A méz ugyebár nem a piacon terem, sem az üzletek polcain. A méhecske nevű jóbarátunk termeli, társadalmi munkában. Jó, nem elsősorban a mi táplálásunkra, de azért a rendszeres kifosztogatás ellen se nagyon védekezve (általában). A kifosztogatás tudományos neve: pergetés, vagy mézpergetés. Ezt illusztrálja nagyszerűen az alábbi kisfilm. A kaptárak megnyitása (füstölővel, hogy a méhek ne nagyon támadjanak közben), a keretek kiemelése, a viaszréteg lehámozása, majd a tulajdonképpeni pörgetés a centrifugában – a folyamat minden része szépen követhető, sőt az álmos nyári nap hangulata is átsüt a képkockákon. Érdemes megnézni! (És mézet enni is, mert finom és egészséges!)
Ja, és nem hiszitek el, de vannak profi méhészek (főleg idősebbek), akik az egészet mindenféle védőruha, háló nélkül végzik, a méhrajokat puszta kézzel sepregetik le és azok annyira elámulnak ettől a merészségtől, hogy megszúrni is elfelejtik a merész vállalkozót. (Azért komoly tapasztalat nélkül senkinek sem ajánljuk ezt a mutatványt, komoly gondokat okozhat a méhszúrás, főleg ha valaki allergiás rá!)

Ja, és tudtátok, hogy vers is szól erről? Szabó Lőrinc: Mézpergetés.

 Betöltés ...