Tudományok fesztiválja, immár VIII. alkalommal

Tudomanyok_fesztivalja_2014November 7-én már kora reggel nagy sürgés-forgással készülődtek a résztvevő iskolák képviselői standjaik elkészítésére az Aurel Vlaicu Általános Iskola tornatermében. A Tudományok fesztiváljára csapatok érkeztek megyénk több iskolájából, Magyarországról, de bemutatkoztak aradi, temesvári és kolozsvári egyetemek is.

Számos érdekes fizikai, kémiai és biológiai jelenséget figyelhettek meg a látogatók, akik az ünnepélyes megnyitó után körbejárhatták a kiállítást, de a számítástechnika újabb vívmányaival is megismerkedhettek ugyanott. 

   Tovább…

Környezetvédelmi cikk

kornyezetvedelem1Nem tudom eléggé hangsúlyozni, milyen fontos a környezetünk védelme, úgyhogy szánok neki egy jó hosszú cikket.

Mint tudjátok a bolygó döglődik, de valamiért mindenki csak kenegeti a másikra, hogy igen, mert az a cég meg azok az emberek teszik tönkre a bolygót, holott ehhez mindenki egyformán járul hozzá. Mert most gondoljatok bele: valaki azt mondja, hogy ő, tegyük fel, napenergiát használ a háztartásában. Elmegy a boltba, beszerez napelemeket, otthon felszereli és vígan elvan, megnyugtatta a lelkiismeretét, hogy jót tett, védi a környezetet. De ahogy egy nagyon intelligens ember mondta annó nekem, „ha nem ott szennyez, ahol használod, ott szennyez, ahol előállították”, mert előállításkor is egy csomó szennyező anyagot termelünk. Szóval szépen lassan kinyírjuk a bolygót, ami a hátsónkat stabilan megtartja és ennek már vannak jócskán jelei. A legközelebbi lakható bolygót meg még mindig nem térképeztük fel, hogy egyáltalán legyen esélye a csodás emberi fajnak a fentmaradásra, ha beüt a krach… Lásd itt. Királyság!

A környezetünk védelmekor azonban nemcsak arról kell beszélnünk, hogy szemetelés, megújuló energiahasználat, spray-ek káros hatása az ózonra stb., hanem, például, a vadon élő állatok védelméről is. Mert ahogy egy háziállat bántalmazása bűncselekmény, úgy a vadon élő állatok lelövése is annak számít. Össze se tudnánk számolni, hány faj áll a kihalás küszöbén, de a vadászok mégis előszeretettel vadászgatnak rájuk, mert szép és el akarnak a haveroknak dicsekedni vele, hogy ni, mit lőttem. (Vagy mert jó sok pénzt lehet nyerni az értékesítéséből.) A WorldWideLife (WWF) környezetvédelmi szervezet ezen felbuzdulva egy videóban mutatja be, hogy mennyi közös dolog van az ember és az állatok viselkedésében. A videó rövid, mégis elgondolkodtató. Nézzétek meg és védjétek a környezeteteket, mert egy fecske lehet hogy nem csinál nyarat, de ha akár csak 10-en véditek a környezetet valamilyen módon, azzal már tettetek valamit azért, hogy az elkövetkező generáció is még tiszta, friss levegőt tudjon szívni egy nagyobbacska városban, tiszta vízben fürödhessen, ha a tengerre megy nyaralni stb. 😉

A módszerről többet itt olvashatunk. Zöld tippek itt:
http://www.eea.europa.eu/hu/green-tips
https://www.youtube.com/watch?v=yNisq75AGbY

kornyezetvedelem2

Csodaszép videó korallokról

korallDaniel Stoupin korallokról készített timelapse-videója azért látványos, mert a valóságban rendkívül lassan lezajló mozgásokat úgy mutatja be, mintha azok a szemünk láttára, az általunk megszokott sebességgel történnének. A hihetetlen színek, formák, fények, illetve a csodálatos zene pedig mintha egy tudományos-fantasztikus film kelléktárából származna.

A videón azért látszanak tűélesen az egyébként kis méretű korallok, mert egy „focus stacking” nevű eljárással készült. Ennek lényege, hogy minden egyes képkockát három–tizenkét darab fotóból állítottak össze, amelyek rögzítésekor mindig a virágállatok különböző részei voltak élesek. Ezek kombinálásával állítható elő a kész tűéles felvétel.

Stoupin kilenc hónapon át készítette a felvételeket, melynek során a fényképezőgépe is tönkrement. Végül a képek három hétig tartó feldolgozása után az operatőr laptopja is beadta a lemondását.

Döntsétek el, megérte-e Stoupinnek ez az áldozat! (Talán mondani sem kell, hogy ha lehet, érdemes teljes képernyős üzemmódban végignézni a kisfilmet.)

Mikroszkópos felfedezések a IX. A-ban

Mikroszkop_biologia_sav

Biológiaórán Páll Mária tanárnő tudatta velünk, hogy mikroszkóppal fogunk dolgozni, aminek nagyon megörültünk, mert eddig nem sok alkalmunk volt rá, hogy használjuk.

Elsőnek a hagyma hártyáját vizsgáltuk, hogy hogyan reagál tiszta víz és sós víz hatására. Másodszorra egy orgonalevél-darabkát kellett vágjunk, úgy, hogy látszódjanak a sejtek. Ez egy kicsit nehezebben ment, de végül sikeresen megoldottuk és több tapasztalattal és tudással hagyhattuk el az órát.

[Fotó: Ilona János]