Legalábbis ha komolyan vehető az a néhány mondatos párbeszéd, amely a kabinet ma (szombat) reggeli ülésén Victor Ponta kormányfő és Ecaterina Andronescu tanügyminiszter között elhangzott. Kábé a következőképpen (szabad fordítás, elnézést a pontatlanságokért, forrás yahoo.com stb.):
Ponta: – Kezdődik az iskolaév. Miniszterasszony, megkérem, hogy az ülés alatt mondja el nekünk, miért 10-én és miért nem 17-én kell hogy kezdődjön?
Andronescu: – 15-én lesznek a megnyitó ünnepségek.
Ponta: – 15-e az szombat, ugye? Tehát akkor lesznek az ünnepségek, a tanítás pedig 17-én kezdődik.
Andronescu: – Igen.
Ponta: – Nagyszerű ötlet és az a fontos, hogy felkészülve legyünk arra, amit a tanév jelent.
Pont(a), ennyi. Érthető? Nekem sem. Merthogy tavaly ősz óta úgy tudjuk (tanárok, diákok, szülők, minisztérium, kiskutya, kismacska, mindenki), hogy az idei tanév szeptember 10-én fog kezdődni. Erreföl röpke egy héttel az esemény előtt, úgy, mellesleg kiderül, hogy minek az, elég lesz 17-én is. Jó, tudom, minden diák egy emberként üvölt most fel, hogy JEEEE, SZUPEEER!!! (Hm, ha belegondolok, hogy gyermekkoromban hányszor, de hányszor reménykedtem valami ilyesmiben a nyári, téli, tavaszi szünidő végén. Hát tessék, megérte türelmesen várakozni, most végre bekövetkezett…) Meg hát a pedagógusok számára is van még tennivaló bőven, főleg az előkészítő osztályok terén. (Sanda gyanúm, hogy az egész késleltésnek ez lehet az egyik lehetséges oka. Elég csak körbenézni a neten, hogy mekkora a lemaradás ezen a téren az ország legtöbb iskolájában.)
Na, mindegy. Várjuk ki türelmesen, hogy hétfőre megnyugszik az ország az (újra) államelnök leányának esküvője után, kijózanodnak kialusszák magukat a döntéshozók, és logikus okfejtéssel rukkolnak elő a későbbi tanévkezdésre vonatkozóan. Ha ugyan… De nem, neeem, az már biztos nem lehet, hogy mégis 10-én… S ha mégis? Á, akkor se lepődnénk meg rajta. Igaz? 😀
Betöltés ...