kézzel sepregetik le és azok annyira elámulnak ettől a merészségtől, hogy megszúrni is elfelejtik a merész vállalkozót. (Azért komoly tapasztalat nélkül senkinek sem ajánljuk ezt a mutatványt, komoly gondokat okozhat a méhszúrás, főleg ha valaki allergiás rá!)
Ja, és tudtátok, hogy vers is szól erről? Szabó Lőrinc: Mézpergetés.
A londoni olimpia nyitó és záró ünnepségének meghatározó személyisége volt Emeli Sandé. A zambiai-skót származású énekesnő ott főleg lírai hangvételű számokkal kápráztatta el a közönséget. Idei bemutatkozó lemezének (Our Version of Events) nyitó dala, a Heaven viszont egy jóval dinamikusabb, lendületesebb Emelit mutat be, egy kitűnő videoklipp keretén belül. Érdemes megnézni!
Augusztus van, a csillagfényes nyári éjszakák hónapja. A Göncölszekér, a Fiastyúk, a Cassiopeia, vagy éppen a Tejút rejtélyesen ragyogó fényösvénye teszi felejthetetlenné egy-egy táborozás, kirándulás vagy akár csak a kertben eltöltött késői órák emlékét. Kevesen láthatjuk viszont élőben a déli félteke fölé boruló égbolt konstellációit, köztük a híres Dél Keresztjét, vagy éppen a hozzánk legközelebbi csillagokat tartalmazó Kentaurcsillagképet. Colin Legg hangulatos (és díjnyertes) time-lapsevideójában ezek és más látványos dolgok is feltűnnek. A Lovejoy üstököscsóvája, a szikrázó Tejút-sáv, hullócsillagok nyoma, villámokat eregető viharfelhők, egy „villámgyors” holdfogyatkozás, no meg a kitűnő kísérő zene – mindezekért érdemes végignézni a Nocturnal című kisfilmet. (Személyes kedvencem az 1 perc 30 másodpercnél kezdődő rész. De előtte is szép! 🙂 )
Csak az nem biztos, hogy mikor készült ez a felvétel: 1996 avagy 1997 karácsonyán. (Aki biztosan tudja, szóljon hozzá!) Az viszont teljesen biztos, hogy Robin Williams (Egy úr az űrből, Jó reggelt, Vietnam, Holt költők társasága, Ébredések, A halászkirály legendája, Mrs. Doubtfire – Apa csak egy van, Jumanji, Good Will Hunting, Hazudós Jakab, A kétszáz éves ember, Sötétkamra, Álmatlanság, Vágott verzió, Éjszaka a múzeumban, A világ legjobb apukája stb. stb.) elsöprő erejű (volt) ekkor is. És ezen még a műsorvezető, illetve a szinkronfordító „apró” ügyetlenkedései sem tudtak jelentősen rontani. (Fridi angolul, a szinkronfordító pedig oroszul nem tudott, nagyjából egy szót sem!…) Jó, a stúdióban ülő gyermeknézők miatt Robin még a szokásosnál is viccesebbre vette a figurát, de ezt mindvégig ízlésesen és valódi beleéléssel!
Az „interjúban” nem hangzik el, de fontos tudni, hogy Robin Williams a Hazudós Jakab című egészen furcsa holokauszt-film felvételén tartózkodott ekkor Magyarországon. (Ha lehet, nézzétek meg, elképesztően jó!) Ja, és a Good Will Hunting szakállas pszichológia-professzorának megformálásáért 1998-ban mégiscsak megkapta a hőn áhított Oscar-díjat, igaz, „csak” a legjobb mellékszereplői kategóriában. Hogy miért nem kapta meg, például, már a Jó reggelt, Vietnam, vagy A halászkirály legendája főszerepéért, az örök rejtély marad… (Apropó, a Good Will Hunting-ot teljes terjedelmében megnézhetjük, itt!)
Ja, és hogy ez miért pont most? Véletlenül. 😀 Vagy mert Robin Williams mostanában (július 21-én) töltötte be 61. életévét. Vagy mert 8:35-nél két olimpiai versenyszámot is kiparodizál, mégpedig a szinkronúszást és a súlyemelést. Vagy mert tényleg jópofa, vakációs hangulatú. Stb. 😀